
Szemléletváltás. Tánczos Barna szerint az új kormány inkább a beruházások finanszírozására összpontosít
Fotó: Pixabay.com
„Új költségvetés-politikai vízióval rukkolt elő a kormány, váltanának a fogyasztást ösztönző közpénzügyi politikáról a beruházások finanszírozására összpontosító és ilyen módon gazdasági növekedést generáló közpolitikára” – értékelte a Krónika megkeresésére a költségvetési kiadások tervezett keretszámait Tánczos Barna.
2019. december 12., 11:332019. december 12., 11:33
2019. december 12., 12:062019. december 12., 12:06
Az RMDSZ szenátora kifejtette, kérdés, hogy sikerül-e két-három év alatt teljesen átrendezni a rendszert.
Felhívta a figyelmet, hogy a három százalékot meghaladó költségvetés-deficit egy „óriási vörös felkiáltójel”, már szerdán reggel látszott, hogy a nemzetközi intézmények aggódva figyelik, mi történik, a Standard & Poor’s visszaminősítette az országot, tehát külföldön is látják annak a veszélyét, hogy Románia nem tudja tartani a három százalékos hiánycélt.

A Standard and Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő stabilról negatívra rontotta Románia államadós-besorolásának kilátásait, ugyanakkor megerősítette „BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Tánczos Barna ugyanakkor abban bízik, hogy a pénzügyminisztérium megfelelő elővigyázatossággal ténykedik, a 2020-as költségvetés nem viszi túlzásba az ország eladósodottságát, és nem tesz túl nagy kamatterhet a következő évek büdzséjére. „Bizonyos, hogy Románia a következő években is gazdasági növekedéssel számolhat, ám kérdés, hogy ez a növekedés 3-4 vagy 5 százalékos lesz, ezeket a különbségeket a közpolitikák tudják befolyásolni pozitív és negatív irányba is” – fogalmazott Tánczos.
Jelezte ugyanakkor: a kormány meghallgatta az RMDSZ beruházásokra vonatkozó javaslatait, ezért
„A nyugdíj- és fizetésemelésre szükség van, ezt az előző kormány meglépte, ezután is meg kell tartani” – vallja a politikus. Tánczos Barna kiemelte egyúttal: az RMDSZ is fontosnak tartja, hogy még ebben az évben megszavazzák a jövő évi költségvetést.
Tánczos Barna: bizonyos, hogy Románia a következő években is gazdasági növekedéssel számolhat
Fotó: RMDSZ
Amint arról beszámoltunk,
– derül ki a költségvetési kiadások keretszámairól szóló törvény tervezetéből, amelyet kedd este hozott nyilvánosságra a pénzügyminisztérium.

Jövő évre a hazai össztermékhez (GDP) mérten 3,6 százalékos, 2021-re 3,34 százalékos államháztartási hiánnyal számol a román kormány – derül ki a költségvetési kiadások keretszámairól szóló törvény tervezetéből, amelyet kedd este hozott nyilvánosságra a pénzügyminisztérium.
A jogszabályjavaslat értelmében az államadósság felső határát a GDP 45 százalékában szabták meg. A konszolidált állami költségvetés kiadásait 371,586 milliárd lejre tervezik, amelyből 109,754 milliárd lejt tesznek ki a személyi jellegű költségek.
A tervezetből az is kiderül, hogy 2020. január elsejétől a cigaretta specifikus jövedéki adója az ezer szálanként 366,147 lejről 386,377 lejre nő, ugyanakkor megszüntetik a megosztott áfafizetés mechanizmusát. Egy másik intézkedés értelmében a közméltóságok juttatását befagyasztják a 2019. decemberi szinten, mint ahogyan az élelmiszerpótlék értékét is, az érdemjuttatás összege pedig 6240 lej marad. Emellett betiltják a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.

Széleskörű egyetértés körvonalazódik az Orban-kormány javaslata körül, amellyel megtiltanák, hogy a közszférában dolgozók halmozzák a fizetést és a nyugdíjat. Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró szerint ugyanakkor a javaslat nem is alkotmányellenes.
Florin Cîțu pénzügyminiszter kedd este ugyanakkor bejelentette, elkészült a 2020-as évi állami költségvetés tervezete, jövő héten pedig beterjesztik a parlament elé. Leszögezte egyúttal: a kormány nem készül megemelni az adókat vagy illetékeket, a büdzsé a jelenleg hatályos törvényekre épül.
Ludovic Orban kormányfő bejelentette, a kabinet felelősséget vállal a büdzséért, amennyiben azt látják, fennáll a kockázat, hogy a döntéshozók nem fogadják el december 31-éig.

Együttes plénumra ül össze a parlament két háza csütörtökön délben, amikor a kormány felelősségvállalással tervez hatályba léptetni három törvénytervezetet.
Búcsú a 114-estől?
Több adót is eltöröl a kormány, amelyeket a 2018/114-es számú sürgősségi kormányrendelet írt elő – jelentette be Florin Cîțu pénzügyminiszter. Mint rámutatott, ilyen például a bankadó, a távközlési adó, de szintén eltörölik a nyugdíjrendszer második pillérét kezelő társaságokra rótt terheket is. A kormány ugyanakkor megszünteti a Szuverén Befektetési Alapot, amely – mint Cîțu hangoztatta – se nem alkotmányos, se nem korszerű, se nem működik. A pénzügyminiszter jelezte ugyanakkor, marad az építőipari minimálbér, ahhoz nem terveznek hozzányúlni. A végső döntés a 114-es rendeletről a jövő heti kormányülésen várható.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!