Fotó: Facebook/Минобороны России
A NATO keleti terjeszkedését az egyensúlyt veszélyeztető kockázatnak minősítette Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök csütörtökön Moszkvában, külföldi katonai attaséknak mondott beszédében.
2023. december 22., 10:192023. december 22., 10:19
„Az európai kontinens a Nyugat és Oroszország közötti politikai és gazdasági konfliktusok színterévé vált” – fogalmazott Geraszimov. Szerinte ehhez hozzájárult Svédországnak és Finnországnak a NATO-hoz benyújtott felvételi kérelme, valamint a Kelet-Európában, a balti térségben és a Fekete-tengeren állomásozó NATO-erők számának növekedése, ugyanakkor nem tett említést az Ukrajna ellen tavaly februárban indított orosz invázióról.
„Az európai biztonságot szolgáló bizalomépítő intézkedések elvesztették hatásukat, Moszkva viszont ennek ellenére is ragaszkodott a szabályokhoz, hogy elkerülje az incidenseket” – állította. Megerősítette Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter korábbi kijelentéseit, amelyek szerint Oroszország – válaszul Finnország NATO-tagságára – új védelmi körzeteket hoz létre a leningrádi és a moszkvai régiókban.
Geraszimov emellett arról beszélt az attaséknak, hogy
Közben Rusztem Umerov védelmi miniszter csütörtökön, nyugati újságíróknak nyilatkozva figyelmeztetett: 25-60 év közötti, külföldön tartózkodó ukrán férfiaknak jövőre jelentkezniük kell az Ukrán Fegyveres Erők toborzóközpontjainál, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak velük szemben.
„A Németországban élő, katonai szolgálatra alkalmas ukránoknak jövőre meg kell erősíteniük az ukrán hadsereget. Szankciókat fogunk alkalmazni azokkal szemben, akik nem tesznek eleget ennek a követelménynek” – mondta a tárcavezető a német Welt televíziónak és a Bild lapnak, illetve a Politico brüsszeli kiadványnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. Umerov úgy fogalmazott, hogy
részletekbe azonban nem bocsátkozott, és azt sem árulta el, milyen szankciókkal akarják sújtani azokat, akik nem tesznek eleget ennek a „meghívásnak”. A Welt internetes oldalán emlékeztet arra, hogy az ukrán hadsereg további 450-500 ezer katonát akar mozgósítani az orosz invázió visszaverésére.
Ennek a lépésnek a pénzügyi és politikai feltételei azonban még nem tisztázottak, Volodimir Zelenszkij elnök pedig „érzékeny kérdésnek” nevezte a mozgósítást – írták.
Később
Aláhúzta, hogy „nincs napirenden” semmiféle büntetőintézkedés, jogi vagy bármilyen nyomásgyakorlás azokra a hadköteles ukránokra nézve, akik a felhívás ellenére nem térnek vissza a hazájukba.
Szavai szerint az Umerovval készített interjúban „a hangsúly eltolódott”, mert csupán arról volt szó, hogy el kell juttatni a külföldön élő ukránokhoz, mennyire fontos a haza védelme.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője közben az Ukrajinszka Pravdának elmondta, hogy az utóbbi időben nem utazott el a korábbinál nagyobb számú 18-60 év közötti ukrán férfi Ukrajnából, éppen ellenkezőleg, decemberben több férfi tér vissza az országba, mint ahányan elhagyták azt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke a Politicónak adott interjújában – amelyet az SZBU sajtószolgálata tett közzé – közölte: a biztonsági szolgálat fokozza tevékenységét az ellenséges vonalak mögött annak érdekében, hogy a háború minél közelebb kerüljön a Kremlhez, és a kiemelt célpontok között szerepelnek orosz hadihajók, katonai bázisok, fegyverszállítási logisztikai folyosók.
„Az SZBU célzott csapásokat hajt végre. Tűket szúrunk az ellenség szívébe. Minden különleges hadműveletünk egy meghatározott célt követ, és meghozza a maga eredményét. Mindez nehezíti az Oroszországi Föderáció hadviselési képességét Ukrajnában, és közelebb hozza a győzelmünket” – fogalmazott Maljuk.
Szavai szerint
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a nemzetközi jognak megfelelően cselekszenek. „Az SZBU műveleteinek nagy része Ukrajna területén zajlik – a Donbászban, a Krím félszigeten és a Fekete-tengeren. Ez a mi földünk, és minden lehetséges módszerrel felszabadítjuk a megszállók alól” – hangsúlyozta az SZBU vezetője.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy rádióinterjúban elmondta, hogy Oroszország – Ukrajna elleni inváziójának tavaly februári kezdete óta –
7400 darab különböző típusú rakétával és 3700 Sahid drónnal támadta az ország területét.
Ezekből az ukrán légvédelem 1600 rakétát és 2900 drónt semmisített meg.
Az ukrán vezérkar csütörtöki harctéri helyzetjelentésében azt emelte ki, hogy
a dél-ukrajnai herszoni régióban. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg eddigi ukrajnai embervesztesége meghaladta a 350 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 14 orosz harckocsit, húsz tüzérségi fegyvert és 26 drónt.
Lakóházba csapódott egy drón Kijevben
Lakóházba csapódott egy katonai drón csütörtök késő este egy újabb orosz támadásban – közölték az ukrán hatóságok, amelyek legalább egy sérültről számoltak be.
Hónapok óta ez az első ilyen incidens az ukrán fővárosban. Bár Kijev rendszeresen célpontja orosz drón- és rakétatámadásoknak, ezek többségét a légvédelem lelövi.
A légiriadót késő este léptették életbe Kijevben. Nem sokkal később a helyiek hangos robbanásokat hallottak. A polgármesteri hivatal először azt közölte, hogy a légvédelem működik a városban, és arra kérte a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
„Egy kijevi lakótömböt eltalált egy Sahíd” – egy iráni gyártmányú drón, amelyet Moszkva rendszeresen használ ilyen támadásokra a szomszédja ellen – írta Andrij Jermak, az elnöki adminisztráció vezetője a Telegramon.
Az incidens a főváros délnyugati részén fekvő Szolomjanszkij kerületben történt, az épület felső emeletein lángok csaptak fel – tudatta Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon.
A kerületben egy embert kórházba szállítottak – tette hozzá további részletek közlése nélkül. Az ukrán légierő arról számolt be, hogy több dróncsoport tartott az ország különböző régiói felé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!