
2010. június 01., 09:492010. június 01., 09:49
Pozsony szerint a magyar állampolgárságról szóló törvény, amelynek alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, nemzetbiztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára. A szlovák jogszabály módosításával ezt szeretnék kiküszöbölni. A módosított szlovák állampolgársági törvény július 17-én lép életbe. A pozsonyi parlament 1992-ben, még a csehszlovák állam idején ezen a napon fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, amely az első hivatalos lépés volt az önálló Szlovákia megalakulásához. A Magyar Koalíció Pártja jelezte: mérlegeli, hogy a szlovák alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.
Az agresszív szlovák reakciók kapcsán Martonyi János magyar külügyminiszter úgy vélte, a kettős állampolgárságról szóló törvény beterjesztésével és parlamenti elfogadásával nem avatkoztak be a szlovák választásokba és most nincs napirenden, hogy a határon túl élő magyarok szavazati jogot kapjanak. A külügyminiszter az MTV A szólás szabadsága című műsorában vasárnap este azt mondta: bármikor születik meg ez a törvénymódosítás, a magyarellenes indulatok akkor is megjelentek volna.
Az időzítéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: inkább az a kérdés, hogy miért nem hozta meg a magyar parlament hamarabb ezt a döntést. Úgy látja, lesz idő tárgyalni az új szlovák kormánnyal, mivel az első állampolgársági kérelmeket 2011. január 1-jétől lehet beadni. Véleménye szerint az új magyar parlamentnek volt egy olyan erkölcsi és politikai kötelezettsége, hogy a legfontosabb választási ígéreteinek egyikét azonnal teljesítse.
Martonyi János hangsúlyozta: a törvénymódosítással a határon túli magyarok nem kaptak szavazati jogot, az egy további kérdés, hogy akarnak-e az egész magyar diaszpórának szavazati jogot adni. Szavai szerint, ha erre valaha sor kerül, akkor is „valami sajátos rezsimet” kell létrehozni, mint például Olaszországban, ahol 12 képviselőt küldhetnek a parlamentbe a világban élő olaszok. Ez most nincs napirenden – szögezte le.
Martonyi a Duna Televízióban is nyilatkozott a témáról. Itt annak kapcsán, hogy a nemzetpolitika immár nem a külügyi tárca hatáskörébe tartozik, elmondta: minden tárcának lesznek feladatai a nemzetpolitika terén. Az egyes minisztériumokban és államtitkárságokon e területen folyó munkát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó külön szervezet koordinálja majd. A nemzetpolitika kézben tartása pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes reszortja. A nemzetpolitika fontos feladatai lesznek a Külügyminisztérium hatáskörében – jelezte Martonyi János.
A Szlovákiában felbukkant magyarellenességet az új magyar kormány kezelni fogja, a megszüntethetősége viszont kérdéses – szögezte le az új magyar külügyminiszter. Ennek oka pedig a szlovák és a magyar politikai felfogásban mutatkozó lényeges eltérés. A szlovák politikai elit ma is az abszolút területiség gondolatkörébe zárta be magát. Nem veszi észre, hogy a 21. században az abszolút területiség már nem érvényes – szögezte le Martonyi János.
Hozzátette: a világban ma százmilliónyi ember él nem az állampolgársága szerinti országban, továbbá százmilliónyi embernek van többes identitása, több nyelve és esetleg több állampolgársága. Úgy véli: csak az USA-ban él egymillió olyan személy, aki kaphatna magyar útlevelet. Szlovákiának a magyar állampolgársági törvény módosítására adott válasza – miszerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik államét – teljesen nyilvánvalóan diszkriminatív – érvelt. „Máris gond van, titkos tárgyalások folynak a csehekkel, mert meg kell találni a technikát, amivel a cseheket ki lehet venni a rendelkezés alól.”
Martonyi szlovák kollégája, Miroslav Lajcák közben tegnap úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy a Pozsony és Budapest közti jelenlegi viták nem lesznek kedvezőtlen hatással a visegrádi csoport (V4) működésére. „A kétoldalú ügyeket eddig mindig sikerült kétoldalú keretben, illetve a nemzetközi intézmények keretében megtárgyalni, s nem vittük a visegrádi négyek elé. A Szlovák Köztársaságnak biztos nem lesz érdeke, hogy megváltoztassa ezt a hagyományt” – jelentette ki a miniszter.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.