
Az infrastruktúra novemberre elkészül. Az első évben 300 ezer utasra számítanak a brassói reptéren
Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Brașov
Azt egyelőre nem tudják megjósolni a Brassó megyei illetékesek, hogy mikor száll fel az első gép az épülő vidombáki reptérről, az azonban tény szerintük, hogy a légikikötő november elsején készen fog állni az utasok és a repülők fogadására. Javában zajlanak ugyanakkor a tárgyalások a légitársaságok képviselőivel.
2022. február 22., 21:242022. február 22., 21:24
November 1-jén működőképes lesz a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ám ez még nem jelenti azt, hogy akkor elindulnak az első járatok – árnyalta a korábbi bejelentést Alexandru Anghel projektfelelős. A Brassó Megye Tanács repülőtérprojekttel megbízott igazgatóságának vezetője a BizBrasov híroldalnak adott interjúban kifejtette: „Azt mondtuk, november 1-jén a repülőtér működőképes lesz, de ez nem azt jelenti, hogy elindul az első járat. Az a légitársaságtól függ, hiszen
Tehát elméletben november 1-jétől használható lesz ugyan a brassói légikikötő, ám azt még nem lehet tudni, hogy a gyakorlatban mikor vehetik birtokba az utasok.
Biztató ugyanakkor, hogy zajlanak a tárgyalások a légitársaságokkal, közülük négynek a képviselőivel már személyes megbeszélések is voltak. Így a Wizz Air, a Lufthansa alacsony költségű (low cost) járatokat működtető leányvállalatai közül az Eurowings vagy a Lufthansa Regional, a Tarom és a Blue Air képviselőivel egyeztettek. Alexandru Anghel szerint
sőt már a szerződéstervezetet is elküldték, ezt már csak át kell tanulmányozni és alá kell írni. A tervek szerint a következő napokban a többi társaság képviselőivel is találkoznak.

November elsején megnyitja kapuit a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, az első évben 300 ezres utasforgalomra számítanak – írja a Bună Ziua Braşov helyi portál a Brassó Megyei Tanács illetékeseire hivatkozva.
Az igazgató ugyanakkor optimista, arra számít, hogy a lehető legrövidebb időn belül utazni lehet majd a brassói repülőtérről. Hozzátette, a tárgyalások részleteit egyelőre nem hozhatja nyilvánosságra, mert még zajlanak az alkudozások az úti célokról, az árakról. Hangsúlyozta: egy repülési útvonal előkészítése a szerződés aláírásától számítva legalább hat hónapig tart, ám miután beindul a reptér, folyamatosan növekedhet a járatok száma is. Indulásnak heti negyven járatra számítanak, tehát napi hat repülőgép szállhat le és fel a légikikötőből, ám évente 2–3 hónapig bérelt (charter) járatok is indulnak, ezzel tovább növekszik a forgalom.
ám Anghel szerint a becslés is emelkedhet a nyitásig, azzal arányosan, hogy növekszik a légitársaságok érdeklődése a repülőtér iránt. Arra a kérdésre, hogy a brassói reptér honnan veszi az utasbázist, az igazgató kifejtette, nem tudja, hogy a környező repülőterek – a szebeni és a marosvásárhelyi – forgalmát befolyásolja-e, hogy 50 év után új légikikötő nyitja meg a kapuit, mert erről a már működő létesítményeknek kell piaci tanulmányt készíteniük.
Anghel ugyanakkor arra számít, hogy növekszik a légi utazás vonzereje, hiszen az elmúlt két évben a légi turizmus szinte teljesen összeomlott.
– mondta az igazgató.
Egyúttal arról is beszélt, hogy kezdetnek hatvan saját alkalmazottja lesz a repülőtérnek, ügyfélszolgálati, biztonsági embereket, tűzoltókat alkalmaznak. Együttműködnek a megyei önkormányzat őrző-védő szolgálatával, ennek az alkalmazottai jelenleg is őrzik a reptér területét, ám beltéren saját alkalmazottakat foglalkoztatnak majd.
Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Brașov
A napokban különben a müncheni repülőtér fejlesztési igazgatója látogatott Brassóba, együttműködés körvonalazódik a két reptér között, a brassói repülőtér majdani alkalmazottai Münchenben gyakorlatozhatnak. Adrian Vestea, Brassó Megye Tanácsának elnöke a közösségi oldalon jelentette be, hogy egy küldöttség élén Svédországban tartózkodik, a Saab Digital Air Traffic Solutions cégnél egyeztetnek a brassói repülőtér virtuális irányítótornyáról.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma elhalasztja a Lukoil orosz olajóriás elleni szankciókat – írja a The Kyiv Independent a Bloombergre hivatkozva.
A Mol is azon három „kérő” között van, amely érdeklődik a Lukoil orosz kőolajcég romániai érdekeltségei iránt.
Az olajárak nem változtak a Lukoil elleni szankciók bejelentése után, ezért nincs ok arra, hogy az olajipari vállalatok emeljék a benzin és a gázolaj árát – jelentette ki pénteken Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
szóljon hozzá!