Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki
Az utóbbi időszak legnagyobb szabású légicsapás-sorozatát intézte az orosz hadsereg péntekre virradóra az ukrán energetikai rendszer ellen – közölték pénteken a kijevi illetékesek.
2024. március 22., 13:002024. március 22., 13:00
2024. március 22., 13:032024. március 22., 13:03
A beszámolók szerint Oroszország összesen 151 rakétával és iráni gyártmányú Sahíd kamikázedrónnal támadta az ukrán energetikai infrastruktúrát, elsősorban a keleti Harkiv, Zaporizzsja és Krivij Rih városában, de máshol is, többek között a Hmelnyickiji, az Odesszai, a Mikolajivi, a Vinnyicjai, a Kirovohradi, a Lembergi, a Szumii, a Pltavai és az Ivano-Frankovszki régióban is.
Az eddigi jelentések szerint legalább hárman meghaltak, 21-en pedig megsérültek a támadásokban.
Az ukrán légvédelem szerint 37 rakétát és 55 drónt lelőttek.
Az orosz csapatok összesen 63 Sahíd típusú drónt, 12 Iszkander-M ballisztikus rakétát, 40 Kh-101/Kh-555 rakétát, öt Kh-22 rakétát, hét Kh-47 M2 (Kinzsal) ballisztikus rakétát, 22 Sz-300/Sz-400 légvédelmi rakétát és két Kh-59 irányított manőverező rakétát vetettek be az Ukrajna elleni tömeges támadás során.
Az eltalált célpontok közt ott van a zaporizzsjai Dnyipro vízerőmű is, amely az egyik legnagyobb ilyen létesítmény Ukrajnában.
A támadás során találat érte egy, a közelben haladó trolibusz is találatot kapott, egy ember meghalt.
A Dnyeperen épült, 800 méter hosszú gát egy mintegy 3,3 millió köbkilométeres víztározóhoz készült.
Az Enerhoatom ukrán atomenergiatársaság szerint veszélyes helyzet alakult ki Európa legnagyobb, jelenleg orosz megszállás alatt levő atomerőművében, a zaporizzsjaiban, egy külső vezetéket, amely az ukrán energetikai rendszerhez kapcsolja az erőművet, lekapcsoltak a támadások miatt, de később sikerült megjavítani.
„Az ellenség az elmúlt hetek egyik legnagyobb támadását indította az ukrán energiaszektor ellen” – írta Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter a Facebookon.
– tette hozzá.
Az orosz erők 2022 végén és 2023 elején indítottak tömeges csapáskampányt az ukrán energiahálózat ellen, de nem sikerült azt működésképtelenné tenni
Volodimir Zelenszkij elnök elítélte az orosz támadást, hozzátéve, hogy „az orosz rakéták nem késve érkeznek”, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának további légvédelmi rendszerekre van szüksége.
A péntekre virradóra végrehajtott támadássorozat a csütörtök hajnalban a főváros, Kijev elleni légicsapásokhoz hasonlóan vélhetően „büntetés”, amiért ukrán zsoldban álló Putyin-ellenes orosz egységek az utóbbi hetekben betörtek az oroszországi Belgorodi réhióba.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
1 hozzászólás