Pénzkérdés. Sok nyugdíjas a szűkös anyagi erőforrások miatt dolgozik tovább
Fotó: Haáz Vince
Jövő évtől 2030-ig naponta több mint 600 baby boomer tölti be a 65. életévét, azaz a nyugdíjkorhatárt – derül ki a Hotnews.ro által az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján végzett számításokból. Ez azt jelenti, hogy minden második percben egy romániai nyugdíjba mehet.
2024. november 18., 20:212024. november 18., 20:21
2024. november 18., 20:252024. november 18., 20:25
Az elemzés rámutat: az átlagos nyugdíjba vonulási életkor tavaly 59,5 év volt, 0,8 évvel több a férfiaknál, mint a nőknél, és 0,5 évvel több vidéken, mint a városon.
2023-ban amúgy a nőkre volt inkább jellemző az előrehozott nyugdíjazás, mint a férfiakra – nagyjából minden ötödik nő ment idő előtt nyugdíjba, szemben minden hetedik férfival.
A baby boomer – gyakran boomereknek rövidítve – generációt gyakran úgy határozzák meg, mint az 1946 és 1964 között, a 20. század közepére jellemző baby boom idején született embereket. A dátumok, a demográfiai kontextus és a kulturális azonosítók országonként eltérőek lehetnek.
A statisztikai intézet Nyugdíjak és munkaerő-piaci részvétel című, a Hotnews.ro által szemlézett kiadványa szerint 20 600 nyugdíjas dolgozott tovább az első nyugdíja kézbesítését követő hat hónapban, míg több mint 25 000 nyugdíjas részmunkaidőben tért vissza a munkaerőpiacra.
Azon nyugdíjasok közül, akik vagy nem dolgoztak, vagy a nyugdíjba vonuláskor abbahagyták a munkát, több mint 45 ezren mondták, hogy a nyugdíjba vonulás után kezdtek el újra dolgozni, szintén anyagi okokból.
Idén októberben 4 706 791 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 28 077-tel kevesebbet, mint egy hónappal korábban. Az átlagnyugdíj 2735 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
A férfiak és a városlakók körében magasabb volt azok aránya, akik az anyagi szükségleteket jelölték meg fő okként. A nők és a vidéken élők gyakrabban említették azt az igényt, hogy hasznosnak érezzék magukat, illetve azt, hogy megőrizzék társadalmi integrációjukat.
Az INS kutatása azt is kimutatta, hogy több férfi vonul nyugdíjba 55 éves kora előtt, mint nő.
Az alacsony iskolai végzettségű nyugdíjasok több mint egyötöde (21 százalék) kért előrehozott nyugdíjazást, szemben a középiskolai végzettségűek 16,5 százalékával és a felsőfokú végzettségűek 11,2 százalékával.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.
az első nyugdíj kézbesítésekor az átlagéletkor esetükben 59,3 év. A nem házasok mennek nyugdíjba a legkésőbb, átlagosan 60,1 évesen. Az elváltak esetében ez a mutató 59,4 év, az özvegyeknél pedig 59,8 év.
A nyugdíjba vonulásukat kitolók körében a felsőfokú végzettségűek voltak a legtöbben, ők így magasabb nyugdíjt kapnak,
Mint ismeretes, az Eurostat nemrég közzétett adatsorai szerint a romániai munkavállalók átlagosan alig több mint 32 évet dolgoznak a nyugdíjba vonulás előtt, így itt a legrövidebb a szakmai élet időtartama európai uniós összevetésben.
A romániaiak átlagosan alig több mint 32 évet dolgoznak a nyugdíjba vonulás előtt, ezzel kivívták maguknak a legrövidebb munkaidővel rendelkező ország címet – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!