Szemléletváltás. Tánczos Barna szerint az új kormány inkább a beruházások finanszírozására összpontosít
Fotó: Pixabay.com
„Új költségvetés-politikai vízióval rukkolt elő a kormány, váltanának a fogyasztást ösztönző közpénzügyi politikáról a beruházások finanszírozására összpontosító és ilyen módon gazdasági növekedést generáló közpolitikára” – értékelte a Krónika megkeresésére a költségvetési kiadások tervezett keretszámait Tánczos Barna.
2019. december 12., 11:332019. december 12., 11:33
2019. december 12., 12:062019. december 12., 12:06
Az RMDSZ szenátora kifejtette, kérdés, hogy sikerül-e két-három év alatt teljesen átrendezni a rendszert.
Felhívta a figyelmet, hogy a három százalékot meghaladó költségvetés-deficit egy „óriási vörös felkiáltójel”, már szerdán reggel látszott, hogy a nemzetközi intézmények aggódva figyelik, mi történik, a Standard & Poor’s visszaminősítette az országot, tehát külföldön is látják annak a veszélyét, hogy Románia nem tudja tartani a három százalékos hiánycélt.
A Standard and Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő stabilról negatívra rontotta Románia államadós-besorolásának kilátásait, ugyanakkor megerősítette „BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Tánczos Barna ugyanakkor abban bízik, hogy a pénzügyminisztérium megfelelő elővigyázatossággal ténykedik, a 2020-as költségvetés nem viszi túlzásba az ország eladósodottságát, és nem tesz túl nagy kamatterhet a következő évek büdzséjére. „Bizonyos, hogy Románia a következő években is gazdasági növekedéssel számolhat, ám kérdés, hogy ez a növekedés 3-4 vagy 5 százalékos lesz, ezeket a különbségeket a közpolitikák tudják befolyásolni pozitív és negatív irányba is” – fogalmazott Tánczos.
Jelezte ugyanakkor: a kormány meghallgatta az RMDSZ beruházásokra vonatkozó javaslatait, ezért
„A nyugdíj- és fizetésemelésre szükség van, ezt az előző kormány meglépte, ezután is meg kell tartani” – vallja a politikus. Tánczos Barna kiemelte egyúttal: az RMDSZ is fontosnak tartja, hogy még ebben az évben megszavazzák a jövő évi költségvetést.
Tánczos Barna: bizonyos, hogy Románia a következő években is gazdasági növekedéssel számolhat
Fotó: RMDSZ
Amint arról beszámoltunk,
– derül ki a költségvetési kiadások keretszámairól szóló törvény tervezetéből, amelyet kedd este hozott nyilvánosságra a pénzügyminisztérium.
Jövő évre a hazai össztermékhez (GDP) mérten 3,6 százalékos, 2021-re 3,34 százalékos államháztartási hiánnyal számol a román kormány – derül ki a költségvetési kiadások keretszámairól szóló törvény tervezetéből, amelyet kedd este hozott nyilvánosságra a pénzügyminisztérium.
A jogszabályjavaslat értelmében az államadósság felső határát a GDP 45 százalékában szabták meg. A konszolidált állami költségvetés kiadásait 371,586 milliárd lejre tervezik, amelyből 109,754 milliárd lejt tesznek ki a személyi jellegű költségek.
A tervezetből az is kiderül, hogy 2020. január elsejétől a cigaretta specifikus jövedéki adója az ezer szálanként 366,147 lejről 386,377 lejre nő, ugyanakkor megszüntetik a megosztott áfafizetés mechanizmusát. Egy másik intézkedés értelmében a közméltóságok juttatását befagyasztják a 2019. decemberi szinten, mint ahogyan az élelmiszerpótlék értékét is, az érdemjuttatás összege pedig 6240 lej marad. Emellett betiltják a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.
Széleskörű egyetértés körvonalazódik az Orban-kormány javaslata körül, amellyel megtiltanák, hogy a közszférában dolgozók halmozzák a fizetést és a nyugdíjat. Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró szerint ugyanakkor a javaslat nem is alkotmányellenes.
Florin Cîțu pénzügyminiszter kedd este ugyanakkor bejelentette, elkészült a 2020-as évi állami költségvetés tervezete, jövő héten pedig beterjesztik a parlament elé. Leszögezte egyúttal: a kormány nem készül megemelni az adókat vagy illetékeket, a büdzsé a jelenleg hatályos törvényekre épül.
Ludovic Orban kormányfő bejelentette, a kabinet felelősséget vállal a büdzséért, amennyiben azt látják, fennáll a kockázat, hogy a döntéshozók nem fogadják el december 31-éig.
Együttes plénumra ül össze a parlament két háza csütörtökön délben, amikor a kormány felelősségvállalással tervez hatályba léptetni három törvénytervezetet.
Búcsú a 114-estől?
Több adót is eltöröl a kormány, amelyeket a 2018/114-es számú sürgősségi kormányrendelet írt elő – jelentette be Florin Cîțu pénzügyminiszter. Mint rámutatott, ilyen például a bankadó, a távközlési adó, de szintén eltörölik a nyugdíjrendszer második pillérét kezelő társaságokra rótt terheket is. A kormány ugyanakkor megszünteti a Szuverén Befektetési Alapot, amely – mint Cîțu hangoztatta – se nem alkotmányos, se nem korszerű, se nem működik. A pénzügyminiszter jelezte ugyanakkor, marad az építőipari minimálbér, ahhoz nem terveznek hozzányúlni. A végső döntés a 114-es rendeletről a jövő heti kormányülésen várható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!