A tehenek bélgáza zavarja leginkább Brüsszelt

amelyek még több terhet rónak a tagországok gazdatársadalmára.

A brüsszeli technokraták perverzitása igazából abban mutatkozik meg, hogy mialatt egyre szigorúbb környezetvédelmi korlátozásokkal szabnak új irányt az európai mezőgazdaságnak, addig a dél-amerikai úgynevezett Mercosur-országok agrártermékeit vámmentesen rászabadítanák az európai piacokra. A brazil, az argentin és más dél-amerikai országok gazdáinak az európaihoz fogható környezetvédelmi intézkedések közül semmit nem kell betartaniuk, ezért jóval olcsóbban tudják előállítani termékeiket, amelyek az európai piacon kiütik a versenyből a helyi gazdák kínálatát.

Szakértők szerint az Európai Unióval kötendő Mercosur-egyezmény hátterében igazából a német autóipar lehetséges megmentése áll: Brüsszel így próbál új vámmentes piacokat keresni a bezárult oroszországi, és a kérdésessé váló kínai felvevőpiac pótlására.

Ezt szolgálja a területalapú támogatás gyökeres átalakítása is, ami ellen a magyar uniós elnökség keményen tiltakozik, de kérdés, hogy meg tudja-e akadályozni a szépen csomagolt bizottsági elképzelés átgyúrását az uniós döntéshozókon. Az Európai Bizottság tervezete szerint a következő uniós ciklustól a területalapú támogatás nem normatív alapon, hanem célzottan, egyes termelői csoportok részére érkezne.

A nyilvánosságra került elképzelések szerint jelentősen korlátoznák a mezőgazdasági területnagyságot, ami után területalapú támogatás fizethető. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a nagy gabonatermesztő farmok és a sok legelővel, illetve kaszálóval rendelkező állattelepek hátrányba kerülnének. Mivel szigorú uniós feltételek mellett támogatás nélkül a nagy farmoknak sem éri meg gabonát termelni, sem szarvasmarhát tartani, az Unió a kieső árut külső országokból importálná.

Magasabb területalapú támogatással az Európai Bizottság helyzetbe akarja hozni a zöldség- és a gyümölcstermesztő kis- és közepes farmokat, ami ugyan szépen hangzik, de kérdés, hogy a gazdák hisznek-e még a brüsszeli ígéreteknek. Vagy elfogadják-e, hogy ez más gazdaközösségek kárára történjen?

Kiszivárgott információk szerint az uniós mezőgazdaság erőltetett átalakításában az is szerepet játszik, hogy Brüsszel komolyan számol Ukrajna európai uniós tagságával, ami hatalmas többletköltségekkel járna az ukrajnai farmok megtámogatása miatt. A Közös Agrárpolitikának nincs honnan előteremtenie a több tízmilliárd eurós plusz kiadást, így a jelenlegi költségek lefaragásával fedeznék a kifizetésre kerülő ukrajnai összegeket. Erre akár Ukrajna uniós tagsága előtt is sor kerülhetne, különböző segélyek és támogatások formájában.

Egy dolog bizonyos: Európa-szerte ismét nagy a gazdák felháborodása, mert bebizonyosodott, hogy a tavaszi gazdatüntetések befejezésének árán tett brüsszeli ígéretek szemfényvesztésnek bizonyultak. Az unió vezetői nem csak a gazdákat, hanem a több százmillió élelmiszer-fogyasztót is átverik, amikor a sokszorosan ellenőrzött és megbízható helyi mezőgazdasági termékek helyett a szigorú európai élelmiszer-biztonsági előírásokra fittyet hányó, olcsó, Unión kívüli termékekkel akarják ,,kiváltani” az EU gazdáinak munkáját.

Jelenleg a húzd meg, ereszd meg játék folyik a gazdák és az Európai Unió vezetői között. Ha ismét sok ezer traktor lepi el a kontinens útjait, talán esély lesz rá, hogy a tagországok mezőgazdasági termelői számára elfogadhatóbb „uniós agrárreform” szülessen.