Felemelő érzés. A második pillér révén gyűlő pénz jókora segítség lehet nyugdíjazásunkkor
Fotó: Pixabay.com
Két fontos változtatáson esett át január elsejei kezdettel a romániai nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjalap, és mindkettő a mostani hozzájárulók, leendő nyugdíjasok érdekeit szolgálja. Az alapkezelők több mint 8 millió jelenlegi alkalmazottat értesítenek arról, hogy időskori visszavonulásukkor több pénzt kapnak majd. Összeállításunkból kiderül, a jelenlegi viszonyok szerint mire számíthatunk.
2024. február 09., 09:062024. február 09., 09:06
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
Fontos kiemelni: mindez anélkül, hogy több pénzt tartanának vissza a munkavállaló béréből, ugyanis a többletet az első pillérbe, azaz az államkasszába eddig is befolyó hányadból „kanyarítják le”. A másik fontos változtatás, hogy nyugdíjazáskor, az összegyűlt pénz felvételekor kisebb adót vetnek ki a második pillérből kiutalt összegre, tehát több kerül a jogosult – a hozzájáruló vagy az örökösök – kezébe.
Az Economica.net portál elemzést közölt arról, konkrétan mit is jelenthet ez a majdani haszonélvezők számára. A gazdasági szaklap emlékeztet: a társadalombiztosítási járulék a bruttó bér 20,5 százalékát teszi ki: eddig 16,75% ment az államkasszába (első pillér), 3,75% pedig a kötelező magánnyugdíjalapba (második pillér). Január elsejétől azonban az arány 15,75-4,75%-ra módosul azok esetében, akik a hárompilléres rendszer 2008-as bevezetésekor 35 évesnél fiatalabb alkalmazottak voltak, vagy az azóta eltelt időszakban 35 évesnél fiatalabban kapták meg első munkaszerződésüket. Ők automatikusan a rendszer részeseivé váltak, akkor is, ha nem választottak alapkezelőt: ellenkező esetben véletlenszerűen besorolták őket a programban részt vevő valamelyik pénzintézethez.
A százalékemelés nyilván azt eredményezi, hogy nő a második pillérbe havonta érkező hozzájárulás. Ugyanakkor az alapkezelők arról is értesítették ügyfeleiket, hogy miközben a 2023 végéig érvényben lévő adózási szabályok szerint a nyugdíjba vonulót megillető teljes felgyülemlett összeget megsarcolták, január elsejétől csupán arra a nyereségre vetnek ki adót, melyet a hozzájárulás befektetésével értek el az alapkezelők. Ráadásul a 2000 lej fölötti összegre, ugyanis addig a határig adómentes a profit. Az Economica konkrét példával is szolgál:
Fotó: Borbély Fanni
Mint ismeretes, azért beszélhetünk nyereségről, mert a magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják”, miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei – nem úgy, mint az egyes pillér esetén.
A kötelező magánnyugdíjalapban lévő pénz a hozzájáruló tulajdona, ám nem férhetünk hozzá nyugdíjba vonulásunk előtt. Törvény garantálja, hogy a magánnyugdíjalapok nem jelenthetnek csődöt, a befizető állampolgárok nem kockáztatnak. Ha valamelyik társaság nehézségekbe ütközne, az általa kezelt pénzeket különleges eljárással más alapkezelőkhöz irányítják. A hozzájárulók nyugdíjazásukkor kétféleképpen juthatnak hozzá a felgyűlt pénzhez: teljes egészében kikérhetik az összeget, vagy havi részletfizetést választanak.
A lehetőséggel eddig élők túlnyomó többsége nyugdíjazásakor előbbi mellett döntött. A magánynyugdíjalap-kezelők tavaly átlagosan mitegy 17 500 lejt fizettek ki (vagy részletekben annyit kell fizetniük) a nyugdíjba vonulóknak második pilléres hozzájárulásuk után. Az összeget annak ismeretében kell „megemészteni”, hogy még csak bő 15 éve működik a rendszer – minél nagyobb, minél hosszabb időszakot fed le a hozzájárulás, annál magasabb a visszafizetett összeg is.
Merthogy már 2016-ban el kellett volna érni a 6 százalékos arányt a magánnyugdíjalap javára. Akkor a mostaninál nagyobb, 5 százalékos volt a második pillér részesedése, ám a Liviu Dragnea vezette kormány „machinációi” nyomán 2017-ben nemhogy növelték, hanem csökkentették. Emiatt másfél évtized elteltével, 2023 végéig csupán 3,75 százalékos volt a hozzájárulás mértéke a kötelező magánnyugdíjalapba, pedig már legalább 6-nál kellett volna tartania a korábban vállalt ütemterv szerint.
Csakhogy az elmúlt 15 évben egyetlen korábbi kormány sem tartotta magát a jó előre leszögezett ütemtervhez. Ennek oka, hogy amennyivel a második pillér nő, annyival zsugorodik az állami alap pénzeszsákja, amelyen egyre ijesztőbb méretű a lyuk. Ám most az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) kötelezettségvállalásai között is szerepelt az arány növelése, ezért idéntől már a bruttó fizetés 4,75%-át teszi ki.
Bő két évtized múlva ráduplázhat a nyugdíjba vonulók időskori állami juttatására az akkor már 35 éve „építgetett” második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjalapba folyamatosan utalt hozzájárulás. Viszont ez csak egy optimista forgatókönyv.
A „kiváló üzlet” tényét annak ismeretében kell ízlelgetni, hogy 2022-ben viszont – a második pillér 15 éves történetében először – negatív egyenleg jött ki, tehát egyáltalán nem nőtt az összeg, sőt megfogyatkozott (nagyrészt az energiaválság miatt).
Az sem teljesen mindegy, hogy az alkalmazott pénzét melyik társaság kezeli a részt vevő hét pénzintézet közül, hiszen egyesek jobban, mások kevésbé sikeresen forgatják a pénzt. Ennek ismeretében a hozzájáruló azt is kérvényezheti, hogy más társasághoz kerüljön. Jellemző, hogy sokan nem is tudják, melyik alap kezeli kötelező magánnyugdíjukat. Például tavaly a több mint 8 millió hozzájáruló közül csupán egymillióan rendelkeztek ügyfélfiókkal valamelyik társaságnál, tehát ennyien tudták naprakészen követni számlaegyenlegüket.
Azok számára, akik nem tudják, hová tartoznak, a Pénzügyi Felügyelet létrehozott egy internetes felületet, ahol a név és a személyi azonosító szám (CNP) megadásával kikérhető az alapkezelő neve, aztán pedig az illető társaság honlapján létre lehet hozni egy felhasználói fiókot, mellyel hozzáférhetünk a második pilléres hozzájárulásunkról szóló adatokhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
A júliusi 8,16 százalékról augusztusban 6,17 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Pénteken is rekordot döntött a benzin ára Romániában, és egyre közelebb kerül a tízlejes lélektani határhoz, miközben a közel-keleti konfliktus miatt folyamatosan nő az olaj világpiaci ára.
Sok szempontból nyertek az áramtermelő-fogyasztók, de a vaskos önrésztől nem szabadulnak meg a valós eséllyel pályázni kívánó prosumerek a napelemes akkumulátorok beszerzését támogató Zöld ház program véglegesített útmutatója szerint.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer – vagyis csaknem minden második – Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből.
Romániában nyitott regionális szervízközpontot a brit globális energetikai vállalat, az Aggreko – írja az Economica.net gazdasági szakportál a vállalat közleménye alapján.
Az állattenyésztés finanszírozását, a gazdák versenyképességének megőrzését és az állatbetegségek miatt elrendelt uniós korlátozások rugalmasabbá tételét sürgette Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter Dub
Folyamatosan billeg, ki áll nyerésre a magyar M44-es és a romániai DEx16-os fura, egyelőre csak papíron vívott autóútversenyében.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovina nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Hiába próbálta a román kormány féken tartani az üzemanyagok árát, szerdán is szinte az összes nagyobb töltőállomásláncnál drágult a gázolaj, a piacvezető pedig még a benzin árát is megemelte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!