2010. június 01., 09:492010. június 01., 09:49
Pozsony szerint a magyar állampolgárságról szóló törvény, amelynek alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, nemzetbiztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára. A szlovák jogszabály módosításával ezt szeretnék kiküszöbölni. A módosított szlovák állampolgársági törvény július 17-én lép életbe. A pozsonyi parlament 1992-ben, még a csehszlovák állam idején ezen a napon fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, amely az első hivatalos lépés volt az önálló Szlovákia megalakulásához. A Magyar Koalíció Pártja jelezte: mérlegeli, hogy a szlovák alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.
Az agresszív szlovák reakciók kapcsán Martonyi János magyar külügyminiszter úgy vélte, a kettős állampolgárságról szóló törvény beterjesztésével és parlamenti elfogadásával nem avatkoztak be a szlovák választásokba és most nincs napirenden, hogy a határon túl élő magyarok szavazati jogot kapjanak. A külügyminiszter az MTV A szólás szabadsága című műsorában vasárnap este azt mondta: bármikor születik meg ez a törvénymódosítás, a magyarellenes indulatok akkor is megjelentek volna.
Az időzítéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: inkább az a kérdés, hogy miért nem hozta meg a magyar parlament hamarabb ezt a döntést. Úgy látja, lesz idő tárgyalni az új szlovák kormánnyal, mivel az első állampolgársági kérelmeket 2011. január 1-jétől lehet beadni. Véleménye szerint az új magyar parlamentnek volt egy olyan erkölcsi és politikai kötelezettsége, hogy a legfontosabb választási ígéreteinek egyikét azonnal teljesítse.
Martonyi János hangsúlyozta: a törvénymódosítással a határon túli magyarok nem kaptak szavazati jogot, az egy további kérdés, hogy akarnak-e az egész magyar diaszpórának szavazati jogot adni. Szavai szerint, ha erre valaha sor kerül, akkor is „valami sajátos rezsimet” kell létrehozni, mint például Olaszországban, ahol 12 képviselőt küldhetnek a parlamentbe a világban élő olaszok. Ez most nincs napirenden – szögezte le.
Martonyi a Duna Televízióban is nyilatkozott a témáról. Itt annak kapcsán, hogy a nemzetpolitika immár nem a külügyi tárca hatáskörébe tartozik, elmondta: minden tárcának lesznek feladatai a nemzetpolitika terén. Az egyes minisztériumokban és államtitkárságokon e területen folyó munkát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó külön szervezet koordinálja majd. A nemzetpolitika kézben tartása pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes reszortja. A nemzetpolitika fontos feladatai lesznek a Külügyminisztérium hatáskörében – jelezte Martonyi János.
A Szlovákiában felbukkant magyarellenességet az új magyar kormány kezelni fogja, a megszüntethetősége viszont kérdéses – szögezte le az új magyar külügyminiszter. Ennek oka pedig a szlovák és a magyar politikai felfogásban mutatkozó lényeges eltérés. A szlovák politikai elit ma is az abszolút területiség gondolatkörébe zárta be magát. Nem veszi észre, hogy a 21. században az abszolút területiség már nem érvényes – szögezte le Martonyi János.
Hozzátette: a világban ma százmilliónyi ember él nem az állampolgársága szerinti országban, továbbá százmilliónyi embernek van többes identitása, több nyelve és esetleg több állampolgársága. Úgy véli: csak az USA-ban él egymillió olyan személy, aki kaphatna magyar útlevelet. Szlovákiának a magyar állampolgársági törvény módosítására adott válasza – miszerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik államét – teljesen nyilvánvalóan diszkriminatív – érvelt. „Máris gond van, titkos tárgyalások folynak a csehekkel, mert meg kell találni a technikát, amivel a cseheket ki lehet venni a rendelkezés alól.”
Martonyi szlovák kollégája, Miroslav Lajcák közben tegnap úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy a Pozsony és Budapest közti jelenlegi viták nem lesznek kedvezőtlen hatással a visegrádi csoport (V4) működésére. „A kétoldalú ügyeket eddig mindig sikerült kétoldalú keretben, illetve a nemzetközi intézmények keretében megtárgyalni, s nem vittük a visegrádi négyek elé. A Szlovák Köztársaságnak biztos nem lesz érdeke, hogy megváltoztassa ezt a hagyományt” – jelentette ki a miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Látogatottsági adatok