Nyugdíj vagy fi zetés? Választásra kényszeríthetik a közalkalmazottakat
Fotó: Pixabay.com
Széleskörű egyetértés körvonalazódik az Orban-kormány javaslata körül, amellyel megtiltanák, hogy a közszférában dolgozók halmozzák a fizetést és a nyugdíjat. Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró szerint ugyanakkor a javaslat nem is alkotmányellenes.
2019. december 10., 07:552019. december 10., 07:55
Nem minden esetben akarja megtiltani a kormány a közalkalmazottaknak, hogy egy időben fizetésben és nyugdíjban is részesüljenek: figyelembe fogják venni az alacsony nyugdíjakat, mint ahogy szem előtt tartanák az alkotmánybíróság korábban a témában meghozott, elmarasztaló ítéletét is – pontosította hétvégi bejelentését vasárnap esti Facebook-bejegyzésében Violeta Alexandru munkaügyi miniszter. „44 éves vagyok. Mi lenne, ha holnap azt hallanák, hogy jövőre nyugdíjba megyek? Aztán rögtön visszatérnék egy közintézménybe? Egy olyan helyre, amelyre pályázhatott volna egy fiatal is például. Ma rendkívül vonzóak a fizetések a közszférában a munkahely biztonsága mellett. Nem korrekt, ami történik. Legyen bátorságunk beismerni” – írta a munkaügyi tárca vezetője. Hozzátette:
„Dolgozom egy törvénytervezeten, amely megtiltaná a közalkalmazotti fizetés és a nyugdíj halmozását. Senki nem tiltja meg az érintettek munkához való jogát. Annyi a kérés: válasszanak az állami fizetés és a nyugdíj között. Akárhogy is, a jelenleg hatályos törvény szerint a nyugdíjkorhatár környékén az emberek dönthetnek úgy, hogy meghosszabbítják munkaviszonyukat. Európa-szerte érvényesül a trend, hogy nő a nyugdíjkorhatár, az emberek tovább akarnak és tudnak dolgozni. Minden tiszteletem azoké, akik még akarnak dolgozni” – fogalmazott a miniszter. Jelezte egyúttal: a jogszabályjavaslat tiszteletben fogja tartani azok helyzetét, akiknek alacsony a nyugdíjuk, „még a minimálbér szintjétől is elmarad”.
– szögezte le a tárcavezető.
Violeta Alexandru biztosított egyúttal mindenkit, hogy az intézkedés tiszteletben tartja majd az alkotmánybíróság döntését, miután a talárosok azt kérték, ne sérüljenek jogok.
„Korrekt intézkedésnek” nevezte hétfőn Marcel Ciolacu, az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke a nemzeti liberális párti (PNL) kabinet terveit, meglátása szerint ugyanakkor
Ciolacu szerint ugyanakkor az Orban-kabinet semmiképp sem rendelkezhet a témában sürgősségi kormányrendelettel, mindenképp törvényre van szükség, „meglátjuk majd, hogy más véleménye lesz-e az alkotmánybíróságnak”. „Jól megnéztem a taláros testület döntését a Boc-kormány intézkedéseit illetően. Nem tudjuk, hogy meg fogja-e tiltani ezt a dolgot, vagy sem” – fogalmazott Ciolacu.
„Álljanak be a közemberek sorába”
Jó ötletnek tartja a kiváltsághalmozások korlátozását Tánczos Barna szenátor is. Lapunk megkeresésére elmondta, az RMDSZ-ben még nem született döntés Violeta Alexandru munkaügyi miniszter javaslata kapcsán, ám ő személyesen az elmúlt három-négy évben többször is próbált támogatókat keresni egy hasonló törvénykezdeményezéshez, korlátozva az előnyök halmozását a közszférában. Rámutatott:
„Háromszoros előnyre is szert tehetnek egyrészt előre hozott nyugdíjba mehetnek még ötvenéves koruk előtt, másrészt speciális nyugdíjat kapnak, ami nem hozzájárulás-alapú, tehát nem az alapján számolják ki, hogy huszonvalahány év alatt mennyi hozzájárulást fizettek be a nyugdíjalapba. Ezenfelül még harmadik előnyt is élvezhetnek, tételesen, hogy bármikor visszatérhetnek a közszférába dolgozni. Ezzel olyan kiváltságsorozatra tesznek szert, ami más alkalmazott, a közszférában dolgozók számára nem elérhető” – sorolta a politikus. Felidézte, javaslatuk szerint ebből a három előnyből csak eggyel élhettek volna, a többi esetében pedig „be kellett volna állniuk a közemberek sorába”. Erről a javaslatról Florin Cîțu pénzügyminiszterrel is egyeztettek, és úgy tűnik, a kormány felkarolta, sőt magáévá tette azt, és megnyirbálná az előnyhalmozást.
Hangsúlyozta, a védelmi tárca hatáskörébe tartozó alkalmazottaknak elenyésző százaléka vesz részt katonai vagy akár NATO-bevetéseken, a 90 százalékuk ugyanúgy csak könyvel, vagy bürokrata, mintha például a Hargita Megyei Tanácsnál dolgozna. „Elemezni kellene, hogy kik azok, akik valóban részt vesznek bevetéseken, kik azok, akik megérdemlik a speciális juttatásokat” – szögezte le a szenátor.
Puskás Bálint: nem alkotmányellenes a javaslat
Nem alkotmányellenes, ha korlátozzák, hogy a nyugdíjas közalkalmazottak a közszférában dolgozzanak – véli Puskás Bálint. A nyugalmazott alkotmánybíró megkeresésünkre kifejtette, a munkához való jogot szavatolja az alaptörvény, de ezt a jogot a törvényes keretek között kell biztosítani. Emlékeztetett, hogy a Boc-kormány idején elfogadott sürgősségi kormányrendelet már kényszerítette a nyugdíjas közalkalmazottakat, hogy válasszanak: megtartják a nyugdíjukat, vagy dolgozni akarnak a közszférában. Aztán a jogszabály hatálya alól először kivonták a nyugdíjas pedagógusokat, arra hivatkozva, hogy az oktatásban alacsonyak a bérek. Aztán más kategóriákat is kivettek, végül a teljes jogszabályt hatályon kívül helyezték. Puskás Bálint rámutatott, amíg ő alkotmánybíró volt, a taláros testület nem hozott olyan döntést, hogy egy ilyen rendelkezés szembemegy az alaptörvénnyel, az óvásokat visszautasították. Személyes véleménye szerint a kezdeményezés alapelve jó, hiszen sok pályakezdőnek munkahelyet tudnak biztosítani, ha a nyugdíjasokat választás elé állítják. Másrészt azt sem támogatja elvi szinten, hogy a rendőrségnél, titkosszolgálatoknál dolgozók negyvenéves koruk után visszavonulnak, majd elfoglalják a különböző közintézményekben, minisztériumokban a jól fizető állásokat. A nyugalmazott alkotmánybíró az előre hozott nyugdíjazást sem tartja jó ötletnek, szerinte például a bírák esetében kimondottan káros, hiszen egy bíró éppen több évtizedes tapasztalat után tesz szert kellő tudásra, amivel a legjobban végezheti a feladatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!