Fotó: Jakab Mónika
Farkas Árpád (1944 – 2021) költészetének, személyiségének lényegi vonásait idézte fel az a szombati rendezvény, amelyet a Hargita megyei Székelyszentmiklóson tartottak szombaton, abban az immár mindössze 22 lelkes Nyikó-menti faluban, ahol a Kossuth-díjas költő a gyermekkorát töltötte.
2022. szeptember 24., 17:312022. szeptember 24., 17:31
2022. szeptember 24., 17:342022. szeptember 24., 17:34
A falu kis temploma mellett – amely a rendezvény idején zsúfolásig telt – emlékkőtömböt avattak, és a két tölgyfacsemetét ültettek. A Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör annak emlékére szervezte az eseményt, hogy a költő családja Székelyszentmiklósról származott, Farkas Árpád itt töltötte a gyerekkorát, elemi iskoláit itt végezte. Számos versét ihlette a székelyszentmiklósi táj és közösség, többek közt az Amikor az öregemberek mosakodnak, az Apáink arcán és a Ha sírokon hajt ki a remény címűt. A templom közelében felállított emlékkő Demeter István csekefalvi szobrász munkája, amelyen a Farkas Árpád családja által kiválasztott idézet, a költő Nyitott égbolt című versének egy részlete olvasható: „Tudom, szószegők, lőttök majd rám, akárha fácánra, pedig veréb volnék csak, szürke. S pereg majd a tollam, mindnek szárából tinta csepeg. Tudom, óceán nem leszek már, de határátmosóvá eltintatengeredem”.
Nemes Levente színművész és Csáki Levente unitárius lelkész-esperes az emlékkő felavatásán
Fotó: Jakab Mónika
Az emlékkő leleplezésén Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze a Ha sírokon hajt ki a remény című verset mondta el, Györffi András színművész pedig a templomban az Apáink arcán címűt. Az emlékkő leleplezésén elhangzott a költő ars poétikája Így című verséből:
A megemlékezésen Farkas Árpád lányai – Farkas Réka és Farkas Kinga – ültették el a két tölgyfacsemetét a templomkertben.
Fotó: Jakab Mónika
A megemlékezés keretében tartott istentiszteleten Lőrinczi Lajos csehétfalvi lelkész úgy fogalmazott, Farkas Árpád soraiban, gondolataiban ott érződik a kis Nyikó menti falu világa, az elődökre való emlékezés és emlékeztetés, az apákhoz méltónak lenni akarás. „Az Amikor az öregemberek mosakodnak című versében tulajdonképpen a történelem jelenik meg, azok az öregek, nagyapák, akik tisztára akarták mosni a 20. századot. Az ő örökségüket kell tovább vinnünk, és az írói biztatásra ma is szükségünk van a küzdelemhez, de az erőre is, hogy ne hagyjuk közhellyé süllyedni a biztatást ” – mondta a lelkész. Felidézte a költő Anyám című versének részletét is: „Útra kellett kelnem. Hagyott egy darabka kéklő eget bennem.”, felhívva a figyelmet, ízlelgetni kell Farkas Árpád szavait, életművének gyümölcseit. A rendezvény ötletgazdája Bálint Benczédi Ferenc nyugalomba vonult unitárius püspök volt, valamint a székelykeresztúri egyházkör esperese, Csáki Levente.
Fotó: Jakab Mónika
– mondta Csáki Levente. A megemlékezésen Nagy János, Siménfalva polgármestere azt mondta, a közösségnek tovább kell vinnie Farkas Árpád szellemi örökségét.
Pályatársak, nemzedéktársak, írók, költők is meghívottai voltak a rendezvénynek: Király László, Lőrincz György, Simó Márton, Lövétei Lázár László, Király Zoltán és Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője elevenítette fel a költő emlékét. Király László, aki Farkas Árpádnak nemzedéktársa és mint fogalmazott, „kiváló bajtársa” volt, azt mondta: együtt taposták a felfelé, az alkotó munka felé vezető ösvényt. Kolozsvári egyetemista korukban öt évig együtt laktak, abban a bizonyos „legendás” padlásszobában, ahol sok ifjú író, költő fordult meg, és amit a Szekuritáté is szemmel tartott a 60-as években.
A pályatársak: Lőrincz György, Király László és Simó Márton a megemlékezésen
Fotó: Jakab Mónika
Egyike volt azoknak, akik arra esküdtek föl, hogy ha már a Földnek ez a sarka küldött minket, hogy szót emelhessünk öröméről, bánatáról, nem szabad soha elfelejtenünk. Az íróember számára fontos, hogy nemcsak önmagára gondol, hanem a közösségre is, amit képvisel és így gondolta ezt ő – mondta Király László.
Lövétei Lázár László költő
Fotó: Jakab Mónika
„A lehallgató emberek már reggel 7-től estig köröztek, járkáltak az utcán a lakásunk körül. Az egyetemistatársaságokba is be voltak építve a szekusok, szinte úgy, ahogy az akkori viccben szerepelt, hogy ahol három ember összejön, onnan egyikük jelent” – idézte fel Király László.
Király László költő
Fotó: Jakab Mónika
A pályatársak azt is felidézték, hogy Farkas Árpád kimondott szavai is éppolyan szikárak, precízek, határozottak voltak, mint leírt szavai. Erről beszélt Király Zoltán és Lövétei Lázár László is, kiemelve, hogy a költőnek mennyire határozottan körvonalazott volt a véleménye, és mennyire hitelesen használta a kimondott szavakat. Lövétei arról beszélt, hogy mennyire ritka, ha valaki csak „válogatott” verseket ír, és Farkas Árpád ilyen volt. Király Zoltán kiemelte, nagyon tisztelte a költőt azért is, hogy akárcsak a verseiben, élőszóban is éppolyan röviden, lényegre törően, nyomdakészen fogalmazott.
A 22 lekes Székelyszentmiklós unitárius temploma
Fotó: Jakab Mónika
Szó esett arról is, hogy
Szó esett a Farkas Árpád életében megjelent legutolsó kötetről is, a Nem ilyen lovat akartam címűről, amely összegyűjtött publicisztikáit, jegyzeteit, riportjait tartalmazza. „A verseiben elmondott mindent, amit lényegesnek tartott közölni a világról” – mondta Lőrincz György udvarhelyi író.
Fotó: Jakab Mónika
A szervezők arról is szóltak, hogy szeretnének létrehozni Farkas Árpádról elnevezett egyesületet, és megemlékezéseken keresztül az irodalmat szerető gyerekeket szeretnék összefogni.
Fotó: Jakab Mónika
Pályatársai, tisztelői emlékeznek a 2021-ben elhunyt Farkas Árpádra a hét végén a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a Kossuth-díjas költő a gyermekkorát töltötte. Az eseményen írók, költők is jelen lesznek, akik Farkas Árpádról vallanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!