Fotó: RMDSZ
A bevált faanyag-nyomkövető rendszer fejlesztését és az újrahasznosítható hulladék és használt áru útjának monitorozását lehetővé tevő jogszabályi keretről is beszámoltak hétfőn a kormány illetékesei.
2022. február 07., 17:442022. február 07., 17:44
Bár az indulás nem volt zökkenőmentes, hatékonynak bizonyult a SUMAL 2.0 faanyag-nyomkövető rendszer – vonta meg az egyéves mérleget hétfőn Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. Mint a Lucian Bode belügyminiszterrel közösen tartott hétfői bukaresti sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Románia Európa egyik legmodernebb és leghatékonyabb faanyag-nyomkövető rendszerével rendelkezik. Emlékeztetett, a tavaly január végén beüzemelt új rendszer egyik legfontosabb célja az illegális erdőirtás és falopás visszaszorítása volt, amelyet az átláthatóság növelésével értünk el.
„Az első néhány hónapban nehéz volt a rendszer gyakorlatba ültetése, de mostanra az erdőgazdálkodás digitalizálásával elértük, hogy valós időben tudjuk nyomon követni a fa útját a kitermeléstől a szállításon át a raktározásig. Csökkentettük a bürokráciát a korábban kötelező papíralapú jelentések kiiktatásával és megkönnyítettük az erdészek munkáját.
– idézte Tánczost az RMDSZ közleménye.
A tárcavezető kiemelte annak a fontosságát, hogy a SUMAL rendszerrel összekapcsolt erdőfelügyelő telefonos alkalmazáson és honlapon keresztül a lakosság és a civil szervezetek is aktívan részt vesznek az illegális fakitermelés elleni küzdelemben. „A számok azt mutatják, hogy 2021-ben 150 ezer felhasználó 6,8 millió lekérdezést végzett. Ezek alapján több mint 4985 lakossági bejelentés érkezett gyanús faanyagszállítmányokról a 112-es sürgősségi számra. Ezek közül 1038-at ellenőriztek a hatóságok, és 267 esetben a gyanú beigazolódott” – sorolta a miniszter.
„A regisztrált adatok azt mutatják, hogy a legálisan kitermelt fa mennyisége 800 ezer köbméterrel volt több 2021-ben, mint az azt megelőző évben. Az adatokból az is kiderül, hogy Románia 2,3 millió köbméter faagyagot exportált, többnyire feldolgozott formában, míg az import mértéke 3,2 millió köbméter volt 2021-ben. Ez utóbbi zömében az Európai Unión kívülről behozott nyersanyag volt” – részletezte az adatokat Tánczos Barna.
„Olyan jogszabályt készítettünk elő, amellyel megtiltjuk, hogy a fát éjszaka szállítsák el az erdőből. A szigorításokkal párhuzamosan pedig olyan támogatási rendszereket indítunk, amelyekkel az erdőültetést és az új erdők fenntartását fogjuk segíteni. Azon dolgozunk, hogy az erdők megóvása mellett meg tudjuk tartani a gazdasági szerepüket is” – jelentette ki.
A sajtótájékoztatón az erdészeti ágazatban az elmúlt évben végzett hatósági ellenőrzések eredményeiről is beszámoltak. 2021-ben a hatóságok 234 505 ellenőrző akciót hajtottak végre.
Több mint 7500 lezárult büntetőeljárás volt tavaly, a 2020-ban számontartott 4400-al szemben, és több mint 11 700 elindított büntetőeljárás, a 2020-ban számontartott 8300-al szemben. Tavaly 15 millió lej értékben róttak ki bírságot a hatóságok. A bűncselekmények száma közel a duplája a 2020-as adatnak. Ez az erdészeti törvénykönyv szigorításával áll összefüggésben, amely több kihágást bűncselekmény kategóriába sorolt át – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Tánczos Barna és Lucian Bode azt is bejelentette, közvitára bocsátják a környezetvédelmi és a belügyi tárca közös rendeletét azokról a határátkelőhelyekről, ahol az újrahasznosítható hulladékot és használt árut szállító járművek átléphetik a határt.
„Tizenöt határátkelőhelyet jelöltünk ki, ahol a regisztrált szemétszállítmányok behozatalát engedélyezzük. Olyan jogszabályi keretet dolgoztunk ki a belügyminisztériummal közösen, amely biztosítja, hogy minden szállítmányt alaposan ellenőrizhessünk, és megbizonyosodhassunk arról, hogy pontosan azt tartalmazzák, ami a szállítási okmányokon szerepel.
– hangsúlyozta Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.
A közvitára bocsátott miniszteri rendeletben meghatározott határátkelőhelyek között találjuk amúgy a nyugati határon a halmi, a petei, a borsi, a kürtösi, illetve a két nagylaki átkelőt is.
Fatolvajok támadtak az udvarán egy erdészre és a családtagjaira a Dâmboviţa megyei Bilciureşti-en; az eset beilleszkedik az erdészeti dolgozók ellen irányuló agressziósorozatba, amely során az elmúlt években hat erdészt megöltek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás