
2010. június 01., 09:492010. június 01., 09:49
Pozsony szerint a magyar állampolgárságról szóló törvény, amelynek alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, nemzetbiztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára. A szlovák jogszabály módosításával ezt szeretnék kiküszöbölni. A módosított szlovák állampolgársági törvény július 17-én lép életbe. A pozsonyi parlament 1992-ben, még a csehszlovák állam idején ezen a napon fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, amely az első hivatalos lépés volt az önálló Szlovákia megalakulásához. A Magyar Koalíció Pártja jelezte: mérlegeli, hogy a szlovák alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.
Az agresszív szlovák reakciók kapcsán Martonyi János magyar külügyminiszter úgy vélte, a kettős állampolgárságról szóló törvény beterjesztésével és parlamenti elfogadásával nem avatkoztak be a szlovák választásokba és most nincs napirenden, hogy a határon túl élő magyarok szavazati jogot kapjanak. A külügyminiszter az MTV A szólás szabadsága című műsorában vasárnap este azt mondta: bármikor születik meg ez a törvénymódosítás, a magyarellenes indulatok akkor is megjelentek volna.
Az időzítéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: inkább az a kérdés, hogy miért nem hozta meg a magyar parlament hamarabb ezt a döntést. Úgy látja, lesz idő tárgyalni az új szlovák kormánnyal, mivel az első állampolgársági kérelmeket 2011. január 1-jétől lehet beadni. Véleménye szerint az új magyar parlamentnek volt egy olyan erkölcsi és politikai kötelezettsége, hogy a legfontosabb választási ígéreteinek egyikét azonnal teljesítse.
Martonyi János hangsúlyozta: a törvénymódosítással a határon túli magyarok nem kaptak szavazati jogot, az egy további kérdés, hogy akarnak-e az egész magyar diaszpórának szavazati jogot adni. Szavai szerint, ha erre valaha sor kerül, akkor is „valami sajátos rezsimet” kell létrehozni, mint például Olaszországban, ahol 12 képviselőt küldhetnek a parlamentbe a világban élő olaszok. Ez most nincs napirenden – szögezte le.
Martonyi a Duna Televízióban is nyilatkozott a témáról. Itt annak kapcsán, hogy a nemzetpolitika immár nem a külügyi tárca hatáskörébe tartozik, elmondta: minden tárcának lesznek feladatai a nemzetpolitika terén. Az egyes minisztériumokban és államtitkárságokon e területen folyó munkát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó külön szervezet koordinálja majd. A nemzetpolitika kézben tartása pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes reszortja. A nemzetpolitika fontos feladatai lesznek a Külügyminisztérium hatáskörében – jelezte Martonyi János.
A Szlovákiában felbukkant magyarellenességet az új magyar kormány kezelni fogja, a megszüntethetősége viszont kérdéses – szögezte le az új magyar külügyminiszter. Ennek oka pedig a szlovák és a magyar politikai felfogásban mutatkozó lényeges eltérés. A szlovák politikai elit ma is az abszolút területiség gondolatkörébe zárta be magát. Nem veszi észre, hogy a 21. században az abszolút területiség már nem érvényes – szögezte le Martonyi János.
Hozzátette: a világban ma százmilliónyi ember él nem az állampolgársága szerinti országban, továbbá százmilliónyi embernek van többes identitása, több nyelve és esetleg több állampolgársága. Úgy véli: csak az USA-ban él egymillió olyan személy, aki kaphatna magyar útlevelet. Szlovákiának a magyar állampolgársági törvény módosítására adott válasza – miszerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik államét – teljesen nyilvánvalóan diszkriminatív – érvelt. „Máris gond van, titkos tárgyalások folynak a csehekkel, mert meg kell találni a technikát, amivel a cseheket ki lehet venni a rendelkezés alól.”
Martonyi szlovák kollégája, Miroslav Lajcák közben tegnap úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy a Pozsony és Budapest közti jelenlegi viták nem lesznek kedvezőtlen hatással a visegrádi csoport (V4) működésére. „A kétoldalú ügyeket eddig mindig sikerült kétoldalú keretben, illetve a nemzetközi intézmények keretében megtárgyalni, s nem vittük a visegrádi négyek elé. A Szlovák Köztársaságnak biztos nem lesz érdeke, hogy megváltoztassa ezt a hagyományt” – jelentette ki a miniszter.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.