
Szemléletváltás. Tánczos Barna szerint az új kormány inkább a beruházások finanszírozására összpontosít
Fotó: Pixabay.com
„Új költségvetés-politikai vízióval rukkolt elő a kormány, váltanának a fogyasztást ösztönző közpénzügyi politikáról a beruházások finanszírozására összpontosító és ilyen módon gazdasági növekedést generáló közpolitikára” – értékelte a Krónika megkeresésére a költségvetési kiadások tervezett keretszámait Tánczos Barna.
2019. december 12., 11:332019. december 12., 11:33
2019. december 12., 12:062019. december 12., 12:06
Az RMDSZ szenátora kifejtette, kérdés, hogy sikerül-e két-három év alatt teljesen átrendezni a rendszert.
Felhívta a figyelmet, hogy a három százalékot meghaladó költségvetés-deficit egy „óriási vörös felkiáltójel”, már szerdán reggel látszott, hogy a nemzetközi intézmények aggódva figyelik, mi történik, a Standard & Poor’s visszaminősítette az országot, tehát külföldön is látják annak a veszélyét, hogy Románia nem tudja tartani a három százalékos hiánycélt.

A Standard and Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő stabilról negatívra rontotta Románia államadós-besorolásának kilátásait, ugyanakkor megerősítette „BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Tánczos Barna ugyanakkor abban bízik, hogy a pénzügyminisztérium megfelelő elővigyázatossággal ténykedik, a 2020-as költségvetés nem viszi túlzásba az ország eladósodottságát, és nem tesz túl nagy kamatterhet a következő évek büdzséjére. „Bizonyos, hogy Románia a következő években is gazdasági növekedéssel számolhat, ám kérdés, hogy ez a növekedés 3-4 vagy 5 százalékos lesz, ezeket a különbségeket a közpolitikák tudják befolyásolni pozitív és negatív irányba is” – fogalmazott Tánczos.
Jelezte ugyanakkor: a kormány meghallgatta az RMDSZ beruházásokra vonatkozó javaslatait, ezért
„A nyugdíj- és fizetésemelésre szükség van, ezt az előző kormány meglépte, ezután is meg kell tartani” – vallja a politikus. Tánczos Barna kiemelte egyúttal: az RMDSZ is fontosnak tartja, hogy még ebben az évben megszavazzák a jövő évi költségvetést.
Tánczos Barna: bizonyos, hogy Románia a következő években is gazdasági növekedéssel számolhat
Fotó: RMDSZ
Amint arról beszámoltunk,
– derül ki a költségvetési kiadások keretszámairól szóló törvény tervezetéből, amelyet kedd este hozott nyilvánosságra a pénzügyminisztérium.

Jövő évre a hazai össztermékhez (GDP) mérten 3,6 százalékos, 2021-re 3,34 százalékos államháztartási hiánnyal számol a román kormány – derül ki a költségvetési kiadások keretszámairól szóló törvény tervezetéből, amelyet kedd este hozott nyilvánosságra a pénzügyminisztérium.
A jogszabályjavaslat értelmében az államadósság felső határát a GDP 45 százalékában szabták meg. A konszolidált állami költségvetés kiadásait 371,586 milliárd lejre tervezik, amelyből 109,754 milliárd lejt tesznek ki a személyi jellegű költségek.
A tervezetből az is kiderül, hogy 2020. január elsejétől a cigaretta specifikus jövedéki adója az ezer szálanként 366,147 lejről 386,377 lejre nő, ugyanakkor megszüntetik a megosztott áfafizetés mechanizmusát. Egy másik intézkedés értelmében a közméltóságok juttatását befagyasztják a 2019. decemberi szinten, mint ahogyan az élelmiszerpótlék értékét is, az érdemjuttatás összege pedig 6240 lej marad. Emellett betiltják a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.

Széleskörű egyetértés körvonalazódik az Orban-kormány javaslata körül, amellyel megtiltanák, hogy a közszférában dolgozók halmozzák a fizetést és a nyugdíjat. Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró szerint ugyanakkor a javaslat nem is alkotmányellenes.
Florin Cîțu pénzügyminiszter kedd este ugyanakkor bejelentette, elkészült a 2020-as évi állami költségvetés tervezete, jövő héten pedig beterjesztik a parlament elé. Leszögezte egyúttal: a kormány nem készül megemelni az adókat vagy illetékeket, a büdzsé a jelenleg hatályos törvényekre épül.
Ludovic Orban kormányfő bejelentette, a kabinet felelősséget vállal a büdzséért, amennyiben azt látják, fennáll a kockázat, hogy a döntéshozók nem fogadják el december 31-éig.

Együttes plénumra ül össze a parlament két háza csütörtökön délben, amikor a kormány felelősségvállalással tervez hatályba léptetni három törvénytervezetet.
Búcsú a 114-estől?
Több adót is eltöröl a kormány, amelyeket a 2018/114-es számú sürgősségi kormányrendelet írt elő – jelentette be Florin Cîțu pénzügyminiszter. Mint rámutatott, ilyen például a bankadó, a távközlési adó, de szintén eltörölik a nyugdíjrendszer második pillérét kezelő társaságokra rótt terheket is. A kormány ugyanakkor megszünteti a Szuverén Befektetési Alapot, amely – mint Cîțu hangoztatta – se nem alkotmányos, se nem korszerű, se nem működik. A pénzügyminiszter jelezte ugyanakkor, marad az építőipari minimálbér, ahhoz nem terveznek hozzányúlni. A végső döntés a 114-es rendeletről a jövő heti kormányülésen várható.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!