Ursula von der Leyen: az EU fellép gazdasági érdekeinek védelme érdekében
Fotó: X/Ursula von der Leyen
Sajnálatát fejezte ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amiért Donald Trump amerikai elnök 25 százalékos vámot jelentett be minden, az Egyesült Államokba érkező acél- és alumíniumtermékre, és azt mondta: az Európai Unióra kivetett indokolatlan vámok nem maradnak válasz nélkül.
2025. február 11., 12:342025. február 11., 12:34
Brüsszeli közleményében Ursula von der Leyen azt írta: „mélyen sajnálom” az Egyesült Államok azon döntését, hogy vámokat vet ki az európai acél- és alumíniumexportra.
A tarifák adót jelentenek, rosszak a vállalkozásoknak, és még rosszabbak a fogyasztók számára – jelentette ki.
Az EU fellép gazdasági érdekeinek védelme érdekében, megvédi a munkavállalóit, a vállalkozásait és a fogyasztókat – tette hozzá közleményében az uniós bizottság elnöke.
Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államokat külföldi partnerei kihasználják, ezért kellenek a februártól bevezetett vámok Kanadával, Mexikóval és Kínával szemben.
Az amerikai elnök már vasárnap kilátásba helyezte az acél- és alumíniumvámot, és újságírók kérdésére válaszolva azt is közölte, hogy döntése minden országra vonatkozik majd. Hozzátette, hogy kedden vagy szerdán sajtótájékoztató keretében további országokra nézve „kölcsönösségi alapú”, átfogó vámpolitikát ismertet.
Válaszul az amerikai kormány kínai importtermékeire kivetett egyoldalú vámokra, Kína február 10-től viszontvámokat vet ki az Egyesült Államokból származó egyes importárukra – közölte a kínai pénzügyminisztérium kedden.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!