„Nem kell hamut szórnom a fejemre”. Kelemen Hunor a Tisza és az RMDSZ viszonyáról, a magyar–magyar kapcsolatokról

– Magyar Péter vasárnap esti beszédében elszámoltatást helyezett kilátásba, állami vezetők, többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök távozását követelte. Mire számít a Tisza-kormány részéről?

– Nagyon nehéz kommentálni, mert ebben a pillanatban alkotmányos keretek között kell dolgozni, de kétharmaddal tud alkotmányt módosítani az új kormány. A politikában az elszámoltatásnak politikai értelemben is, és ha vannak megalapozott részei, akkor jogi értelemben is lehetségesnek kell lennie. De nem akarom ezt politikusként tovább kommentálni, mert nem illene. Annyit mondhatok, hogy politikai választásokon természetesnek kell lennie az elszámoltathatóságnak, ha pedig bárkinek van másfajta felelőssége a politikában, akkor annak megvannak a törvényes keretei, eljárásai.

– És mi várható a nemzetpolitika terén Ön szerint? Azt már korábban előrebocsátotta Magyar Péter, hogy változások lesznek a támogatáspolitikában.

– Kettéosztanám a nemzetpolitikai perspektívát. Az egyik az, hogy a megszerzett jogokkal mi fog történni. Azt gondolom, hogy a szerzett jogokat nem fogják visszavenni, ugyanis ezeket a jogokat nem lehet és nem szabad visszavenni. Ez vonatkozik a kettős állampolgárságra és az azzal járó jogokra, beleértve a félszavazati jogot is. Nem hiszem, hogy ilyesmire sor kerülne, a Tisza és Magyar Péter részéről ilyen ígéretet, programot nem hallottam. A DK részéről igen, de az teljesen más történet. Másrészt a támogatáspolitikában minden kormányváltásnál történt változás, és biztos vagyok abban, hogy most is lesz, de hogy milyen, azt nem tudjuk. Tehát a támogatáspolitika minden egyes kormányváltásnál átalakult, de általában abból több lett, nem kevesebb.

korábban írtuk

Magyar Péter az RMDSZ-ről: „részt vettek a hazugságkampányban, de miniszterelnökként együttműködnék velük”

Bár Magyar Péter szerint az RMDSZ is szerepet vállalt az erdélyi magyarok félrevezetésében és a Tisza elleni „hazugságkampányban”, a párt elnöke úgy nyilatkozott: kész félretenni a sérelmeket, és miniszterelnökként együtt kíván működni Kelemen Hunorral.

– A magyar–magyar kapcsolatok terén milyen következménye lehet annak, hogy az anyaországi társadalom most hangsúlyosan a Tiszát támogatja, viszont a külhoni, köztük az erdélyi magyarok túlnyomó többsége a Fideszt?

– Ezt csak abból a perspektívából tudom nézni, amit a beszélgetésünk elején is mondtam, mégpedig hogy fogadjuk el és tiszteljük egymás politikai opcióit. Ez ugyanis nem írja fölül, hogy emberek vagyunk, és ugyanazzal az emberi méltósággal, szabadsággal rendelkezünk. Egy demokráciában az természetes, hogy sokféle politikai opció van. Erdélyben a nagy többség – nyilván azokról beszélünk, akik szavaztak a választáson –, a több mint 200 ezer ember 90-91 százaléka a Fideszt támogatta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyarországi barátaikkal, ismerőseikkel, rokonaikkal nem fognak tudni holnap beszélni és fordítva. Az lenne normális, ha a politikai opciókra úgy tekintenénk, mint a szabadságjogokra, van ilyen is, van olyan is. Attól még együtt élünk, együtt tervezzük a jövőt, és hát a múltunk, alapértékeink – például a nyelv, kultúra – közösek. Ezen a megosztottságon felül kell emelkedni. Értem az emberek csalódottságát Erdélyben, ezt sokan kifejezik, de ezen túl kell tudnunk tenni magunkat, és nyilván ezt gondolom a magyarországi polgárokról is. A politikai opcióknak nem kellene végérvényesen eltávolítsák egymástól az embereket, mert nem erről szól az életünk, a világ, tiszteletben kell tudnunk tartani egymást. Másrészt a mi életünk Erdélyben, Romániában zajlik, a legfontosabb kérdéseket, döntéseket nekünk ezután is a bukaresti politikában kell dűlőre vinni. Ahogy eddig sem aszerint politizáltunk, hogy Magyarországon éppen ki van kormányon, ezután sem aszerint fogunk, nekünk mindenekelőtt az erdélyi magyar emberek érdekeit, kihívásait kell szem előtt tartanunk. Ebben semmiféle változás nem lesz.

– A Tisza és az RMDSZ viszonya egyáltalán nem volt felhőtlen eddig, de milyen lesz most, hogy hatalomra jut az anyaországi alakulat? Miként látja a két politikai alakulat együttműködését a jövőben?

– A romániai magyar politikában, a romániai magyar közösségben mindig az volt természetes, hogy megvárta, a magyar kormány hogyan viszonyul hozzá. Annak fog kelleni viszonyulni, aki hatalmon van, aki kormányozza az országot, elsősorban az szokott viszonyulni a határon túli magyar közösségekhez, politikai szervezeteihez. Mi már láttunk olyat korábban, 2011-ben, hogy a Fidesznek az RMDSZ elnökválasztásán más elképzelései voltak, arra egyféleképpen reagált a szövetség. Nem sikerült soha senkinek sem befolyásolnia, sem kibillentenie az RMDSZ-nek ilyenfajta döntéseit. Tehát meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk, mert így helyes és korrekt.

– Miként kommentálja Sorin Ioniță bukaresti politológus véleményét, miszerint Önnek le kellene mondania az RMDSZ éléről a Fidesz veresége után?

– Egészen furcsa logika ez. Nyilván nem vitatom, hogy bárkinek joga van bármit kérni, mert ilyen a demokrácia. Különösen, hogy ha mielőtt valamit kér, azelőtt adott valamit annak a közösségnek. Ilyen alapon mégis kinek kellene lemondani, ha szabad ezt a kérdést föltennem? Úgy tudom, hogy amit én képviseltem 2026-ban, az összhangban volt az erdélyi magyarok 91-92 százalékával, és ezért nem kell hamut szórnom a fejemre. Az is összhangban volt az erdélyi magyarok 91-92 százalékával, amit a tavalyi román elnökválasztáson képviseltem. Akkor jó voltam én is, és jó volt az erdélyi magyarság is, ugye? Eltelt egy év, ugyanaz a helyzet: találkozott, amit én és amit az erdélyi magyarság nagy része képviselt, de most meg nem jó sem az egyik, sem a másik, nekem pedig le kellene mondanom. Nem akarom most részletezni, hogy a nemzetpolitikában mi történt, mi nem, én indultam el Magyarországon a választáson vagy nem, ezek mellékes kérdések. Csakhogy egyszerűen ezt a logikát nem értem. Nyilván meghallgatom mindenkinek a véleményét, de számomra a kollégáimnak és közösségemnek a véleménye a legfontosabb.

– Mi várható a román–magyar kapcsolatokban a budapesti kormányváltást követően? Többek között abból a szempontból is, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet tölt be Bukarestben.

– Mi mindig abban voltunk érdekeltek, hogy a román–magyar kapcsolatok javuljanak, ha lehet, erősödjenek, kiteljesedjenek. És ebben a mindenkori magyar, valamint a román kormány fele egyaránt hídszerepet tudtunk betölteni, ez rengeteg példával igazolható. Ezután is az kell legyen a szempontunk, hogy a két kormányzat, a két ország között korrekt legyen a kapcsolat. Már csak azért is, mert itt van egymilliószázezer ember Erdélyben, Romániában, és nekik sem mindegy, hogy milyen ez a viszony. Nem hiszem, hogy valamelyik kormány ne szeretné építeni ezeket a kapcsolatokat, hiszen két szomszédos államról van szó, lehetőség van arra, hogy együtt dolgozzanak, közös regionális, szomszédsági érdekek vannak a gazdaságban, energetikában, biztonságpolitikában. Ezek a választásokkal nem változtak meg, arra kell törekedni, hogy az együttműködés erősödjön, és ezt a bizalomra kell helyezni.

• Abban bízom, hogy a két ország között semmiféleképpen nem fog romlani a kapcsolat,
• mert mindenkinek az kell legyen az érdeke, hogy ez jobb, erősebb legyen.
• Nyilván meg kell várni, hogy Budapesten megalakuljon az új kormány, ismerjük meg a kormányprogramot, mit gondolnak számos kérdésről, beleértve a szomszédságpolitikát, a kétoldalú kapcsolatokat is. Addig nehéz lenne egyebet mondani annál, hogy az ember bizakodik. A mi érdekünk az, hogy jó, ne pedig feszült legyen a kapcsolat a magyar és a román kormány között.
  
  

  korábban írtuk

  

  „Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

  Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.