Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Ferenc pápa kinevezte Karikó Katalint, a BioNTech gyógyszeripari vállalat Nobel-díjas alelnökét a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává – közölte a szentszéki sajtóközpont szombaton.
2024. február 10., 18:072024. február 10., 18:07
A közlemény hangsúlyozza, hogy Karikó Katalin tudományos kutatásai vezettek az mRNS alapú vakcina kifejlesztéséhez, amiért 2023-ban orvosi Nobel-díjjal tüntették ki. Karikó Katalint munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismeréssel jutalmazták, 2020-ban neki ítélték oda először a Közmédia Év Embere Díjat.
A vatikáni székhelyű Pápai Életvédő Akadémiát 1994-ben II. János Pál pápa hozta létre.
Az akadémia segítséget nyújt a pápai államnak a nemzetközi tudományos élettel, az egyetemekkel, kutatóközpontokkal való kapcsolattartásban. A Vatikán számára közvetlen információkat szolgáltat a legújabb technológiai és tudományos eredményektől.
Az akadémia legfeljebb hetven rendes tagból áll, akiket a pápa nevez ki öt évre. A kinevezést az ügyvezető tanács javasolja a jelöltek tudományos titulusai és szakmai hozzáértése alapján, valamint azért, mivel „hűséges szolgálatot végeznek minden egyes ember élethez való joga védelmében és előmozdításában” – olvasható az akadémia alapszabályában.
Az akadémiának magyar levelező tagjai is vannak; Freund Tamás neurobiológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Kovács László etika professzor, az augsburgi egyetem rektorhelyettese.
A Pápai Életvédő Akadémia kétnapos plenáris ülése hétfőn kezdődik az ember szerepéről a mesterséges intelligencia korában. A találkozó résztvevőit Ferenc pápa fogadja.
Átvette a Nobel-díjat vasárnap Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus.
A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat – mondta Karikó Katalin hétfőn újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!