A legtöbb szilágysági gazda gabonát termel, de nehezen veszi fel a versenyt a nagyobb farmokkal
Fotó: Orbán Orsolya
A folyamatosan emelkedő üzemanyag- és műtrágyaárak súlyos kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket Erdélyben, különösen a kisebb gazdaságokat működtető szilágysági gazdákat. A költségnövekedés, az alacsony felvásárlási árak és a kedvezőtlen termőföldi adottságok együttesen egyre inkább veszélyeztetik a családi gazdaságok fennmaradását – hívta fel a figyelmet a Krónikának Bákai Dóra Gabriella falugazdász-agrármérnök.
2026. április 21., 07:592026. április 21., 07:59
Az üzemanyag- és műtrágyaárak folyamatos emelkedése egyre nagyobb nyomás alá helyezi a mezőgazdasági termelőket Erdély-szerte. A Szilágyságban különösen nehéz a helyzet, ahol a gyengébb termőképességű talajok és a kisebb birtokméretek miatt a gazdák eleve szűkebb mozgástérrel rendelkeznek.
és hosszabb távon a térség agrárszerkezetét is átalakíthatják. A szakember rámutatott: Szilágy megyében a gazdák helyzete eleve nehezebb, mint például a kedvezőbb adottságú Bihar vagy Szatmár megyében, mivel a talajok gyengébb termőképességűek, így hasonló ráfordítás mellett jóval alacsonyabb terméshozam érhető el.
A térségben ráadásul jellemzően kisebb gazdaságok működnek. A több száz hektáros nagybirtokok helyett a 20–50 hektáros családi gazdaságok számítanak nagynak, amelyek sokkal érzékenyebben reagálnak a piaci ingadozásokra. „A kisebb gazdálkodókat nagyon befolyásolják az árnövekedések. Nemcsak a műtrágya drágult, hanem megugrott az üzemanyag ára is, ami kettős csapás a gazdák számára” – fogalmazott Bákai Dóra Gabriella.
Miközben a termelési költségek meredeken emelkednek, a felvásárlási árak nem nyújtanak ezt ellensúlyozó bevételt. A falugazdász szerint sok gazda akkor jár a legrosszabbul, amikor nagy tételben kénytelen értékesíteni terményét.
– hangsúlyozta. Ezért a térségben sok termelő inkább kisebb tételekben próbálja értékesíteni terményét – kerüli a nagybani felvásárlókat –, bízva abban, hogy így kedvezőbb árat tud elérni.
A magas műtrágyaárak miatt azonban sok gazda kénytelen csökkenteni a kijuttatott termésfokozó mennyiséget, ennek azonban közvetlen következménye a terméshozam visszaesése. A szakember szerint a mai gazdálkodási körülmények között a műtrágyázás elhagyása nem járható út. „Nincs olyan, hogy nem használnak műtrágyát, mert ha nem tesznek mesterséges termésfokozót a földekre, akkor valószínűleg nagyon gyenge lesz az éves eredmény” – nyomatékosította Bákai Dóra.
Hozzátette: az ideális tápanyag-utánpótlási mennyiségek alkalmazásával jelentősen javulhatnának a termésátlagok, mégis sok kisebb gazdaság egyszerűen nem tudja előteremteni az ehhez szükséges tőkét.
Ez a tőkehiány magyarázza részben azt is, hogy a szilágysági termésátlagok jelentősen elmaradnak az ország kedvezőbb adottságú térségeihez képest.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reagált a Közös Agrárpolitikát átszervező javaslata nyomán kialakult vitára. A Romániai Gazdák Klubja úgy fogalmaz, hogy az Európai Bizottság javaslata „pusztító költségvetési csökkentéseket rejt”.
Ahol lehetőség van rá, a gazdák szerves trágyával – főként istállótrágyával vagy gombakomposzttal – egészítik ki a tápanyag-utánpótlást. A Szilágynagyfalu környéki gombatermesztés miatt több gazda használ úgynevezett „gombaganét” a földjein. Ez azonban nem helyettesíti teljes mértékben a műtrágyát, sőt alkalmazása gyakran növeli a gyomirtási igényt.
A falugazdász szerint a tőkeerősebb mezőgazdasági vállalkozások könnyebben átvészelik a nehezebb időszakokat, hiszen meg tudják vásárolni a szükséges inputanyagokat megfelelő időben, megfelelő mennyiségben és kialkudott áron. „Egy nagy cég befektet, odateszi a műtrágyát ősszel és tavasszal is a szükséges adagban, de egy kisebb vállalkozó nem mindig tudja ezt megengedni, így eleve kisebb termésátlagai vannak” – mutatott rá a szakember. Ez a különbség tovább mélyítheti a szakadékot a nagyobb és a kisebb gazdaságok között.
Egy kisebb réteg az állattenyésztésben hasznosítja a megtermelt haszonnövényeket
Fotó: Orbán Orsolya
A térségben továbbra is a gabonafélék – főként a kalászosok és a kukorica – jelentik a mezőgazdaság alapját. Emellett kisebb területen napraforgót is termesztenek. A kukoricatermesztés az aszályos évek miatt Erdély-szerte kockázatosabbá vált, de a korszerű, szárazságtűrő hibridek megjelenése némi optimizmusra ad okot. „Eléggé meg voltak elégedve a környéken az emberek a szárazságtűrő hibridekkel, tavaly jó termést hoztak – persze az időjárás sokat számít” – magyarázza a falugazdász.
Bákai Dóra Gabriella szerint a növekvő költségek és a gépesítés hiánya miatt egyre több kisgazda dönt úgy, hogy nem műveli tovább saját területét.
Különösen azok hagynak fel a termeléssel, akik kevés földdel rendelkeznek, nincs saját gépparkjuk, és nem fő megélhetésként tekintenek a mezőgazdaságra.
Ők inkább bérbe adják területeiket, vagy más gazdáknak engedik át azt használatra.
A térség mezőgazdasági termelőinek többsége már középkorú vagy idősebb. Bár sokan életük végéig kitartanak a mezőgazdaság mellett, a fiatal generációból kevesen vállalják a gazdálkodás folytatását. „Kevés fiatal van, aki átveszi. A legtöbb gazda 50 év feletti, és ők már egész életükben ezt csinálták, így bizonyos kor után már nem is látnak más lehetőséget” – mondta sommásan a szakember. Az utánpótlás hiánya hosszabb távon komoly problémát vetít előre a térség mezőgazdaságában.
A jelenlegi trendek alapján a következő időszakban tovább nőhet a nyomás a kisebb családi gazdaságokon. Az emelkedő inputköltségek, az alacsony felvásárlási árak, az időjárási szélsőségek és a generációváltás nehézségei együtt olyan kihívásrendszert alkotnak, amely hosszabb távon a birtokkoncentráció felgyorsulásához vezethet a Szilágyságban is, ahogyan az a szomszédos partiumi megyékben már hosszabb ideje tartó folyamat.
A falugazdász szerint a szilágysági gazdák egyelőre még próbálnak alkalmazkodni: takarékosabb inputfelhasználással, alternatív tápanyagforrások bevonásával, kisebb tételű értékesítéssel és kitartó munkával igyekeznek életben tartani gazdaságaikat.
Egyre ádázabb harc folyik a jó minőségű termőföldekért, a hosszabb távú földbérletet szabályozó törvény hiányában azonban a bérlők kiszolgáltatott helyzetben vannak. Szakemberek szerint a vitás kérdéseket jogszabályban kell rendezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kedvezően véleményezte az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa Romániának az uniós helyreállítási mechanizmus (PNRR) keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelmét, így az ország rövidesen megkapja az ebben szereplő 2,62 milliárd eurót.
Nehéz helyzetbe került az európai mezőgazdaság, miután a közel-keleti és az ukrajnai háború következtében az egekbe szökött a műtrágya ára. Vincze Loránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság egyelőre nem találta meg a műtrágyaválságból kivezető utat.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!