Felemelő érzés. A második pillér révén gyűlő pénz jókora segítség lehet nyugdíjazásunkkor
Fotó: Pixabay.com
Két fontos változtatáson esett át január elsejei kezdettel a romániai nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjalap, és mindkettő a mostani hozzájárulók, leendő nyugdíjasok érdekeit szolgálja. Az alapkezelők több mint 8 millió jelenlegi alkalmazottat értesítenek arról, hogy időskori visszavonulásukkor több pénzt kapnak majd. Összeállításunkból kiderül, a jelenlegi viszonyok szerint mire számíthatunk.
2024. február 09., 09:062024. február 09., 09:06
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
Fontos kiemelni: mindez anélkül, hogy több pénzt tartanának vissza a munkavállaló béréből, ugyanis a többletet az első pillérbe, azaz az államkasszába eddig is befolyó hányadból „kanyarítják le”. A másik fontos változtatás, hogy nyugdíjazáskor, az összegyűlt pénz felvételekor kisebb adót vetnek ki a második pillérből kiutalt összegre, tehát több kerül a jogosult – a hozzájáruló vagy az örökösök – kezébe.
Az Economica.net portál elemzést közölt arról, konkrétan mit is jelenthet ez a majdani haszonélvezők számára. A gazdasági szaklap emlékeztet: a társadalombiztosítási járulék a bruttó bér 20,5 százalékát teszi ki: eddig 16,75% ment az államkasszába (első pillér), 3,75% pedig a kötelező magánnyugdíjalapba (második pillér). Január elsejétől azonban az arány 15,75-4,75%-ra módosul azok esetében, akik a hárompilléres rendszer 2008-as bevezetésekor 35 évesnél fiatalabb alkalmazottak voltak, vagy az azóta eltelt időszakban 35 évesnél fiatalabban kapták meg első munkaszerződésüket. Ők automatikusan a rendszer részeseivé váltak, akkor is, ha nem választottak alapkezelőt: ellenkező esetben véletlenszerűen besorolták őket a programban részt vevő valamelyik pénzintézethez.
A százalékemelés nyilván azt eredményezi, hogy nő a második pillérbe havonta érkező hozzájárulás. Ugyanakkor az alapkezelők arról is értesítették ügyfeleiket, hogy miközben a 2023 végéig érvényben lévő adózási szabályok szerint a nyugdíjba vonulót megillető teljes felgyülemlett összeget megsarcolták, január elsejétől csupán arra a nyereségre vetnek ki adót, melyet a hozzájárulás befektetésével értek el az alapkezelők. Ráadásul a 2000 lej fölötti összegre, ugyanis addig a határig adómentes a profit. Az Economica konkrét példával is szolgál:
Fotó: Borbély Fanni
Mint ismeretes, azért beszélhetünk nyereségről, mert a magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják”, miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei – nem úgy, mint az egyes pillér esetén.
A kötelező magánnyugdíjalapban lévő pénz a hozzájáruló tulajdona, ám nem férhetünk hozzá nyugdíjba vonulásunk előtt. Törvény garantálja, hogy a magánnyugdíjalapok nem jelenthetnek csődöt, a befizető állampolgárok nem kockáztatnak. Ha valamelyik társaság nehézségekbe ütközne, az általa kezelt pénzeket különleges eljárással más alapkezelőkhöz irányítják. A hozzájárulók nyugdíjazásukkor kétféleképpen juthatnak hozzá a felgyűlt pénzhez: teljes egészében kikérhetik az összeget, vagy havi részletfizetést választanak.
A lehetőséggel eddig élők túlnyomó többsége nyugdíjazásakor előbbi mellett döntött. A magánynyugdíjalap-kezelők tavaly átlagosan mitegy 17 500 lejt fizettek ki (vagy részletekben annyit kell fizetniük) a nyugdíjba vonulóknak második pilléres hozzájárulásuk után. Az összeget annak ismeretében kell „megemészteni”, hogy még csak bő 15 éve működik a rendszer – minél nagyobb, minél hosszabb időszakot fed le a hozzájárulás, annál magasabb a visszafizetett összeg is.
Merthogy már 2016-ban el kellett volna érni a 6 százalékos arányt a magánnyugdíjalap javára. Akkor a mostaninál nagyobb, 5 százalékos volt a második pillér részesedése, ám a Liviu Dragnea vezette kormány „machinációi” nyomán 2017-ben nemhogy növelték, hanem csökkentették. Emiatt másfél évtized elteltével, 2023 végéig csupán 3,75 százalékos volt a hozzájárulás mértéke a kötelező magánnyugdíjalapba, pedig már legalább 6-nál kellett volna tartania a korábban vállalt ütemterv szerint.
Csakhogy az elmúlt 15 évben egyetlen korábbi kormány sem tartotta magát a jó előre leszögezett ütemtervhez. Ennek oka, hogy amennyivel a második pillér nő, annyival zsugorodik az állami alap pénzeszsákja, amelyen egyre ijesztőbb méretű a lyuk. Ám most az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) kötelezettségvállalásai között is szerepelt az arány növelése, ezért idéntől már a bruttó fizetés 4,75%-át teszi ki.
Bő két évtized múlva ráduplázhat a nyugdíjba vonulók időskori állami juttatására az akkor már 35 éve „építgetett” második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjalapba folyamatosan utalt hozzájárulás. Viszont ez csak egy optimista forgatókönyv.
A „kiváló üzlet” tényét annak ismeretében kell ízlelgetni, hogy 2022-ben viszont – a második pillér 15 éves történetében először – negatív egyenleg jött ki, tehát egyáltalán nem nőtt az összeg, sőt megfogyatkozott (nagyrészt az energiaválság miatt).
Az sem teljesen mindegy, hogy az alkalmazott pénzét melyik társaság kezeli a részt vevő hét pénzintézet közül, hiszen egyesek jobban, mások kevésbé sikeresen forgatják a pénzt. Ennek ismeretében a hozzájáruló azt is kérvényezheti, hogy más társasághoz kerüljön. Jellemző, hogy sokan nem is tudják, melyik alap kezeli kötelező magánnyugdíjukat. Például tavaly a több mint 8 millió hozzájáruló közül csupán egymillióan rendelkeztek ügyfélfiókkal valamelyik társaságnál, tehát ennyien tudták naprakészen követni számlaegyenlegüket.
Azok számára, akik nem tudják, hová tartoznak, a Pénzügyi Felügyelet létrehozott egy internetes felületet, ahol a név és a személyi azonosító szám (CNP) megadásával kikérhető az alapkezelő neve, aztán pedig az illető társaság honlapján létre lehet hozni egy felhasználói fiókot, mellyel hozzáférhetünk a második pilléres hozzájárulásunkról szóló adatokhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nagyobb töltőállomás-láncok szombaton reggel is meglehetősen drasztikusan emelték az üzemanyagárakat. A mostani drágítás nyomán a gázolaj ára ismét meghaladta a literenként 9 lejes lélektani határt a legtöbb töltőállomáson.
Nicușor Dan államfő pénteken, az Európai Tanács informális ülésén való részvétele után kijelentette, hogy a közel-keleti feszültségek fényében „aggasztó középtávú kilátások” várhatók az üzemanyagválság tekintetében.
Idén is kritikus lesz az éhezés mértéke a világban dúló válságok, az aszály és a segélyek megcsappanó mértéke miatt, az élelmezési bizonytalanság pedig várhatóan nő a világ legkiszolgáltatottabb térségeiben.
Friss felmérés szerint Románia Közép- és Kelet-Európában első helyen áll az élelmiszervásárlásokkal kapcsolatos megtakarítási szándék tekintetében.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken kijelentette, hogy az új közalkalmazotti egységes bértörvény nem fog jövedelemcsökkenést okozni, hanem egyes jövedelmek fokozatosan emelkedni fognak a méltányosság biztosítása érdekében.
Márciusban 10,2 ponttal 38,2-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte pénteken a CFA Románia Egyesület.
Elindították az Országos Adóhivatal (ANAF) átszervezését, amely több városi és községi kirendeltség felszámolásával jár – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter pénteken.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87 220 kilométert tett ki, amiből 18 193 kilométer (20,8 százalék) főút, 35 131 kilométer (40,3 százalék) megyei út, 33 896 kilométer (38,9 százalék) pedig községi út volt.
Románia várhatóan elveszíti egy részét az európai uniós helyreállítási program (PNRR) keretében neki járó összegnek a belpolitikai események miatt – jelentette ki Tánczos Barna.
Az összes nagyobb töltőállomáslánc emelte péntek reggel az üzemanyagárakat, miután számos kútnál csütörtökön kifogyott a készlet az elmúlt napok gyors árcsökkenése miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!