Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Ferenc pápa kinevezte Karikó Katalint, a BioNTech gyógyszeripari vállalat Nobel-díjas alelnökét a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává – közölte a szentszéki sajtóközpont szombaton.
2024. február 10., 18:072024. február 10., 18:07
A közlemény hangsúlyozza, hogy Karikó Katalin tudományos kutatásai vezettek az mRNS alapú vakcina kifejlesztéséhez, amiért 2023-ban orvosi Nobel-díjjal tüntették ki. Karikó Katalint munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismeréssel jutalmazták, 2020-ban neki ítélték oda először a Közmédia Év Embere Díjat.
A vatikáni székhelyű Pápai Életvédő Akadémiát 1994-ben II. János Pál pápa hozta létre.
Az akadémia segítséget nyújt a pápai államnak a nemzetközi tudományos élettel, az egyetemekkel, kutatóközpontokkal való kapcsolattartásban. A Vatikán számára közvetlen információkat szolgáltat a legújabb technológiai és tudományos eredményektől.
Az akadémia legfeljebb hetven rendes tagból áll, akiket a pápa nevez ki öt évre. A kinevezést az ügyvezető tanács javasolja a jelöltek tudományos titulusai és szakmai hozzáértése alapján, valamint azért, mivel „hűséges szolgálatot végeznek minden egyes ember élethez való joga védelmében és előmozdításában” – olvasható az akadémia alapszabályában.
Az akadémiának magyar levelező tagjai is vannak; Freund Tamás neurobiológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Kovács László etika professzor, az augsburgi egyetem rektorhelyettese.
A Pápai Életvédő Akadémia kétnapos plenáris ülése hétfőn kezdődik az ember szerepéről a mesterséges intelligencia korában. A találkozó résztvevőit Ferenc pápa fogadja.
Átvette a Nobel-díjat vasárnap Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus.
A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat – mondta Karikó Katalin hétfőn újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!