Az utóbbi időszak legnagyobb légicsapás-sorozatát intézték az oroszok az ukrán energetikai rendszer ellen

Az orosz csapatok összesen 63 Sahíd típusú drónt, 12 Iszkander-M ballisztikus rakétát, 40 Kh-101/Kh-555 rakétát, öt Kh-22 rakétát, hét Kh-47 M2 (Kinzsal) ballisztikus rakétát, 22 Sz-300/Sz-400 légvédelmi rakétát és két Kh-59 irányított manőverező rakétát vetettek be az Ukrajna elleni tömeges támadás során.

Az eltalált célpontok közt ott van a zaporizzsjai Dnyipro vízerőmű is, amely az egyik legnagyobb ilyen létesítmény Ukrajnában.

A támadás során találat érte egy, a közelben haladó trolibusz is találatot kapott, egy ember meghalt.

A Dnyeperen épült, 800 méter hosszú gát egy mintegy 3,3 millió köbkilométeres víztározóhoz készült.

Az Enerhoatom ukrán atomenergiatársaság szerint veszélyes helyzet alakult ki Európa legnagyobb, jelenleg orosz megszállás alatt levő atomerőművében, a zaporizzsjaiban, egy külső vezetéket, amely az ukrán energetikai rendszerhez kapcsolja az erőművet, lekapcsoltak a támadások miatt, de később sikerült megjavítani.

„Az ellenség az elmúlt hetek egyik legnagyobb támadását indította az ukrán energiaszektor ellen” – írta Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter a Facebookon.

– tette hozzá.

Az orosz erők 2022 végén és 2023 elején indítottak tömeges csapáskampányt az ukrán energiahálózat ellen, de nem sikerült azt működésképtelenné tenni

Volodimir Zelenszkij elnök elítélte az orosz támadást, hozzátéve, hogy „az orosz rakéták nem késve érkeznek”, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának további légvédelmi rendszerekre van szüksége.

A péntekre virradóra végrehajtott támadássorozat a csütörtök hajnalban a főváros, Kijev elleni légicsapásokhoz hasonlóan vélhetően „büntetés”, amiért ukrán zsoldban álló Putyin-ellenes orosz egységek az utóbbi hetekben betörtek az oroszországi Belgorodi réhióba.