Karikó Katalin biokémikus, miután átvette az orvosi-élettani Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Átvette a Nobel-díjat vasárnap Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus.
2023. december 10., 18:282023. december 10., 18:28
2023. december 10., 20:332023. december 10., 20:33
A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián. A Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke köszöntötte a díjazottakat. Beszédében hangsúlyozta: Alfred Nobel üzenete nagyon világos számunkra: ő abban hitt, hogy az irodalom, a tudomány és a béke érdekében végrehajott cselekedetek előreviszik a világot. Hozzátette: ezért kulcsfontosságú, hogy tiszteljük a tudást és nemzetközi szinten együttműködjünk.
Krausz Ferenc fizikus átveszi a fizikai Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A kuratórium elnöke kiemelte: egy olyan időszakban, amikor azt látjuk, hogy az akadémia, a kultúra és a civil társadalom küldetését kihívások elé állítják, nagyon fontos, hogy Nobel vízióját szem előtt tartsuk. „Nem a sors dönti el a világ fejlődését, nekünk is van arra erőnk, hatalmunk, hogy befolyásoljuk a sorsunkat és előrelendítsük a világot” – fogalmazott.
– hangsúlyozta Astrid Söderbergh Widding. „Az idei díjazottak nagyon egyedülállóak, hiszen megmutatták nekünk azt, hogy egyéni szinten és együtt is bennünk van az a lehetőség, hogy meg tudjuk változtatni a világot” – zárta köszöntőjét a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Krausz Ferenc fizikusnak két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat.
– mondta Eva Olsson, a Chalmers Műszaki Egyetem professzora, a fizikai Nobel-díj kitüntetettjeit méltatva. Beszédében kifejtette: hatalmas az univerzum, de a legkisebb részletek irányítják, és ezeket az öt érzékünkkel nem mindig tudjuk látni. Ezek az apró részletek befolyásolják az életünket és hatalmas lehetőséget adnak arra, hogy kiterjesszük a tudásunkat.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. Gunilla Karlsson Hedestam, a Karolinska Intézet professzora a díjazottakat méltatva arról beszélt, bár hatvan éve rutinszerűen használják az mRNS-t a különféle kutatólaboratóriumokban, de a tudományos világon kívül nem nagyon ismerték egészen mostanáig, amikor „az élettani-orvostudományi Nobel-díjasok bebiztosították az mRNS hírnevét a világban”.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hozzátette: Karikó Katalin rájött arra, hogy meg kell figyelni azt, hogy az RNS különféle formáira hogyan válaszolnak a sejtek. A kutatók 2005-ben publikálták a legfontosabb cikküket, amely bemutatta azt, hogy immunválaszt vált ki az mRNS a szervezetben, azonban ezt meg lehet kerülni. Ezzel egy új korszak nyílt meg és ennek a módszernek köszönhetően sikerült kifejleszteni egy olyan vakcinát, amellyel 15 évvel később több millió életet lehetett megmenteni a Covid-járvány idején – mondta. Kiemelte azt is, hogy ezzel a módszerrel sikerült felgyorsítani az oltóanyag gyártását is.
Az eseményen a kémiai Nobel-díjat Moungi Bawendi, valamint Louis Brus amerikai és Alekszej Jekimov orosz kutatók kapták a kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért. Jon Fosse norvég író és drámaíró lett az irodalmi díjazott innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amely megszólaltatja a kimondhatatlant. A közgazdasági Nobel-emlékdíjat Claudia Goldin amerikai közgazdász kapta a nők munkaerő-piaci helyzetének több évtizedes kutatásáért.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A ceremónián 1560 meghívott vendég vett részt, köztük a díjazottak családtagjai, korábbi díjazottak, a királyi család tagjai, a díjat odaítélő intézmények képviselői, a svéd kormány és parlament tagjai, valamint a diplomáciai testületek képviselői.
A stockholmi díjátadó előtt Oslóban adták át a Nobel-békedíjat. A kitüntetést Nargesz Mohammadi iráni emberi jogi aktivistának ítélték oda a nők iráni elnyomása ellen és az emberi jogokért és szabadságért folytatott küzdelméért. A hazájában bebörtönzött emberi jogi aktivista helyett a rangos kitüntetést gyermekei vették át, beszédét szintén gyermekei olvasták fel. Szimbolikusan egy üres szék jelölte Mohammadi helyét a színpadon.
Csák János: nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban
Olyan év, amikor egy nemzetnek két Nobel-díjasa van a legritkább dolog, igaz, nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban – jelentette ki Csák János kulturális és innovációs miniszter vasárnap a svédországi magyar nagykövet rezidenciáján az M1 aktuális csatornának adott interjújában. Felidézte, hogy az első magyar Nobel-díjat Lénárd Fülöp kapta nemsokkal a rangos kitüntetés alapítását követően 1905-ben.
Az, hogy két magyar tudós megkapta a Nobel-díjat azt mutatja, hogy természettudományokban a Nobel-bizottság figyeli a nagy eredményeket – húzta alá Csák János. Mint mondta, Krausz Ferenc fizikus eredménye tényleg áttörés volt, amiből aztán lehet élettudományokban, anyagtudományokban, műszaki tudományokban további felfedezéseket tenni és további hasznosítást elérni. Hangsúlyozta, ugyanez vonatkozik Karikó Katalinra, aki az egész életét az mRNS kutatásának szentelte és amikor jött a koronavírus-járvány, akkor mindenki felismerte, hogy az, amit korábban akár még finanszírozásban, kutatásban is nehéz volt elfogadtatni, az működik.
Csák János úgy fogalmazott, hogy a jövőben mindkét kutatásra óriási, további kutatások épülhetnek az emberiség javára. A miniszter a két magyar tudósról azt mondta, hogy a nagy embereket az jellemzi, hogy akárhonnan indultak, akárhová érkeztek, megtartják az önmagukkal szembeni és a többiekkel szembeni szerénységüket, alázatukat. Egyben figyelmébe ajánlotta különösen a fiataloknak és a lányoknak, hogy olvassák el Karikó Katalin életrajzi kötetét. Beszélt arról is, hogy további közös jellemzőjük, hogy azon gondolkodnak, hogyan lehetne alkalmazni felfedezéseiket.
Kiemelte, hogy a magyar kormány Krausz Ferenc magyarországi kutatásaira 75 milliárd forintos programot indít 2030-ig, Karikó Katalin esetében pedig tárgyalások folynak programjáról a szegedi biológiai intézetben.
Rendkívüli következetességgel, ha az ember nagy kihívásokat állít maga elé, a nagy célokhoz közelebb lehet jutni – mondta Krausz Ferenc.
A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat – mondta Karikó Katalin hétfőn újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfő éjjel egy 30 éves szudáni állampolgár Belfastban több késszúrással megsebesített egy helyi férfit, mire bevándorlásellenes tüntetések robbantak ki, amelyek erőszakba torkolltak.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!