Nem látnának szívesen. A magyarországi válaszadók többsége elutasítja a külhoni választókerületek létrehozását és külhoni képviselők jelenlétét az Országgyűlésben
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A magyarországi polgárok többsége elutasítja a választási rendszer oly módon történő módosítását, hogy a külhoni magyarok is küldhessenek képviselőket a magyar Országgyűlésbe – derült ki a Publicus Népszava megbízásából készült kutatásából.
2024. augusztus 27., 09:332024. augusztus 27., 09:33
2024. szeptember 03., 16:412024. szeptember 03., 16:41
A kedden ismertetett felmérés szerint a teljes népesség körében csupán 22 százalék értene egyet egy ilyen választójogi törvénymódosítással. Az állítólagos terv elutasítottsága összességében 70 százalékos a megkérdezettek körében.
A többi ellenzéki párt támogatói közül 87 százalék elutasítja, 8 pedig támogatja.
A Fidesz-KDNP szavazói közül 45 százalék támogatja, 44 pedig elutasítja.
A pártpreferencia nélküli megkérdezettek körében 73 százalékos az elutasítottság, és 15 százalékos a támogatottság.
Mindeközben a jelek szerint a kormány nem is tervez ilyen módosítást: az Index megkeresésére
A Válasz Online eredetileg azt írta, a nagyobbik kormánypárt a francia mintát veheti alapul, és akár hét új mandátumot is kioszthatnak, ha megvalósul az elképzelés.
A Válasz Online eredetileg azt írta: a lehetséges intézkedésről elsőként Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszélt július közepén. A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először,
A cikk szerint a hatályos választási rendszer szabályai alapján a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára adhatnák le a voksukat, amelyet hozzáadnak a magyarországi szavazatokhoz. Az elemzések azt mutatják, hogy 2014-ben egy pluszmandátumot hozhattak a Fidesznek a levélszavazatok, 2018-ban egyet sem, 2022-ben pedig kettőt.
Ha viszont határon túli egyéni választókerületeket hoznának létre,
A Válasz Online forrása azt állítja, a Fideszben a francia választási rendszer külhoniakra vonatkozó részét vizsgálják, amelyben a nem Franciaországban élő állampolgárok tizenegy képviselőt választhatnak az 577-ből, ugyanakkor a francia szabályozás – ellentétben a magyarral – nem tesz különbséget a külföldön tartózkodó és a külföldön élő választók között.
A lehetséges módosítással kapcsolatban az Index megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn azt írta: tévesek a választási rendszer megváltoztatásával kapcsolatos értesülések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás