Problémák. Ukrajna nehéz helyzetbe kerül az amerikai fegyverszállítások mennyiségének csökkentése nyomán
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajnának sürgősen „minden lehetséges támogatásra” szüksége van Oroszország elleni védekező háborújában – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán.
2025. július 03., 08:562025. július 03., 08:56
„Rövid távon Ukrajnának minden lehetséges támogatásra szüksége van, különösen lőszerek és légvédelmi rendszerek terén” – emelte ki Rutte. Amikor arról kérdezték, hogy Washington előzetesen tájékoztatta-e őt döntéséről, mielőtt azt nyilvánosságra hozták, a NATO-főtitkár azt mondta, hogy „a jelentések újak voltak” számára.
„Megértjük, hogy az Egyesült Államoknak vigyáznia kell a saját készleteire, ugyanakkor bizonyos rugalmasság megengedhető ebben a tekintetben” – mondta Rutte, hangsúlyozva az Egyesült Államokból származó segítség fontosságát.
A főtitkár az interjúban azt is kiemelte, hogy
Washington az Egyesült Államok érdekeinek előtérbe helyezésével indokolta, hogy leállította egyes fegyverek leszállítását Ukrajnának.
Sean Parnell, a Pentagon szóvivője szerdán megerősítette, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás egy részét leállították, mivel az amerikai védelmi minisztérium felülvizsgálja a külföldi segélyszállításokat.
„A képességek felülvizsgálatát... azért végezzük, hogy biztosítsuk, hogy az amerikai katonai segélyek összhangban vannak védelmi prioritásainkkal... Ezt egy józan, pragmatikus lépésnek tekintjük afelé, hogy legyen egy keretrendszer annak értékelésére, hogy milyen lőszereket küldünk és hová” – mondta Parnell.
A Fehér Ház korábban megerősítette a szállítmányok szüneteltetését, az amerikai katonai készletek szélesebb körű átértékelésére hivatkozva.
A jelentések szerint
Az NBC szerint a késleltetett fegyverek között ágyúlövedékek és gránátvetők is lehetnek.
Donald Trump amerikai elnök januári beiktatása óta nem hagytak jóvá újabb amerikai katonai segélycsomagokat, ami aggodalmat keltett Ukrajna szövetségesei körében.
„Végső soron az a feladatunk itt a védelmi minisztériumban, hogy az elnök Amerika az első programját kövessük, és biztosítsuk, hogy az erőn keresztül békét teremtsünk az egész világon” – mondta Parnell a Pentagon sajtótájékoztatóján.
Az amerikai védelmi minisztérium nem ad tájékoztatást az Ukrajnának átadott lőszerek ütemezéséről és mennyiségéről vagy típusáról – tette hozzá.
„Amit mi itt a védelmi minisztériumban tettünk, az egy keretrendszer létrehozása annak elemzésére, hogy milyen lőszert küldünk (és) hová” – mondta Parnell.
Az amerikai törvényhozók kétpárti csoportja ellenezte az Ukrajnába irányuló katonai segélyszállítmányok leállításáról szóló döntést.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a két ország most „tisztázza a szállítások minden részletét”, míg a külügyminisztérium figyelmeztetett, hogy bármilyen késedelem „csak arra bátorítja az agresszort, hogy folytassa a háborút és a terrort, ahelyett, hogy békére törekedne”.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy Kijevnek meg kell erősítenie légvédelmét, mivel Oroszország továbbra is szinte minden este rakétákkal és drónokkal bombázza az országot.
Szerdán egy kijevi amerikai diplomatát kérettek be a külügyminisztériumba megbeszélésre.
Az ukrán védelmi minisztérium azonban közölte, hogy nem kapott hivatalos értesítést az Egyesült Államoktól a fegyverszállítások „felfüggesztéséről vagy felülvizsgálatáról”, és felszólította az embereket, hogy ne találgassanak részinformációk alapján.
A védelmi minisztérium azonban egy nyilatkozatában azt is közölte, hogy
Az Egyesült Államok több tízmilliárd dollárnyi katonai segélyt küldött Ukrajnának azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját, ami miatt a Trump-kormányzat egyes tagjai aggodalmuknak adjtak hangot, miszerint az amerikai készletek túl alacsonyak.
Közben Kreml szerdán üdvözölte a, hogy az Egyesült Államok leállította egyes fegyverek leszállítását Ukrajnának.
„Minél kevesebb fegyver érkezik Ukrajnába, annál közelebb jutunk a különleges katonai művelet végéhez” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva.
Az ukrán külügyminisztérium jelezte: konzultáltak az amerikai követség ügyvivőjével az ügyben, és hangsúlyozták, nagyon fontos, hogy
Marjana Beca ukrán külügyminiszter-helyettes közleményében háláját fejezte ki John Ginkelnek, a kijevi amerikai nagykövetség ügyvivőjének az amerikai támogatásért, de arra figyelmeztetett, hogy a segélyek csökkentése, különösen a légvédelmi rendszereket érintően, azzal a veszéllyel jár, hogy felbátorítják Oroszországot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója azt mondta, Kijev igyekszik „tisztázni” a helyzetet Washingtonnal, „valamennyi szinten folyik az egyeztetés az amerikai féllel”.
Közben ukrán tisztviselők hírszerzési értékeléséből kiderült:
A CNN által ismertetett értékelés szerint a csapatok a következő hónapokban érkezhetnek Oroszországba, hozzáadódva a novemberben küldött 11 ezer katonához, akik segítettek visszaverni Ukrajna betörését az oroszországi Kurszk régióba. Nyugati tisztviselők szerint ezek közül mintegy 4000 észak-koreai katona halt meg vagy sebesült meg a bevetés során, Phenjan együttműködése Moszkvával azonban azóta felvirágzott.
Egy nyugati hírszerzési tisztségviselő megerősítette a becslést, mondván, hogy az ukrajnai értékelésen kívül olyan információkat láttak, amelyek szerint akár 30 ezer új észak-koreai katonát is küldhetnek Oroszországba.
A CNN által tanulmányozott ukrán értékelés szerint
A dokumentum hozzáteszi, hogy „nagy a valószínűsége” annak, hogy az észak-koreai csapatokat az oroszok által megszállt Ukrajna egyes részein „az orosz kontingens megerősítése érdekében harcba vetik be, többek között a nagyszabású támadó műveletek során”.
Az ukrán védelmi hírszerző ügynökség értékelése szerint vannak arra utaló jelek, hogy az orosz katonai repülőgépeket személyszállításra is átépítik, ami azt tükrözi, hogy több tízezer külföldi katona mozgatása hatalmas vállalkozás Oroszország Szibériában, amelynek délnyugati részén Észak-Koreával közös a határa.
A CNN által megszerzett műholdas felvételeken kiszúrták az új bevetés lehetséges előkészületeit, beleértve egy, a tavalyi bevetésekhez kapcsolódó hajó érkezését egy orosz kikötőbe, valamint teherszállító repülőgépek érkezését az észak-koreai Szunan repülőterére.
Észak-Korea kezdetben titokban 11 000 katonát küldött Oroszországba 2024 őszén, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak április végén erősítette meg a bevetést.
Zelenszkij megfosztotta állampolgárságtól az oroszpárti ukrán ortodox egyház vezetőjét
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletben fosztotta meg ukrán állampolgárságától Onufrij metropolitát, világi nevén Oreszt Berezovszkijt, a független ukrán ortodox egyház megalakulása után továbbra is működő, az orosz ortodox egyház által kánoninak tekintett ukrán ortodox egyház vezetőjét – hozta nyilvánosságra szerdán az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
A közlemény szerint az SZBU megállapította, hogy az egyházi vezető 2002-ben önként felvette az orosz állampolgárságot, amit nem jelentett be az ukrán hatóságoknak. Ezt követően továbbra is ukrán állampolgárként élt.
„A biztonsági szolgálat rendelkezésére álló információk szerint Berezovszkij (Onufrij) kapcsolatban áll a moszkvai patriarkátussal, és tudatosan ellenállt az az ukrán egyház kánoni függetlenségének elnyerésére irányuló törekvéseknek, miközben az orosz ortodox egyház képviselői nyíltan támogatták Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Oroszország Ukrajna elleni nyílt háborújának kitörése ellenére Berezovszkij (Onufrij) lényegében továbbra is támogatja az orosz ortodox egyház politikáját és annak vezetőségét, különösen Kirill moszkvai pátriárkát” – fejtette ki az SZBU. A szolgálat szerint Kirill pátriárka „áldását adta az orosz hadsereg fegyveres agressziójára, és propagandát folytat az ukrán nép ellen elkövetett népirtás igazolására”.
Az ukrán állampolgárságtól való megfosztás nyomán a 80 éves főpapot kiutasíthatják Ukrajnából.
Kliment metropolita, Onufrij egyházának szóvivője a Szuszpilne közszolgálati műsorszolgáltatónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a metropolitának az ukránon kívül nincs más állampolgársága, és közölte, hogy fellebbeznek az elnöki döntés ellen.
Ukrajnában az év elején még mindig csaknem tízezer olyan egyházközséget regisztráltak, amelyek hűek maradtak a Moszkva által kánoninak tekintett ukrán ortodox egyházhoz, miközben a konstantinápolyi pátriárka jóváhagyásával 2018-ban alapított önálló ukrán ortodox egyházhoz valamivel több mint nyolcezer egyházközség tartozott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!