
2010. június 01., 09:492010. június 01., 09:49
Pozsony szerint a magyar állampolgárságról szóló törvény, amelynek alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, nemzetbiztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára. A szlovák jogszabály módosításával ezt szeretnék kiküszöbölni. A módosított szlovák állampolgársági törvény július 17-én lép életbe. A pozsonyi parlament 1992-ben, még a csehszlovák állam idején ezen a napon fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, amely az első hivatalos lépés volt az önálló Szlovákia megalakulásához. A Magyar Koalíció Pártja jelezte: mérlegeli, hogy a szlovák alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.
Az agresszív szlovák reakciók kapcsán Martonyi János magyar külügyminiszter úgy vélte, a kettős állampolgárságról szóló törvény beterjesztésével és parlamenti elfogadásával nem avatkoztak be a szlovák választásokba és most nincs napirenden, hogy a határon túl élő magyarok szavazati jogot kapjanak. A külügyminiszter az MTV A szólás szabadsága című műsorában vasárnap este azt mondta: bármikor születik meg ez a törvénymódosítás, a magyarellenes indulatok akkor is megjelentek volna.
Az időzítéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: inkább az a kérdés, hogy miért nem hozta meg a magyar parlament hamarabb ezt a döntést. Úgy látja, lesz idő tárgyalni az új szlovák kormánnyal, mivel az első állampolgársági kérelmeket 2011. január 1-jétől lehet beadni. Véleménye szerint az új magyar parlamentnek volt egy olyan erkölcsi és politikai kötelezettsége, hogy a legfontosabb választási ígéreteinek egyikét azonnal teljesítse.
Martonyi János hangsúlyozta: a törvénymódosítással a határon túli magyarok nem kaptak szavazati jogot, az egy további kérdés, hogy akarnak-e az egész magyar diaszpórának szavazati jogot adni. Szavai szerint, ha erre valaha sor kerül, akkor is „valami sajátos rezsimet” kell létrehozni, mint például Olaszországban, ahol 12 képviselőt küldhetnek a parlamentbe a világban élő olaszok. Ez most nincs napirenden – szögezte le.
Martonyi a Duna Televízióban is nyilatkozott a témáról. Itt annak kapcsán, hogy a nemzetpolitika immár nem a külügyi tárca hatáskörébe tartozik, elmondta: minden tárcának lesznek feladatai a nemzetpolitika terén. Az egyes minisztériumokban és államtitkárságokon e területen folyó munkát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó külön szervezet koordinálja majd. A nemzetpolitika kézben tartása pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes reszortja. A nemzetpolitika fontos feladatai lesznek a Külügyminisztérium hatáskörében – jelezte Martonyi János.
A Szlovákiában felbukkant magyarellenességet az új magyar kormány kezelni fogja, a megszüntethetősége viszont kérdéses – szögezte le az új magyar külügyminiszter. Ennek oka pedig a szlovák és a magyar politikai felfogásban mutatkozó lényeges eltérés. A szlovák politikai elit ma is az abszolút területiség gondolatkörébe zárta be magát. Nem veszi észre, hogy a 21. században az abszolút területiség már nem érvényes – szögezte le Martonyi János.
Hozzátette: a világban ma százmilliónyi ember él nem az állampolgársága szerinti országban, továbbá százmilliónyi embernek van többes identitása, több nyelve és esetleg több állampolgársága. Úgy véli: csak az USA-ban él egymillió olyan személy, aki kaphatna magyar útlevelet. Szlovákiának a magyar állampolgársági törvény módosítására adott válasza – miszerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik államét – teljesen nyilvánvalóan diszkriminatív – érvelt. „Máris gond van, titkos tárgyalások folynak a csehekkel, mert meg kell találni a technikát, amivel a cseheket ki lehet venni a rendelkezés alól.”
Martonyi szlovák kollégája, Miroslav Lajcák közben tegnap úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy a Pozsony és Budapest közti jelenlegi viták nem lesznek kedvezőtlen hatással a visegrádi csoport (V4) működésére. „A kétoldalú ügyeket eddig mindig sikerült kétoldalú keretben, illetve a nemzetközi intézmények keretében megtárgyalni, s nem vittük a visegrádi négyek elé. A Szlovák Köztársaságnak biztos nem lesz érdeke, hogy megváltoztassa ezt a hagyományt” – jelentette ki a miniszter.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.