Fotó: Securityconference.org
Az orosz hadsereg csütörtökre virradóra újabb dróntámadást hajtott végre Kijev ellen – jelentette be az ukrán főváros katonai irányításának feje, Szerhij Popko.
2023. május 25., 09:512023. május 25., 09:51
Szerinte az iráni gyártású Sahed drónok „masszív” támadást intéztek a főváros ellen, azonban „Ukrajna védőangyalai” – azaz a légvédelem – esélyt sem adtak az agresszornak, és az összes támadófegyvert lelőtték.
Popko szerint az előző légitámadás óta négy nap telt el, és májusban összesen 12 alkalommal intéztek az oroszok légitámadást a főváros ellen.
A beszámolók szerint légiriadó volt Harkivban és Csernyivciben is.
Eközben Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a German Marshall Fund szerdai rendezvényén Brüsszelben arról beszélt: Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden mindaddig, amíg a háború dúl, a kérdés az, mi történik majd, ha véget ér.
A főtitkár a brüsszeli fórumon ismertette a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előkészületeit, ahol a témáról tanácskoznak majd a szövetséges országok. Elismerte, hogy a szövetség tagjai megosztottak Ukrajna esetleges felvételével kapcsolatban.
„Ebben a kérdésben a szövetségen belül eltérőek a nézetek” – mondta Stoltenberg, emlékeztetve arra, hogy a döntéshozatal a NATO-ban konszenzussal történik. Hozzátette, hogy
„Senki sincs abban a helyzetben, hogy pontosan megmondja, mi lesz a végső döntés a vilniusi csúcstalálkozón ebben a kérdésben” – szögezte le.
Véleménye szerint a háború révén Ukrajna egyre közelebb kerül a NATO-hoz, például az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek használatára nagyobb interoperabilitást eredményez majd.
Stoltenberg úgy értékelte, hogy Ukrajna jelenleg a volt szovjet rendszer és a nyugati világ katonai eszközeit használja, ezért a vilniusi csúcson reményei szerint
„Lehet, hogy ez kicsit technikainak hangzik, de rendkívül fontos tényező” – hangsúlyozta.
Kijev tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország bejelentette négy ukrajnai megye annektálását. Stoltenberg áprilisi kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna jogos helye az euroatlanti családban, a NATO-ban van. A szövetségesek 2008-as bukaresti csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, de ezzel kapcsolatban semmilyen határidőt vagy időpontot nem rögzítettek.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy Moszkva közelében megrendezett nemzetközi biztonsági találkozón azt állította: a NATO-országok de jure részesei az ukrajnai konfliktusnak, ami növeli az atomhatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét.
– mondta Lavrov az orosz biztonsági tanács által megrendezett fórumon.
Az orosz külügyminisztérium jelezte a nyugati kormányoknak, hogy egy ilyen eshetőségnek nem szabad megtörténnie, de ezeket „vagy figyelmen kívül hagyják, vagy propagandisztikus célokból elferdítik őket” – tette hozzá.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint
A valódi szándékok már 2021 decemberében nyilvánvalóvá váltak, mert a nyugati országok elutasították, amikor Oroszország jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat követelt – jelentette ki.
Az orosz diplomácia vezetője szerint a nyugati országok
„Oroszország mellett sok más államot is fenyegetnek és zsarolnak. Láthatjuk, hogy az indiai-csendes-óceáni stratégiák keretében az Egyesült Államok céltudatosan eszkalálja a helyzetet Tajvan körül” – mondta a tárcavezető.
„Washington nemcsak európai, hanem távol-keleti szatellitáit is bevonja destruktív terveibe az ázsiai-csendes-óceáni térségben” – tette hozzá Lavrov.
A tárca szerint az incidens közép-európai idő szerint hajnali fél ötkor történt a Boszporusz-szorostól 140 kilométerre északkeletre.
„Az ukrán fegyveres erők három, vezető nélküli motorcsónakkal sikertelenül próbálták megtámadni a Fekete-tengeri Flotta Ivan Hursz nevű hajóját, amely a Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezetékek működésének biztonságát szavatoló feladatokat lát el a Török Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében” – olvasható az orosz közleményben.
A tájékoztatás szerint
A közlemény rámutatott, hogy az Északi Áramlat I. és II. gázvezetékek elleni tavaly szeptemberi terrortámadás után az orosz haditengerészet megerősítette az ilyen létesítmények védelmét.
Az Ivan Hursz egy közepes nagyságú felderítőhajó, amelyet kommunikációs és flottairányítási feladatok ellátására, rádiós felderítésre, valamint elektronikus hadviselésre terveztek. Vízkiszorítása körülbelül négyezer tonna, a hossza mintegy száz méter. Hatósugara meghaladja a nyolcezer tengeri mérföldet. A Fekete-tengeri Flottában 2018-ban állították hadrendbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.
Irán hajlandó lemondani az atomfegyverről, és „nagyon közel” van a megállapodás – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!