Farkas Árpád (1944. április 3. – 2021. február 7.)
Fotó: Facebook/Farkas Árpád
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
2024. április 10., 15:552024. április 10., 15:55
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban Farkas Árpád-emlékestet tartanak csütörtökön 17 órától. A rendezvényen, amely a fél évszázada létrehozott könyvtár jubileumi eseményeinek sorába illeszkedik, Farkas Árpád életét és műveit idézik fel 17 és 20 óra között. A felolvasáson részt vesznek a költő lányai: Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője és Farkas Réka újságíró.
Kőmíves Noémi háromszéki magyar szakos tanfelügyelő, Farcádi Botond, a Háromszék napilap főszerkesztője, Máthé Kincső rádiós műsorvezető, valamint az érdeklődő közönség. Közönségként, hallgatóságként bármikor be lehet kapcsolódni hosszabb-rövidebb ideig az eseménybe, a felolvasók egy, legtöbb öt percben elmondható Farkas Árpád-szöveget ismertetnek a jelenlevőkkel – közölte a közösségi oldalon a Bod Péter Megyei Könyvtár.
A Hargita megyei Székelyszentmiklóson is megemlékeznek a 80 éve született költőről, aki a kis Nyikó-menti faluban töltötte gyermekkorát.
Ez alkalomból avatják fel a templomkert újonnan, közösségi finanszírozásból készült kapuját is.
A székelyszentmiklósi unitárius templom kertjében 2022 szeptemberében állítottak emléket Farkas Árpádnak
Fotó: Jakab Mónika
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője 1944. április 3-án született a Hargita megyei Siménfalván, 2021. február 7-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Kisgyermekéveit jobbára a közeli Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járja. 1957 és 1961 között a székelyudvarhelyi volt katolikus gimnázium diákja lesz. 1961 és 1966 között Kolozsváron él, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakos hallgatója. 1963-tól tagja a kolozsvári Gaál Gábor Körnek, írásai jelennek meg az Ifjúmunkásban, az Utunkban, Korunkban. 1967-ben szerepel a Vitorla-ének című, fiatalokat bemutató antológiában. 1968-tól Sepsiszentgyörgyön él, a közigazgatási átszervezés után induló Megyei Tükör alapító munkatársa. 1990-ben az Igaz Szó utódlapjának, a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-ig, nyugdíjba vonulásáig a Megyei Tükör jogutódjának, a Háromszék napilapnak volt a főszerkesztője.
A költő halála előtt nem sokkal annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet.
aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen.
Farkas Árpád (1944 – 2021) költészetének, személyiségének lényegi vonásait idézte fel az a szombati rendezvény, amelyet a Hargita megyei Székelyszentmiklóson tartottak szombaton.
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő esszéi, glosszái, tárcái, valamint a vele készült interjúk olvashatók a nemrég megjelent, Nem ilyen lovat akartam című kiadványban. „Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – vallja a költő, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó j
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!