
Súlyos eset. Az észtországi incidenst az ENSZ Biztonsági Tanácsa is napirendre tűzte
Fotó: Az Egyesült Államok külügyminisztériuma
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn rendkívüli ülést tart, hogy megvitassa Oroszország észt légtérbe történő behatolását – közölték vasárnap észt és ENSZ-tisztviselők a CNN szerint.
2025. szeptember 22., 10:342025. szeptember 22., 10:34
Észtország rendkívüli ülést kért, miután pénteken három orosz MiG-31-es vadászgép engedély nélkül hatolt be a Finn-öböl feletti légterébe.
Az észt külügyminisztérium és a NATO szóvivője szerint a gépek 12 percig maradtak a légtérben, mielőtt a NATO elfogta őket.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter vasárnap az X-en közzétett bejegyzésében kijelentette, hogy
„Amikor ilyen cselekményeket a Biztonsági Tanács állandó tagja követ el, akkor azokat éppen ennek a testületnek kell kezelnie” – írta Tsahkna.
Az észt külügyminisztérium szerint a Biztonsági Tanács várhatóan megvitatja az esetet, amit a minisztérium „nyílt, meggondolatlan és kirívó NATO légtérsértésnek” és Oroszország „ismételt nemzetközi jogsértéseinek” nevezett.
Az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy repülőgépei beléptek volna Észtország légterébe, és ragaszkodott ahhoz, hogy a repüléseket „a nemzetközi szabályoknak szigorúan megfelelően” hajtották végre.
Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője elmondta, hogy a rendkívüli ülésre hétfőn 10 órakor kerül sor.
A kérelmet a Tanács soros elnöki tisztét betöltő Koreai Köztársasághoz intézték.
„34 év után először kérte Észtország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének rendkívüli összehívását” írta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter-helyettes az X-en. „Ez jól mutatja, hogy az agresszív Oroszország milyen példátlan mértékű fenyegetést jelent Európa stabilitására.”
A légtér megsértését követően Észtország a NATO 4. cikkelye szerinti konzultációt is kért, amely lehetővé teszi bármely tagállam számára, hogy hivatalosan felhívja a szövetség legfőbb politikai döntéshozó testületének figyelmét egy kérdésre. A találkozóra a héten kerül sor.
Ettől függetlenül a svéd és a német erők vasárnap jelentették, hogy svéd JAS 39 Gripen és német Eurofighter repülőgépek szálltak fel a Balti-tenger déli részén, hogy azonosítsanak és figyelemmel kövessenek egy orosz IL-20 felderítő repülőgépet, amely repülési terv és rádiókapcsolat nélkül repült a nemzetközi légtérben.
Eközben
Amikor a riporterek megkérdezték, hogy az Egyesült Államok ilyen esetben támogatná-e szövetségeseit, azt válaszolta: „Igen, támogatnám. Támogatnám.”
Trump a virginiai Mount Vernonban tartott vacsora során ismét felszólította az európai országokat, hogy hagyjanak fel az orosz olaj importjával – számolt be a Bloomberg vasárnap.
Az eseményen tartott beszédében
„Az európaiak olajat vásárolnak Oroszországtól – ez nem lenne szabad, igaz?” – mondta Trump.
Ezt követően Matt Whitaker NATO-nagykövethez fordult, és sürgette, hogy fokozza a nyomást az európai partnerekre.
„Meg kell állítaniuk az olajvásárlást Oroszországtól, Matt” – hangsúlyozta.
Trump többször is hangoztatta, hogy Oroszország energiaipari bevételeinek megvonása gyengítené Moszkvát és véget vetne az Ukrajna elleni háborúnak.
A Trump-kormány állítólag arra is sürgette a G7 többi tagját, hogy vesseneki ki 50-100 százalékos vámokat Kínára és Indiára – Oroszország olajának legfőbb vásárlóira –, hogy nyomást gyakoroljanak Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy üljön le a tárgyalóasztalhoz.
Trump közeli szövetségese, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök a leghangosabb ellenzői az Oroszországgal való energetikai kapcsolatok megszakításának, mivel a két ország jelenleg nem tudja megfelelő áron és megfelelő mennyiségben pótolni az orosz kőolajat.
Mindeközben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában arról beszélt:
Peszkov szerint Oroszország továbbra is ragaszkodik a konfliktus békés rendezéséhez. „Bízunk benne, hogy az Egyesült Államok és személyesen Trump elnök is erőfeszítéseket fog tenni, hogy segítsen ebben az ügyben” – mondta a szóvivő. Valószínűnek nevezte, hogy Trumpot, aki a napokban Nagy-Britanniában járt, tájékoztatták az Oroszország ellen bevezetendő újabb szankciók terveiről.
A moszkvai védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni, és a „különleges hadművelet” övezetében több mint másfél ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A Krímet támadták az ukránok
Szergej Akszjonov, a helyi kormányzat vezetője szerint ukrán drónok támadták meg a Forosz üdülőhelyet az oroszok által megszállt Krímben vasárnap este, ami károkat okozott és áldozatokat követelt.
Forosz egy üdülőváros a Krím-félsziget legdélibb partján. Az állítólagos célpont, a Forosz szanatórium egy luxus üdülőhely, amely négy orosz állami dácsa – az orosz politikai elit vidéki háza – közelében található.
Akszjonov állítása szerint a támadásban az üdülőhely „több létesítménye” megrongálódott, és egy közeli falusi iskola is károkat szenvedett. A lezuhant drónok törmelékei bözóttüzet okoztak Jalta város közelében.
Akszjonov szerint a támadásban három ember meghalt és 16 megsérült.
A támadást moszkvai idő szerint este 7:30-kor hajtották végre „nagy robbanóerejű robbanófejekkel felszerelt drónok segítségével” – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Egy forrás állítólag a Crimean Wind Telegram-csatornának azt mondta, hogy „nagyon fontos vendégek” tartózkodtak az üdülőhelyen. A Forosz üdülőhely weboldala szerint a létesítmény étterme vasárnap különleges szolgáltatás miatt zárva volt.
A Forosz üdülőhelyet 2016-ban vásárolta meg a Tatárföldi Szakszervezetek Szövetsége orosz vállalkozások, köztük a Tatnyefty olajcég pénzügyi támogatásával. A Szövetség valószínűleg közvetítőként működik, hogy megvédje a valódi tulajdonosokat a nemzetközi szankcióktól.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag többször is nyaralt a Forosz üdülőhelyen, amelyről úgy tudni, hogy kapcsolatban áll az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB).
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
szóljon hozzá!