Az EU 90 milliárd euróval támogatná Ukrajnát, de az orosz vagyont békén hagyja

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a megállapodás kapcsán kifejtette: a tagállamok megállapodtak abban, hogy az EU tőkepiaci hitelfelvételével finanszírozzák Ukrajnát a következő két évben 90 milliárd euró összegben.

„Ezt az EU költségvetési mozgásterének támogatásával megvalósuló fokozott együttműködés keretében fogjuk megtenni, és a többéves pénzügyi keret módosításáról szóló egyhangú megállapodás alapján” – mondta.

Hozzátette:

„Addig az eszközök befagyasztva maradnak. Az Unió fenntartja magának a jogot, hogy a készpénzegyenlegeket a hitel finanszírozására használja fel. Ez a megoldás, amelyet közösen találtunk. Az elmúlt hetekben megvitatottak szerint Ukrajna 2027 utáni finanszírozása a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások részét képezi majd” – mondta von der Leyen.

Friedrich Merz német kancellár megerősítette a megállapodást, amely a csütörtök késő éjjelig elhúzódó tárgyalások után született meg.

„Ez megoldja Ukrajna sürgős pénzügyi szükségleteit. Ukrajna csak akkor fogja visszafizetni ezt a kölcsönt, ha Oroszország kártérítést fizet” – mondta Costa péntek reggel újságíróknak.

Hozzátette, hogy

Az Európai Tanács elnöke leszögezte: az uniós döntések célja nem a háború elhúzása, hanem egy igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában. Mint mondta, Oroszország tárgyalóasztalhoz ültetése Ukrajna megerősítését szolgálja. Hozzátette: a mostani határozatok biztosítják Ukrajna számára a szükséges pénzügyi forrásokat az ország működésének és védelmének fenntartásához.

Costa szerint világos, hogy Oroszország nem érte el céljait Ukrajnában, ezért Moszkvának komolyan részt kell vennie a tárgyalásokon egy tűzszüneten és a békén alapuló megoldás érdekében.

Az egynapos brüsszeli uniós csúcsértekezlet után nyilatkozva Orbán Viktor azt mondta, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása egy halott ötlet.

„Ha ez a javaslat átment volna, akkor napokon belül, de három hónapon belül mindenképpen benne állnánk közvetlenül is egy háborúban. Ettől sikerült megóvni magunkat. Ez egy nagyszerű siker” – fogalmazott.

Elmondása szerint kiderült, hogy

Kiderült továbbá, hogy jogilag nem védhető a konstrukció, ez „konfiskálásnak, elkobzásnak” fog minősülni.

A belgák ezt nem vállalták – közölte. Csak akkor járultak volna hozzá, ha a kockázatot vállalja a többi tagállam is.

De – mint fogalmazott – „ehhez nem nagyon fűlött a foga senkinek”.

A közös uniós hitelfelvétellel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: annak „akadálya mi voltunk”, valamint a szlovákok.

– fogalmazott.

A szlovákok nagyon erősen szembementek ezzel, „mi, magyarok is, ahogy szoktunk”, és Andrej Babis cseh miniszterelnök is bejelentette, hogy kormánya nem akar pénzt küldeni Ukrajnába – közölte.

„Ezért mi azt kértük, ha ők erre a vonatra föl is szállnak, mi meg nem akarunk erre jegyet váltani, akkor nekünk ne kelljen fölszállni erre a vonatra. Úgyhogy mi ebből kimaradtunk” – fogalmazott.

Tehát most egy hadikölcsön jött létre – magyarázta a miniszerelnök.

„Mi ebből kimaradtunk” – fogalmazott.

Szavai szerint ez a hadikölcsön sose fog visszajönni, annak kamatait és a tőkéjét azoknak kell majd kifizetni, akik a hadikölcsönt nyújtották Ukrajnának. Úgyhogy „megmentettük a gyerekeinket, meg az unokáinkat attól, hogy egy elhibázott háborúba, hadikölcsön formájában küldött pénzért majd nekik kelljen később helytállni” – fogalmazott.

„Ez így, a három együtt, az már egy nehézsúly” – mondta. „Ez bíztató, folytatni fogjuk az együttműködést” – fogalmazott, majd hozzátette: a rossz hír az az, hogy noha „mi kimaradtunk ebből az egészből”, de a hadikölcsön révén megsegítették az európai vezetők a háborút, és folytatódik a háborús készülődés.

„Összességében tehát a háborús fenyegetés szempontjából csak rossz híreim vannak és csak rossz tapasztalataim. Hogy mi ebből kimaradunk, az a jó dolog” – tette hozzá nyilatkozatában Orbán Viktor.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, a leköszönő uniós elnökség nevében azt nyilatkozta: az uniós tagállami vezetők célja az volt, hogy garantálják Ukrajna pénzügyi forrásait a következő két évre, ennek érdekében felkérték az Európai Bizottságot, hogy több lehetséges megoldást terjesszen elő. Mint mondta,

A dán kormányfő rámutatott: egyre többen próbálják megosztani az Európai Uniót, kívülről és belülről egyaránt, ami az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelent. Ennek ellenére - emlékeztetett – az unió csaknem négy éve, a háború kezdete óta nagyrészt egységes maradt Ukrajna támogatásában. Hozzátette: a megfelelő döntések meghozatalához időre van szükség, még akkor is, ha a gyors cselekvés elengedhetetlen.

Frederiksen elismerte: vannak olyan tagállamok, amelyek nem értenek egyet azzal, amit az uniós vezetők Európa közös érdekének tartanak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy most sikerült megállapodásra jutni, és erre a jövőben is képes lesz az unió.

„A politikai nyomás azonban egyre nő a tagállamokban, és ez az, amiben Vlagyimir Putyin reménykedik: háborús fáradtság és hibrid hadviselés révén megosztani minket. Ezért kell kitartanunk egymás mellett” – jelentette ki.

Az EU-ban befagyasztott orosz eszközök nagy részét az Euroclear, egy belgiumi értékpapír-letéti intézmény kezeli, és a belga kormány számos aggályt vetett fel az eszközök felhasználásának lehetőségével kapcsolatban.

Az egyik legfontosabb aggály az, hogy Oroszország ezt szuverén eszközeinek illegális átalakításának tekinti majd.

Bart De Wever belga miniszterelnök „kötelező érvényű garanciákat” követelt az EU összes tagállamától cserébe azért, hogy Belgium jóváhagyja a kártérítési hitelt.

Eddig az EU a vagyon – amely főként kötvényekből áll – kamataiból finanszírozta Kijevnek nyújtott támogatásának egy részét.

A kötvények lejártakor azonban azok készpénzzé válnak, és az EU most úgy döntött, hogy ezt a készpénzt kölcsönveszi és kölcsönadja Ukrajnának, amíg Oroszország meg nem fizeti a kártérítést.

A csütörtöki csúcstalálkozót megelőzően „éjjel-nappal” folytak a tárgyalások – közölte egy európai diplomata a CNN-nel.

Közben

Trump az Ovális Irodában újságíróknak nyilatkozva tette ezeket a megjegyzéseket, válaszul egy kérdésre, amely a hétvégén Floridában tartandó, Ukrajnáról szóló találkozóra vonatkozott.

„Nos, közel állnak valamihez, de remélem, Ukrajna gyorsan lépni fog” – mondta Trump.

„Remélem, Ukrajna gyorsan cselekszik” – ismételte meg –, „mert Oroszország ott van”.

„Valahányszor túl sokáig húzzák az időt, Oroszország meggondolja magát” – mondta.

„Van esély arra, hogy ezt meg tudjuk oldani, talán hamarosan” – tette hozzá Trump.

Az ukrán küldöttség pénteken és szombaton az Egyesült Államokban tárgyal, hogy amerikai tisztviselőkkel találkozzon és megvitassa a békefolyamatot.

Volodimir Zelenszkij elnök szerint a tárgyalások középpontjában egy 20 pontos béketerv, biztonsági garanciák, újjáépítés és a kapcsolódó lépések és dokumentumok állnak.

Elmondása szerint európai tisztségviselők is részt vehetnek a tárgyalásokon.

A diplomáciai tevékenységre az Egyesült Államok által vezetett, Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás megkötésére irányuló újbóli erőfeszítések közepette kerül sor, annak ellenére, hogy a két fél továbbra is messze áll egymástól a kulcsfontosságú kérdésekben.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brüsszeli uniós csúcson tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt:

Az államfő elmondta: a partnerekkel folytatott tárgyalásokon világossá vált: a vezetők többsége támogatja, hogy a zárolt orosz vagyonból finanszírozzák Ukrajna számára a jóvátételt, míg egyes országok más pénzügyi eszközöket részesítenének előnyben

Zelenszkij szerint egy kérdésben egység van: Ukrajnát nem lehet bizonytalanságban hagyni a következő év pénzügyi lehetőségeit illetően. „Ez nagy kockázat volna” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Ukrajna költségvetési hiánya elérheti a 45-50 milliárd dollárt, sőt akár ennél is nagyobb is lehet, mert egyelőre nem látható előre a jövő évi események alakulása.

Kijelentette, hogy Ukrajna minden tőle telhetőt megtesz a háború mielőbbi, diplomáciai úton történő lezárásáért, de Oroszország részéről egyre inkább háborús és nem békevágyról szóló jelzések érkeznek. Emiatt – mint mondta – Ukrajnának erősnek kell maradnia.

„Ukrajna partnerei tisztában vannak azzal, hogy a jövő évi finanszírozásról szóló döntést az év végéig meg kell hozni” – nyomatékosította.

Mivel Belgiumban található a zárolt orosz vagyon nagy része, az ukrán elnök kitért a Bart de Wever belga szövetségi miniszterelnökkel folytatott tárgyalásaira is. Elmondta: jó és őszinte megbeszélést folytattak, és kölcsönösen megértették egymás álláspontját.

Zelenszkij szerint a belga kormányfő felhívta a figyelmét azokra a kockázatokra, amelyek a finanszírozási döntésekkel járnak, ugyanakkor az ukrán elnök hangsúlyozta: hazája ennél nagyobb kockázatokkal néz szembe, hisz háborúban áll.

Zelenszkij Ukrajna lehetséges NATO-tagságával kapcsolatban közölte:

Felidézte, hogy a háború előtt és azt követően is többször felvetette a NATO-tagság kérdését az Egyesült Államok vezetésével folytatott tárgyalásokon, mert Ukrajna szerint ez jelentené a valódi és hosszú távú biztonsági garanciákat. De elismerte: az Egyesült Államok álláspontja szerint Ukrajna NATO-tagsága egyelőre nem reális.

„Jelenleg nem tudnak elképzelni bennünket a NATO-ban. De az életben minden ideiglenes. Lehet, hogy változik ez az álláspont, lehet, hogy valaki felismeri majd: egy erős ukrán hadsereg erősíti a NATO-t, nem pedig fordítva. A politikusok is cserélődnek, élnek, meghalnak, ilyen az élet” – jelentette ki.

„Én számítok erre, vagyis az Egyesült Államok általi nyomásgyakorlásra. Az amerikaiak egyelőre inkább közvetítő szerepet vállalnak, de én nagyon szeretném, ha sokkal többet tennének Oroszország nyomás alá helyezésére” – hangoztatta.

Mindeközben Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnök csütörtökön Moszkvában az orosz fővárosban akkreditált külföldi katonai attasék előtt arról beszélt:

A tábornok elmondta, hogy az orosz Központ csapatcsoportosítás a donyecki régióban 81 települést vont az ellenőrzése alá, köztük olyan nagyobb városokat, mint Dzerzsinszk (ukrán nevén: Toreck) és Krasznoarmejszk (Pokrovszk), valamint Dimitrov (Mirnohrad) mintegy felét.

„Krasznoarmejszk felszabadításakor a rohamcsapatok a lakótelepeken mélyen behatoltak az ellenség védelmi vonalába, elválasztva őket egymástól és blokkolva az ellenséges alakulatokat a támaszpontjaikon. A felszabadítás utolsó szakaszában egy nap alatt több mint 900 épület került ellenőrzés alá egyszerre több körzetben” – hangoztatta.

A Dél csoport Sziverszk és Csasziv Jar bevétele után elfoglalta Kosztyantinivka több mint felét, az Észak pedig Szumi megyében, amelyet az ukrán hadsereg korábban az orosz Kurszk megye határmenti területeinek támadására használt, 18 települést foglalt el, míg Harkiv megyében befejezte Vovcsanszk és további kilenc település „felszabadítását”, tovább bővítve a biztonsági övezetet.

A beszámoló szerint a Nyugat csapatcsoportosítás alegységei utcai harcokat vívnak Liman városában, és folytatják a körülzárt ukrán erők megsemmisítését az Oszkil folyó partján. A Kelet katonái, kezdve Ugledar (Vuhledar) tavaly októberi elfoglalásával, gyakorlatilag szünet nélkül folytatják a támadó műveleteket és tartják a gyors támadási tempót, az év során körülbelül kétezer négyzetkilométernyi területet és 89 települést az ellenőrzésük alá véve.

A Dnyeper csapatcsoportosítás hét települést „szabadított fel”, és elérte Orehiv várost, folytatja a Zaporizzsja felé irányuló támadást, kiterjeszti ellenőrzését a Dnyeper folyó deltájára és biztosítja a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát.

Geraszimov úgy vélte: a Nyugat nem mond le arról a céljáról, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra, ami hosszú távú kihívás az ország érdekei számára.

Mint mondta, a NATO fenntartja az orosz határok közelében végzett felkészülés léptékét és intenzitását, és növeli a csapatok átcsoportosításának hatékonyságát.

A tábornok adatokat is közölt, amelyek szerint az elmúlt négy év alatt Ukrajnának nyújtott külföldi finanszírozás meghaladta az 550 milliárd dollárt, amiből több mint 220 milliárdot katonai kiadásokra fordítottak.

Kijelentette, hogy a dezertálás az ukrán hadseregben tömeges jelleget ölt, havonta akár 30 ezer ember is elhagyja önkényesen szolgálati helyét, a mozgósítottak száma viszont havi 28 ezerről 14 ezerre csökkent.