Fotó: RMDSZ
A bevált faanyag-nyomkövető rendszer fejlesztését és az újrahasznosítható hulladék és használt áru útjának monitorozását lehetővé tevő jogszabályi keretről is beszámoltak hétfőn a kormány illetékesei.
2022. február 07., 17:442022. február 07., 17:44
Bár az indulás nem volt zökkenőmentes, hatékonynak bizonyult a SUMAL 2.0 faanyag-nyomkövető rendszer – vonta meg az egyéves mérleget hétfőn Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. Mint a Lucian Bode belügyminiszterrel közösen tartott hétfői bukaresti sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Románia Európa egyik legmodernebb és leghatékonyabb faanyag-nyomkövető rendszerével rendelkezik. Emlékeztetett, a tavaly január végén beüzemelt új rendszer egyik legfontosabb célja az illegális erdőirtás és falopás visszaszorítása volt, amelyet az átláthatóság növelésével értünk el.
„Az első néhány hónapban nehéz volt a rendszer gyakorlatba ültetése, de mostanra az erdőgazdálkodás digitalizálásával elértük, hogy valós időben tudjuk nyomon követni a fa útját a kitermeléstől a szállításon át a raktározásig. Csökkentettük a bürokráciát a korábban kötelező papíralapú jelentések kiiktatásával és megkönnyítettük az erdészek munkáját.
– idézte Tánczost az RMDSZ közleménye.
A tárcavezető kiemelte annak a fontosságát, hogy a SUMAL rendszerrel összekapcsolt erdőfelügyelő telefonos alkalmazáson és honlapon keresztül a lakosság és a civil szervezetek is aktívan részt vesznek az illegális fakitermelés elleni küzdelemben. „A számok azt mutatják, hogy 2021-ben 150 ezer felhasználó 6,8 millió lekérdezést végzett. Ezek alapján több mint 4985 lakossági bejelentés érkezett gyanús faanyagszállítmányokról a 112-es sürgősségi számra. Ezek közül 1038-at ellenőriztek a hatóságok, és 267 esetben a gyanú beigazolódott” – sorolta a miniszter.
„A regisztrált adatok azt mutatják, hogy a legálisan kitermelt fa mennyisége 800 ezer köbméterrel volt több 2021-ben, mint az azt megelőző évben. Az adatokból az is kiderül, hogy Románia 2,3 millió köbméter faagyagot exportált, többnyire feldolgozott formában, míg az import mértéke 3,2 millió köbméter volt 2021-ben. Ez utóbbi zömében az Európai Unión kívülről behozott nyersanyag volt” – részletezte az adatokat Tánczos Barna.
„Olyan jogszabályt készítettünk elő, amellyel megtiltjuk, hogy a fát éjszaka szállítsák el az erdőből. A szigorításokkal párhuzamosan pedig olyan támogatási rendszereket indítunk, amelyekkel az erdőültetést és az új erdők fenntartását fogjuk segíteni. Azon dolgozunk, hogy az erdők megóvása mellett meg tudjuk tartani a gazdasági szerepüket is” – jelentette ki.
A sajtótájékoztatón az erdészeti ágazatban az elmúlt évben végzett hatósági ellenőrzések eredményeiről is beszámoltak. 2021-ben a hatóságok 234 505 ellenőrző akciót hajtottak végre.
Több mint 7500 lezárult büntetőeljárás volt tavaly, a 2020-ban számontartott 4400-al szemben, és több mint 11 700 elindított büntetőeljárás, a 2020-ban számontartott 8300-al szemben. Tavaly 15 millió lej értékben róttak ki bírságot a hatóságok. A bűncselekmények száma közel a duplája a 2020-as adatnak. Ez az erdészeti törvénykönyv szigorításával áll összefüggésben, amely több kihágást bűncselekmény kategóriába sorolt át – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Tánczos Barna és Lucian Bode azt is bejelentette, közvitára bocsátják a környezetvédelmi és a belügyi tárca közös rendeletét azokról a határátkelőhelyekről, ahol az újrahasznosítható hulladékot és használt árut szállító járművek átléphetik a határt.
„Tizenöt határátkelőhelyet jelöltünk ki, ahol a regisztrált szemétszállítmányok behozatalát engedélyezzük. Olyan jogszabályi keretet dolgoztunk ki a belügyminisztériummal közösen, amely biztosítja, hogy minden szállítmányt alaposan ellenőrizhessünk, és megbizonyosodhassunk arról, hogy pontosan azt tartalmazzák, ami a szállítási okmányokon szerepel.
– hangsúlyozta Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.
A közvitára bocsátott miniszteri rendeletben meghatározott határátkelőhelyek között találjuk amúgy a nyugati határon a halmi, a petei, a borsi, a kürtösi, illetve a két nagylaki átkelőt is.
Fatolvajok támadtak az udvarán egy erdészre és a családtagjaira a Dâmboviţa megyei Bilciureşti-en; az eset beilleszkedik az erdészeti dolgozók ellen irányuló agressziósorozatba, amely során az elmúlt években hat erdészt megöltek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás