Felemelő érzés. A második pillér révén gyűlő pénz jókora segítség lehet nyugdíjazásunkkor
Fotó: Pixabay.com
Két fontos változtatáson esett át január elsejei kezdettel a romániai nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjalap, és mindkettő a mostani hozzájárulók, leendő nyugdíjasok érdekeit szolgálja. Az alapkezelők több mint 8 millió jelenlegi alkalmazottat értesítenek arról, hogy időskori visszavonulásukkor több pénzt kapnak majd. Összeállításunkból kiderül, a jelenlegi viszonyok szerint mire számíthatunk.
2024. február 09., 09:062024. február 09., 09:06
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
Fontos kiemelni: mindez anélkül, hogy több pénzt tartanának vissza a munkavállaló béréből, ugyanis a többletet az első pillérbe, azaz az államkasszába eddig is befolyó hányadból „kanyarítják le”. A másik fontos változtatás, hogy nyugdíjazáskor, az összegyűlt pénz felvételekor kisebb adót vetnek ki a második pillérből kiutalt összegre, tehát több kerül a jogosult – a hozzájáruló vagy az örökösök – kezébe.
Az Economica.net portál elemzést közölt arról, konkrétan mit is jelenthet ez a majdani haszonélvezők számára. A gazdasági szaklap emlékeztet: a társadalombiztosítási járulék a bruttó bér 20,5 százalékát teszi ki: eddig 16,75% ment az államkasszába (első pillér), 3,75% pedig a kötelező magánnyugdíjalapba (második pillér). Január elsejétől azonban az arány 15,75-4,75%-ra módosul azok esetében, akik a hárompilléres rendszer 2008-as bevezetésekor 35 évesnél fiatalabb alkalmazottak voltak, vagy az azóta eltelt időszakban 35 évesnél fiatalabban kapták meg első munkaszerződésüket. Ők automatikusan a rendszer részeseivé váltak, akkor is, ha nem választottak alapkezelőt: ellenkező esetben véletlenszerűen besorolták őket a programban részt vevő valamelyik pénzintézethez.
A százalékemelés nyilván azt eredményezi, hogy nő a második pillérbe havonta érkező hozzájárulás. Ugyanakkor az alapkezelők arról is értesítették ügyfeleiket, hogy miközben a 2023 végéig érvényben lévő adózási szabályok szerint a nyugdíjba vonulót megillető teljes felgyülemlett összeget megsarcolták, január elsejétől csupán arra a nyereségre vetnek ki adót, melyet a hozzájárulás befektetésével értek el az alapkezelők. Ráadásul a 2000 lej fölötti összegre, ugyanis addig a határig adómentes a profit. Az Economica konkrét példával is szolgál:
Fotó: Borbély Fanni
Mint ismeretes, azért beszélhetünk nyereségről, mert a magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják”, miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei – nem úgy, mint az egyes pillér esetén.
A kötelező magánnyugdíjalapban lévő pénz a hozzájáruló tulajdona, ám nem férhetünk hozzá nyugdíjba vonulásunk előtt. Törvény garantálja, hogy a magánnyugdíjalapok nem jelenthetnek csődöt, a befizető állampolgárok nem kockáztatnak. Ha valamelyik társaság nehézségekbe ütközne, az általa kezelt pénzeket különleges eljárással más alapkezelőkhöz irányítják. A hozzájárulók nyugdíjazásukkor kétféleképpen juthatnak hozzá a felgyűlt pénzhez: teljes egészében kikérhetik az összeget, vagy havi részletfizetést választanak.
A lehetőséggel eddig élők túlnyomó többsége nyugdíjazásakor előbbi mellett döntött. A magánynyugdíjalap-kezelők tavaly átlagosan mitegy 17 500 lejt fizettek ki (vagy részletekben annyit kell fizetniük) a nyugdíjba vonulóknak második pilléres hozzájárulásuk után. Az összeget annak ismeretében kell „megemészteni”, hogy még csak bő 15 éve működik a rendszer – minél nagyobb, minél hosszabb időszakot fed le a hozzájárulás, annál magasabb a visszafizetett összeg is.
Merthogy már 2016-ban el kellett volna érni a 6 százalékos arányt a magánnyugdíjalap javára. Akkor a mostaninál nagyobb, 5 százalékos volt a második pillér részesedése, ám a Liviu Dragnea vezette kormány „machinációi” nyomán 2017-ben nemhogy növelték, hanem csökkentették. Emiatt másfél évtized elteltével, 2023 végéig csupán 3,75 százalékos volt a hozzájárulás mértéke a kötelező magánnyugdíjalapba, pedig már legalább 6-nál kellett volna tartania a korábban vállalt ütemterv szerint.
Csakhogy az elmúlt 15 évben egyetlen korábbi kormány sem tartotta magát a jó előre leszögezett ütemtervhez. Ennek oka, hogy amennyivel a második pillér nő, annyival zsugorodik az állami alap pénzeszsákja, amelyen egyre ijesztőbb méretű a lyuk. Ám most az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) kötelezettségvállalásai között is szerepelt az arány növelése, ezért idéntől már a bruttó fizetés 4,75%-át teszi ki.
Bő két évtized múlva ráduplázhat a nyugdíjba vonulók időskori állami juttatására az akkor már 35 éve „építgetett” második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjalapba folyamatosan utalt hozzájárulás. Viszont ez csak egy optimista forgatókönyv.
A „kiváló üzlet” tényét annak ismeretében kell ízlelgetni, hogy 2022-ben viszont – a második pillér 15 éves történetében először – negatív egyenleg jött ki, tehát egyáltalán nem nőtt az összeg, sőt megfogyatkozott (nagyrészt az energiaválság miatt).
Az sem teljesen mindegy, hogy az alkalmazott pénzét melyik társaság kezeli a részt vevő hét pénzintézet közül, hiszen egyesek jobban, mások kevésbé sikeresen forgatják a pénzt. Ennek ismeretében a hozzájáruló azt is kérvényezheti, hogy más társasághoz kerüljön. Jellemző, hogy sokan nem is tudják, melyik alap kezeli kötelező magánnyugdíjukat. Például tavaly a több mint 8 millió hozzájáruló közül csupán egymillióan rendelkeztek ügyfélfiókkal valamelyik társaságnál, tehát ennyien tudták naprakészen követni számlaegyenlegüket.
Azok számára, akik nem tudják, hová tartoznak, a Pénzügyi Felügyelet létrehozott egy internetes felületet, ahol a név és a személyi azonosító szám (CNP) megadásával kikérhető az alapkezelő neve, aztán pedig az illető társaság honlapján létre lehet hozni egy felhasználói fiókot, mellyel hozzáférhetünk a második pilléres hozzájárulásunkról szóló adatokhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!