Farkas Árpád (1944. április 3. – 2021. február 7.)
Fotó: Facebook/Farkas Árpád
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
2024. április 10., 15:552024. április 10., 15:55
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban Farkas Árpád-emlékestet tartanak csütörtökön 17 órától. A rendezvényen, amely a fél évszázada létrehozott könyvtár jubileumi eseményeinek sorába illeszkedik, Farkas Árpád életét és műveit idézik fel 17 és 20 óra között. A felolvasáson részt vesznek a költő lányai: Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője és Farkas Réka újságíró.
Kőmíves Noémi háromszéki magyar szakos tanfelügyelő, Farcádi Botond, a Háromszék napilap főszerkesztője, Máthé Kincső rádiós műsorvezető, valamint az érdeklődő közönség. Közönségként, hallgatóságként bármikor be lehet kapcsolódni hosszabb-rövidebb ideig az eseménybe, a felolvasók egy, legtöbb öt percben elmondható Farkas Árpád-szöveget ismertetnek a jelenlevőkkel – közölte a közösségi oldalon a Bod Péter Megyei Könyvtár.
A Hargita megyei Székelyszentmiklóson is megemlékeznek a 80 éve született költőről, aki a kis Nyikó-menti faluban töltötte gyermekkorát.
Ez alkalomból avatják fel a templomkert újonnan, közösségi finanszírozásból készült kapuját is.
A székelyszentmiklósi unitárius templom kertjében 2022 szeptemberében állítottak emléket Farkas Árpádnak
Fotó: Jakab Mónika
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője 1944. április 3-án született a Hargita megyei Siménfalván, 2021. február 7-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Kisgyermekéveit jobbára a közeli Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járja. 1957 és 1961 között a székelyudvarhelyi volt katolikus gimnázium diákja lesz. 1961 és 1966 között Kolozsváron él, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakos hallgatója. 1963-tól tagja a kolozsvári Gaál Gábor Körnek, írásai jelennek meg az Ifjúmunkásban, az Utunkban, Korunkban. 1967-ben szerepel a Vitorla-ének című, fiatalokat bemutató antológiában. 1968-tól Sepsiszentgyörgyön él, a közigazgatási átszervezés után induló Megyei Tükör alapító munkatársa. 1990-ben az Igaz Szó utódlapjának, a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-ig, nyugdíjba vonulásáig a Megyei Tükör jogutódjának, a Háromszék napilapnak volt a főszerkesztője.
A költő halála előtt nem sokkal annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet.
aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen.
Farkas Árpád (1944 – 2021) költészetének, személyiségének lényegi vonásait idézte fel az a szombati rendezvény, amelyet a Hargita megyei Székelyszentmiklóson tartottak szombaton.
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő esszéi, glosszái, tárcái, valamint a vele készült interjúk olvashatók a nemrég megjelent, Nem ilyen lovat akartam című kiadványban. „Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – vallja a költő, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó j
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!