
A közúti fuvarozóknak is gondot okoz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás drágulása
Fotó: Haáz Vince
Tiltakozó megmozdulások szervezésére készül a romániai közúti fuvarozók három munkáltatói szervezete, amennyiben a bukaresti kormány nem avatkozik be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) piac alakulásába, és nem szab árplafont.
2022. február 18., 11:162022. február 18., 11:16
A Cotar, az APTE 2002 és az APULUM azt kéri a Ciucă-kabinettől, hogy sürgősen adjanak ki egy kormányhatározatot, amelyben meghatározzák a biztosítók által alkalmazható maximális árat. A fuvarozók a kormány mellett a parlament, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) és a Versenytanács segítségét is kérik.
„2017-ben, amikor kevésbé volt válságos a helyzet, a közúti fuvarozók munkáltatói szövetségei árplafont kértek a kormánytól, a kabinet pedig ki is adott egy határozatot annak érdekében, hogy elkerüljék a problémákat.
– hangsúlyozza a Cotar által kiadott közlemény.
Mint Vasile Ştefănescu, a munkáltatói szövetség elnöke a dokumentumban aláhúzza, az árak emelkedése a közúti fuvarozók csődjét fogja eredményezni.
A cégek nem tudják fedezni a kiadásokat, mivel minden megdrágult, a fuvarozók pedig kénytelenek lesznek lemondani a vállalkozásukról. Nem lehet mindent a fogyasztóra hárítani sem a személy-, sem az áruszállításban. Amennyiben a továbbiakban is egyik napról a másikra nőnek az árak, bezárjuk a cégeket, ami azt jelenti, hogy Románia leáll” – idézi Ştefănescut a közlemény.

Az eddigi ár dupláját, sőt akár tripláját is elkérik a kötelező gépjármű-biztosításért. A Krónika által megkérdezett biztosítási bróker szerint azt történt, hogy a második legolcsóbbnak számító Euroins felvitte az árait a többi biztosító szintjére.
„Úgy döntöttünk, tiltakozásokat szervezünk, kérve a kormánytól a kgfb sürgős árplafonját. De azt reméljük, hogy erre a tiltakozások előtt sor kerül, amennyiben Románia vezetői megértik, hogy milyen katasztrófa felé tartunk, és az üzemanyagok, illetve az energia árával együttesen kezd nemzetbiztonsági kérdéssé válni” – figyelmeztet Vasile Ştefănescu.
többek között arra derült fény, hogy a maximális ár megszabása után is drágítottak vagy nem volt átlátható az árpolitikájuk.

Pénztárcát nem kímélő ok-okozati viszony alakult ki abból, hogy megvonták a működési engedélyt tavaly ősszel a csődeljárás miatt a romániai piac legnagyobb és legnépszerűbb szereplőjétől, a City Insurance biztosítótársaságtól.
Mint ismeretes, a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai az elmúlt időszakban élelmiszer- és üzemanyagárstopot is kilátásba helyeztek, ám Florin Cîțu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hallani sem akar arról, hogy beavatkozzanak a piac alakulásába.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!