Fotó: Pixabay.com
A virtuális valuták jelentős kockázataira intették a befektetőket közös figyelmeztetésükben az Európai Unió pénzügyi hatóságai.
2018. február 13., 16:232018. február 13., 16:23
Az Európai Bankhatóság (EBA), az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatóság (ESMA), valamint az Európai Biztosítási és Nyugdíjfelügyelet (EIOPA) felhívása szerint a jelenleg hozzáférhető virtuális valuták olyan digitális értékmegtestesítők, amelyeket nem jegybankok bocsátottak ki, így nem is áll mögöttük jegybanki vagy egyéb közhatósági garancia, és jogi státusuk alapján nem is számítanak valutának vagy pénznek.
A három felügyelet szerint különösen aggasztó, hogy egyre többen vásárolnak Bitcoint és sok más virtuális valutát azzal a várakozással, hogy azok értéke folyamatosan növekedni fog, ám nincsenek tudatában befektetett pénzük elvesztésének magas kockázatával. A figyelmeztetés szerint a volatilitásra jellemző, hogy például a Bitcoin egységének értéke a tavaly januárban mért ezer euróról decemberre 16 ezer euróig szökött fel, utána február közepéig csaknem 70 százalékkal ötezer euróra zuhant vissza, majd az utóbbi időszakban 40 százalékkal hétezer euróig erősödött.
A figyelmeztetésben a hatóságok kiemelik: ha valaki virtuális valutát vásárol, magas a kockázata annak, hogy elveszíti befektetett pénzének jelentős részét, vagy akár teljes egészét. Ugyanez érvényes azokra a pénzügyi termékekre, amelyeknek megvásárlásával a befektetőknek közvetlen kitettsége keletkezik a virtuális valutákkal szemben.
A kockázatokat tetézi, hogy ha egy virtuális valutakereskedelmi platform csődbe megy, beszünteti a tevékenységét, kibertámadás éri, vagy a bűnüldöző hatóságok valamilyen okból lefoglalják eszközeit, az európai uniós jogszabályok semmiféle olyan külön védelmet nem nyújtanak, amely fedezné a befektetők veszteségét, és nincs garancia arra sem, hogy a befektetők ismét hozzáférhetnek virtuális valutában tartott vagyonukhoz.
A felhívás szerint ezek a kockázatok már számos alkalommal valóra váltak világszerte. „A virtuális valuták erős árfolyam-ingadozási hajlama, a jövőjüket övező bizonytalanság, az e valutákat forgalmazó platformok megbízhatatlansága alkalmatlan befektetési célponttá teszi ezeket a pénzügyi eszközöket a legtöbb fogyasztó számára, de különösen azok részére, akik hosszú távra, például nyugdíjas korukra szánt megtakarítás céljából keresnek befektetési lehetőségeket” – áll a pénzügyi hatóságok közös felhívásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!