
Megérkeztek. A kérdés már csak az, mikor és milyen formában kerülnek bevethető állapotba az ukrán F-16-osok
Fotó: Amerikai légierő/AZ EGyesült Államok bukaresti nagykövetsége
Ukrajna megkapta a negyedik generációs, amerikai gyártmányú F-16-os repülőgépek első tételét – jelentette július 31-én a Bloomberg az ügyet ismerő, meg nem nevezett személyekre hivatkozva.
2024. augusztus 01., 08:012024. augusztus 01., 08:01
A hír egy évvel azután érkezett, hogy a vilniusi NATO-csúcstalálkozón dán és holland vezetéssel formát öltött a szövetséges „vadászrepülőgép-koalíció”.
Az F-16-osok átadásának határideje július vége volt – mondták a Bloombergnek a források. Ukrajna „kis számú” gépet kapott a források szerint.
A vadászrepülőgép-koalíció azt is ígérte, hogy segít az ukrán pilóták és műszaki személyzet képzésében a gépek üzemeltetésére.
Nem világos, hogy a kiképzett ukrán pilóták azonnal használni tudják-e majd a harci gépeket, vagy a folyamat hosszabb időt vesz igénybe – mondták meg nem nevezett személyek a Bloombergnek.
Kijev még nem erősítette meg ezeket a jelentéseket.
A General Dynamics F-16 Fighting Falcon egy amerikai többfeladatú vadászgép, amelyet először 1978-ban mutattak be.
A Kyiv Independent emlékeztet: bár egyesek szerint az F-16-osoktól gyökeres változást remélnek a fronton, a legtöbb szakmai vélemény visszafogottabb, de még mindig ambiciózus.
A hónap elején Jaroslaw Kraszewski nyugalmazott lengyel dandártábornok azt mondta, hogy
Ez szerinte „drámaian megváltoztathatná a helyzetet” a csatatéren, bár nem valószínű, hogy ez fordulópontot jelentene Oroszország teljes körű háborújában.
„Úgy gondolom, hogy akkor sok pozitív dolog fog történni Ukrajna számára; a repülőgépek megteremtik a feltételeket egy ellentámadáshoz” – mondta az Ukrinformnak adott, július 9-én megjelent interjúban.

Moszkva keddi állítása szerint öt ukrán Szu-27-es vadászrepülőgépet megsemmisített és két másikat megrongált egy orosz Iszkander-M rakéta a poltavai Mirhorod repülőtéren.
Kraszewski hozzátette, hogy
„Az ukrán légierőnek nagy hatótávolságú rakétákat kellene kapnia, hogy elpusztítsa Oroszország infrastruktúráját, beleértve a repülőtereket is” – mondta.
„Amikor ez megtörténik, az orosz hadsereg logisztikája el lesz vágva a fő erőkétől. Ha ez megtörténik, az ukrán hadsereg parancsnokságának csapásmérő csoportot kell alakítania, és vissza kell vágnia” – mondta.
Ukrán tisztségviselők is nagyra értékelték az F-16-osok érkezését, és Olekszij Neizspapa, a haditengerészet parancsnoka július 5-én azt mondta a Reutersnek, hogy ezek a gépek kihívást jelentenek Oroszország „teljes dominanciája” ellen a Fekete-tenger feletti égbolton.
„Az F-16-osok a megfelelő fegyverzettel képesek lesznek kiszorítani az orosz harci gépeket. A Fekete-tenger északnyugati része, különösen a polgári hajók úrvonala szinte 100 százalékos biztonságban lesz” – mondta.
A Kyiv Independentnek nyilatkozó szakértők szerint
„Először is, ezek nem a legújabb és legmodernebb változatok lesznek, és magas fenyegetettségű környezetbe kerülnek, mind az orosz saját repülőgépek, mind a nagyobb hatótávolságú földi légvédelem részéről” – mondta Matthew Savill, a Royal United Services Institute (RUSI) hadtudományi igazgatója.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétoldalú, hosszú távú, 10 éves biztonsági megállapodást írt alá Alexander De Croo belga miniszterelnökkel kedden Brüsszelben.
„Hasznosak, és több lehetőséget adnak az ukránoknak, de óvatosnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy megfordítják a dolgok menetét, és hogy milyen hamar lesznek hadműveleti szempontból hatékonyak” – figyelmeztetett.
„A légvédelem nagyon-nagyon fontos” – mondta Peter Layton, az Ausztrál Királyi Légierő volt tisztje, a RUSI munkatársa a Kyiv Independentnek.
„Ha a nagy képet nézzük, az ukrán nemzeti légvédelmi parancsnokok megpróbálhatják a rövid hatótávolságú ágyúkat – mint a Gepard – a Sahid drónok megsemmisítésére használni, az F-16-osokat a manőverező rakéták megsemmisítésére, a régebbi SAM-eket a ballisztikus rakéták megsemmisítésére, a Patriotokat pedig a Kinzsalok megsemmisítésére” – tette hozzá.
A siklóbombák a levegőből ledobott szabványos bombák, amelyeket szárnyakkal és GPS-irányító rendszerrel láttak el, hogy a célpontot távolról, és ne közvetlenül a fejük fölött ledobott bombákkal iktassák ki.
Ezek korántsem új technológiák, a II. világháborúig nyúlnak vissza – a GPS nélkül –, és olyan konfliktusokban használták őket, mint Vietnam, Irak és Afganisztán.
„A lövészárkokban lévő katonák ellen valóban nagy robbanófegyverekre van szükség” – mondta Layton.
„Az F-16-osok (az Egyesült Államok által szállított kisebb, kis átmérőjű bombákat) ledobó F-16-osok hatékonysága korlátozott lesz” – jegyezte meg.
Az F-16-osok ilyen módon történő alkalmazása alátámasztaná Kraszewski korábban vázolt nézetét.
„Jelentősen segíthetnének egy ellentámadás támogatásában” – mondta Layton, hozzátéve: „Ha rendelkeznének nagyméretű siklóbombákkal, akkor ezeket előre megtervezett bevetéseken lehetne használni, hogy szó szerint rést robbanthassanak az orosz lövészárokrendszereken.
Mint ismeretes, a NATO Romániában hozta létre pilótaképző központját az F-16-osok számára, ahol ukrán pilótákat is képeznek.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!