Fotó: Facebook/Минобороны России
A NATO keleti terjeszkedését az egyensúlyt veszélyeztető kockázatnak minősítette Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök csütörtökön Moszkvában, külföldi katonai attaséknak mondott beszédében.
2023. december 22., 10:192023. december 22., 10:19
„Az európai kontinens a Nyugat és Oroszország közötti politikai és gazdasági konfliktusok színterévé vált” – fogalmazott Geraszimov. Szerinte ehhez hozzájárult Svédországnak és Finnországnak a NATO-hoz benyújtott felvételi kérelme, valamint a Kelet-Európában, a balti térségben és a Fekete-tengeren állomásozó NATO-erők számának növekedése, ugyanakkor nem tett említést az Ukrajna ellen tavaly februárban indított orosz invázióról.
„Az európai biztonságot szolgáló bizalomépítő intézkedések elvesztették hatásukat, Moszkva viszont ennek ellenére is ragaszkodott a szabályokhoz, hogy elkerülje az incidenseket” – állította. Megerősítette Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter korábbi kijelentéseit, amelyek szerint Oroszország – válaszul Finnország NATO-tagságára – új védelmi körzeteket hoz létre a leningrádi és a moszkvai régiókban.
Geraszimov emellett arról beszélt az attaséknak, hogy
Közben Rusztem Umerov védelmi miniszter csütörtökön, nyugati újságíróknak nyilatkozva figyelmeztetett: 25-60 év közötti, külföldön tartózkodó ukrán férfiaknak jövőre jelentkezniük kell az Ukrán Fegyveres Erők toborzóközpontjainál, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak velük szemben.
„A Németországban élő, katonai szolgálatra alkalmas ukránoknak jövőre meg kell erősíteniük az ukrán hadsereget. Szankciókat fogunk alkalmazni azokkal szemben, akik nem tesznek eleget ennek a követelménynek” – mondta a tárcavezető a német Welt televíziónak és a Bild lapnak, illetve a Politico brüsszeli kiadványnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. Umerov úgy fogalmazott, hogy
részletekbe azonban nem bocsátkozott, és azt sem árulta el, milyen szankciókkal akarják sújtani azokat, akik nem tesznek eleget ennek a „meghívásnak”. A Welt internetes oldalán emlékeztet arra, hogy az ukrán hadsereg további 450-500 ezer katonát akar mozgósítani az orosz invázió visszaverésére.
Ennek a lépésnek a pénzügyi és politikai feltételei azonban még nem tisztázottak, Volodimir Zelenszkij elnök pedig „érzékeny kérdésnek” nevezte a mozgósítást – írták.
Később
Aláhúzta, hogy „nincs napirenden” semmiféle büntetőintézkedés, jogi vagy bármilyen nyomásgyakorlás azokra a hadköteles ukránokra nézve, akik a felhívás ellenére nem térnek vissza a hazájukba.
Szavai szerint az Umerovval készített interjúban „a hangsúly eltolódott”, mert csupán arról volt szó, hogy el kell juttatni a külföldön élő ukránokhoz, mennyire fontos a haza védelme.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője közben az Ukrajinszka Pravdának elmondta, hogy az utóbbi időben nem utazott el a korábbinál nagyobb számú 18-60 év közötti ukrán férfi Ukrajnából, éppen ellenkezőleg, decemberben több férfi tér vissza az országba, mint ahányan elhagyták azt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke a Politicónak adott interjújában – amelyet az SZBU sajtószolgálata tett közzé – közölte: a biztonsági szolgálat fokozza tevékenységét az ellenséges vonalak mögött annak érdekében, hogy a háború minél közelebb kerüljön a Kremlhez, és a kiemelt célpontok között szerepelnek orosz hadihajók, katonai bázisok, fegyverszállítási logisztikai folyosók.
„Az SZBU célzott csapásokat hajt végre. Tűket szúrunk az ellenség szívébe. Minden különleges hadműveletünk egy meghatározott célt követ, és meghozza a maga eredményét. Mindez nehezíti az Oroszországi Föderáció hadviselési képességét Ukrajnában, és közelebb hozza a győzelmünket” – fogalmazott Maljuk.
Szavai szerint
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a nemzetközi jognak megfelelően cselekszenek. „Az SZBU műveleteinek nagy része Ukrajna területén zajlik – a Donbászban, a Krím félszigeten és a Fekete-tengeren. Ez a mi földünk, és minden lehetséges módszerrel felszabadítjuk a megszállók alól” – hangsúlyozta az SZBU vezetője.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy rádióinterjúban elmondta, hogy Oroszország – Ukrajna elleni inváziójának tavaly februári kezdete óta –
7400 darab különböző típusú rakétával és 3700 Sahid drónnal támadta az ország területét.
Ezekből az ukrán légvédelem 1600 rakétát és 2900 drónt semmisített meg.
Az ukrán vezérkar csütörtöki harctéri helyzetjelentésében azt emelte ki, hogy
a dél-ukrajnai herszoni régióban. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg eddigi ukrajnai embervesztesége meghaladta a 350 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 14 orosz harckocsit, húsz tüzérségi fegyvert és 26 drónt.
Lakóházba csapódott egy drón Kijevben
Lakóházba csapódott egy katonai drón csütörtök késő este egy újabb orosz támadásban – közölték az ukrán hatóságok, amelyek legalább egy sérültről számoltak be.
Hónapok óta ez az első ilyen incidens az ukrán fővárosban. Bár Kijev rendszeresen célpontja orosz drón- és rakétatámadásoknak, ezek többségét a légvédelem lelövi.
A légiriadót késő este léptették életbe Kijevben. Nem sokkal később a helyiek hangos robbanásokat hallottak. A polgármesteri hivatal először azt közölte, hogy a légvédelem működik a városban, és arra kérte a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
„Egy kijevi lakótömböt eltalált egy Sahíd” – egy iráni gyártmányú drón, amelyet Moszkva rendszeresen használ ilyen támadásokra a szomszédja ellen – írta Andrij Jermak, az elnöki adminisztráció vezetője a Telegramon.
Az incidens a főváros délnyugati részén fekvő Szolomjanszkij kerületben történt, az épület felső emeletein lángok csaptak fel – tudatta Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon.
A kerületben egy embert kórházba szállítottak – tette hozzá további részletek közlése nélkül. Az ukrán légierő arról számolt be, hogy több dróncsoport tartott az ország különböző régiói felé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!