A legtöbb szilágysági gazda gabonát termel, de nehezen veszi fel a versenyt a nagyobb farmokkal
Fotó: Orbán Orsolya
A folyamatosan emelkedő üzemanyag- és műtrágyaárak súlyos kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket Erdélyben, különösen a kisebb gazdaságokat működtető szilágysági gazdákat. A költségnövekedés, az alacsony felvásárlási árak és a kedvezőtlen termőföldi adottságok együttesen egyre inkább veszélyeztetik a családi gazdaságok fennmaradását – hívta fel a figyelmet a Krónikának Bákai Dóra Gabriella falugazdász-agrármérnök.
2026. április 21., 07:592026. április 21., 07:59
Az üzemanyag- és műtrágyaárak folyamatos emelkedése egyre nagyobb nyomás alá helyezi a mezőgazdasági termelőket Erdély-szerte. A Szilágyságban különösen nehéz a helyzet, ahol a gyengébb termőképességű talajok és a kisebb birtokméretek miatt a gazdák eleve szűkebb mozgástérrel rendelkeznek.
és hosszabb távon a térség agrárszerkezetét is átalakíthatják. A szakember rámutatott: Szilágy megyében a gazdák helyzete eleve nehezebb, mint például a kedvezőbb adottságú Bihar vagy Szatmár megyében, mivel a talajok gyengébb termőképességűek, így hasonló ráfordítás mellett jóval alacsonyabb terméshozam érhető el.
A térségben ráadásul jellemzően kisebb gazdaságok működnek. A több száz hektáros nagybirtokok helyett a 20–50 hektáros családi gazdaságok számítanak nagynak, amelyek sokkal érzékenyebben reagálnak a piaci ingadozásokra. „A kisebb gazdálkodókat nagyon befolyásolják az árnövekedések. Nemcsak a műtrágya drágult, hanem megugrott az üzemanyag ára is, ami kettős csapás a gazdák számára” – fogalmazott Bákai Dóra Gabriella.
Miközben a termelési költségek meredeken emelkednek, a felvásárlási árak nem nyújtanak ezt ellensúlyozó bevételt. A falugazdász szerint sok gazda akkor jár a legrosszabbul, amikor nagy tételben kénytelen értékesíteni terményét.
– hangsúlyozta. Ezért a térségben sok termelő inkább kisebb tételekben próbálja értékesíteni terményét – kerüli a nagybani felvásárlókat –, bízva abban, hogy így kedvezőbb árat tud elérni.
A magas műtrágyaárak miatt azonban sok gazda kénytelen csökkenteni a kijuttatott termésfokozó mennyiséget, ennek azonban közvetlen következménye a terméshozam visszaesése. A szakember szerint a mai gazdálkodási körülmények között a műtrágyázás elhagyása nem járható út. „Nincs olyan, hogy nem használnak műtrágyát, mert ha nem tesznek mesterséges termésfokozót a földekre, akkor valószínűleg nagyon gyenge lesz az éves eredmény” – nyomatékosította Bákai Dóra.
Hozzátette: az ideális tápanyag-utánpótlási mennyiségek alkalmazásával jelentősen javulhatnának a termésátlagok, mégis sok kisebb gazdaság egyszerűen nem tudja előteremteni az ehhez szükséges tőkét.
Ez a tőkehiány magyarázza részben azt is, hogy a szilágysági termésátlagok jelentősen elmaradnak az ország kedvezőbb adottságú térségeihez képest.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reagált a Közös Agrárpolitikát átszervező javaslata nyomán kialakult vitára. A Romániai Gazdák Klubja úgy fogalmaz, hogy az Európai Bizottság javaslata „pusztító költségvetési csökkentéseket rejt”.
Ahol lehetőség van rá, a gazdák szerves trágyával – főként istállótrágyával vagy gombakomposzttal – egészítik ki a tápanyag-utánpótlást. A Szilágynagyfalu környéki gombatermesztés miatt több gazda használ úgynevezett „gombaganét” a földjein. Ez azonban nem helyettesíti teljes mértékben a műtrágyát, sőt alkalmazása gyakran növeli a gyomirtási igényt.
A falugazdász szerint a tőkeerősebb mezőgazdasági vállalkozások könnyebben átvészelik a nehezebb időszakokat, hiszen meg tudják vásárolni a szükséges inputanyagokat megfelelő időben, megfelelő mennyiségben és kialkudott áron. „Egy nagy cég befektet, odateszi a műtrágyát ősszel és tavasszal is a szükséges adagban, de egy kisebb vállalkozó nem mindig tudja ezt megengedni, így eleve kisebb termésátlagai vannak” – mutatott rá a szakember. Ez a különbség tovább mélyítheti a szakadékot a nagyobb és a kisebb gazdaságok között.
Egy kisebb réteg az állattenyésztésben hasznosítja a megtermelt haszonnövényeket
Fotó: Orbán Orsolya
A térségben továbbra is a gabonafélék – főként a kalászosok és a kukorica – jelentik a mezőgazdaság alapját. Emellett kisebb területen napraforgót is termesztenek. A kukoricatermesztés az aszályos évek miatt Erdély-szerte kockázatosabbá vált, de a korszerű, szárazságtűrő hibridek megjelenése némi optimizmusra ad okot. „Eléggé meg voltak elégedve a környéken az emberek a szárazságtűrő hibridekkel, tavaly jó termést hoztak – persze az időjárás sokat számít” – magyarázza a falugazdász.
Bákai Dóra Gabriella szerint a növekvő költségek és a gépesítés hiánya miatt egyre több kisgazda dönt úgy, hogy nem műveli tovább saját területét.
Különösen azok hagynak fel a termeléssel, akik kevés földdel rendelkeznek, nincs saját gépparkjuk, és nem fő megélhetésként tekintenek a mezőgazdaságra.
Ők inkább bérbe adják területeiket, vagy más gazdáknak engedik át azt használatra.
A térség mezőgazdasági termelőinek többsége már középkorú vagy idősebb. Bár sokan életük végéig kitartanak a mezőgazdaság mellett, a fiatal generációból kevesen vállalják a gazdálkodás folytatását. „Kevés fiatal van, aki átveszi. A legtöbb gazda 50 év feletti, és ők már egész életükben ezt csinálták, így bizonyos kor után már nem is látnak más lehetőséget” – mondta sommásan a szakember. Az utánpótlás hiánya hosszabb távon komoly problémát vetít előre a térség mezőgazdaságában.
A jelenlegi trendek alapján a következő időszakban tovább nőhet a nyomás a kisebb családi gazdaságokon. Az emelkedő inputköltségek, az alacsony felvásárlási árak, az időjárási szélsőségek és a generációváltás nehézségei együtt olyan kihívásrendszert alkotnak, amely hosszabb távon a birtokkoncentráció felgyorsulásához vezethet a Szilágyságban is, ahogyan az a szomszédos partiumi megyékben már hosszabb ideje tartó folyamat.
A falugazdász szerint a szilágysági gazdák egyelőre még próbálnak alkalmazkodni: takarékosabb inputfelhasználással, alternatív tápanyagforrások bevonásával, kisebb tételű értékesítéssel és kitartó munkával igyekeznek életben tartani gazdaságaikat.
Egyre ádázabb harc folyik a jó minőségű termőföldekért, a hosszabb távú földbérletet szabályozó törvény hiányában azonban a bérlők kiszolgáltatott helyzetben vannak. Szakemberek szerint a vitás kérdéseket jogszabályban kell rendezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma mostani jelentése egyértelmű üzenetet hordoz: az árakat visszafogó sokévi növekedés után a világ gabonapiaca egyre szűkösebbé, érzékenyebbé és drágábbá válhat a következő időszakban.
Idén áprilisban Romániában 4 682 638 nyugdíjast tartottak nyilván, ami 1 836 fővel kevesebb az előző hónaphoz képest.
Megerősítette Románia hosszú és rövid lejáratú adósságának ,,BBB mínusz/A-3Á” szintű besorolását az S&P Global Ratings, változatlanul negatív kilátás mellett. Ez azt jelenti, hogy az or
Az Európai Bizottság adatai szerint a román gazdaságoknál a sertéshús átlagára egyetlen hét alatt több mint 7%-kal esett vissza, ami az EU-n belül a legmeredekebb csökkenés.
A halogatás után akár már idén nyáron elkezdhetik építeni a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi utat – derült ki csütörtökön.
Visszadobta Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter a Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) és a vasúti infrastruktúrát üzemeltető társaság (CFR SA) költségvetéseit abban a formában, ahogyan azokat neki benyújtották.
A magas üzemanyagárak miatt tanácsosabb idén hazai úti célt választani a nyaraláshoz – jelentette be Irineu Darău gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős miniszter.
Románia adta az Európai Unió legdrágább elektromos energiáját egész héten a rövid távú nagykereskedelemben, miután „kidőlt” a cernavodăi atomerőmű mindkét nukleáris blokkja. Cikkünkből kiderül, mit jelent ez főleg a lakossági villanyszámla szempontjából.
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy Romániának a deficit csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások miatt a közalkalmazotti bérkeretet a hazai össztermék (GDP) kicsivel több mint 8 százalékán kell tartania.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!