2010. június 01., 09:492010. június 01., 09:49
Pozsony szerint a magyar állampolgárságról szóló törvény, amelynek alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, nemzetbiztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára. A szlovák jogszabály módosításával ezt szeretnék kiküszöbölni. A módosított szlovák állampolgársági törvény július 17-én lép életbe. A pozsonyi parlament 1992-ben, még a csehszlovák állam idején ezen a napon fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, amely az első hivatalos lépés volt az önálló Szlovákia megalakulásához. A Magyar Koalíció Pártja jelezte: mérlegeli, hogy a szlovák alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.
Az agresszív szlovák reakciók kapcsán Martonyi János magyar külügyminiszter úgy vélte, a kettős állampolgárságról szóló törvény beterjesztésével és parlamenti elfogadásával nem avatkoztak be a szlovák választásokba és most nincs napirenden, hogy a határon túl élő magyarok szavazati jogot kapjanak. A külügyminiszter az MTV A szólás szabadsága című műsorában vasárnap este azt mondta: bármikor születik meg ez a törvénymódosítás, a magyarellenes indulatok akkor is megjelentek volna.
Az időzítéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: inkább az a kérdés, hogy miért nem hozta meg a magyar parlament hamarabb ezt a döntést. Úgy látja, lesz idő tárgyalni az új szlovák kormánnyal, mivel az első állampolgársági kérelmeket 2011. január 1-jétől lehet beadni. Véleménye szerint az új magyar parlamentnek volt egy olyan erkölcsi és politikai kötelezettsége, hogy a legfontosabb választási ígéreteinek egyikét azonnal teljesítse.
Martonyi János hangsúlyozta: a törvénymódosítással a határon túli magyarok nem kaptak szavazati jogot, az egy további kérdés, hogy akarnak-e az egész magyar diaszpórának szavazati jogot adni. Szavai szerint, ha erre valaha sor kerül, akkor is „valami sajátos rezsimet” kell létrehozni, mint például Olaszországban, ahol 12 képviselőt küldhetnek a parlamentbe a világban élő olaszok. Ez most nincs napirenden – szögezte le.
Martonyi a Duna Televízióban is nyilatkozott a témáról. Itt annak kapcsán, hogy a nemzetpolitika immár nem a külügyi tárca hatáskörébe tartozik, elmondta: minden tárcának lesznek feladatai a nemzetpolitika terén. Az egyes minisztériumokban és államtitkárságokon e területen folyó munkát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó külön szervezet koordinálja majd. A nemzetpolitika kézben tartása pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes reszortja. A nemzetpolitika fontos feladatai lesznek a Külügyminisztérium hatáskörében – jelezte Martonyi János.
A Szlovákiában felbukkant magyarellenességet az új magyar kormány kezelni fogja, a megszüntethetősége viszont kérdéses – szögezte le az új magyar külügyminiszter. Ennek oka pedig a szlovák és a magyar politikai felfogásban mutatkozó lényeges eltérés. A szlovák politikai elit ma is az abszolút területiség gondolatkörébe zárta be magát. Nem veszi észre, hogy a 21. században az abszolút területiség már nem érvényes – szögezte le Martonyi János.
Hozzátette: a világban ma százmilliónyi ember él nem az állampolgársága szerinti országban, továbbá százmilliónyi embernek van többes identitása, több nyelve és esetleg több állampolgársága. Úgy véli: csak az USA-ban él egymillió olyan személy, aki kaphatna magyar útlevelet. Szlovákiának a magyar állampolgársági törvény módosítására adott válasza – miszerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik államét – teljesen nyilvánvalóan diszkriminatív – érvelt. „Máris gond van, titkos tárgyalások folynak a csehekkel, mert meg kell találni a technikát, amivel a cseheket ki lehet venni a rendelkezés alól.”
Martonyi szlovák kollégája, Miroslav Lajcák közben tegnap úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy a Pozsony és Budapest közti jelenlegi viták nem lesznek kedvezőtlen hatással a visegrádi csoport (V4) működésére. „A kétoldalú ügyeket eddig mindig sikerült kétoldalú keretben, illetve a nemzetközi intézmények keretében megtárgyalni, s nem vittük a visegrádi négyek elé. A Szlovák Köztársaságnak biztos nem lesz érdeke, hogy megváltoztassa ezt a hagyományt” – jelentette ki a miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Látogatottsági adatok