
A drágulások miatt sokan elsősorban a nyaralásról mondanak le
Fotó: Haáz Vince
A romániai drágulások miatt a lakosság egyre óvatosabban bánik a pénzzel, igyekszik takarékoskodni és egyre több kiadását fontolja meg – derült ki egy friss felmérésből.
2026. április 19., 19:002026. április 19., 19:00
Friss felmérést készített a Digi24.ro hírportál megbízásából a Rating Politic értékelő ügynökség arról, hogy a drágulások miatt miről mond le a lakosság.
A felmérés szerint a román állampolgárok jobban félnek az áremelkedésektől és egy esetleges üzemanyag-válságtól, mint az iráni háború kiterjedésétől. A megkérdezettek
Ugyanezen felmérés adatai szerint a megkérdezettek 48%-a mond le a városi kirándulásokról, míg a egyharmaduk törölte „bakancslistájáról” a kulturális tevékenységeket, mint például a múzeum-, színház- és koncertlátogatásokat. A megkérdezettek egynegyede kevesebb kozmetikai és testápolási terméket vásárol, míg 12%-uk válaszolta azt, hogy
Alex Dincovici szociológus és antropológus, bukaresti egyetemi oktat a téma kapcsán a Digi24-nek elmagyarázta, hogy a lakosság reakciója az áremelkedésekre várható volt, és bizonyos dolgokról, például nyaralásokról vagy ruhavásárlásokról való lemondás egyre nagyobb szorongáshoz fog vezetni.
Az emberek arra számítanak, hogy minden drágulni fog, és óriási a bizonytalanság. Ugyanakkor elbocsátásokra is számítani kell, amelyek például az IT-szektorban már a világ számos részén megkezdődtek, és Romániában is elkezdődnek” – mondta a szociológus. Kifejtette, valahol természetes, hogy a bizonytalanságok közepette az emberek egyre óvatosabbá válnak.

A május elsejei minivakáció a romániai turisztikai szezon hivatalos rajtja, és ez az árakon is meglátszik.
„Úgy tűnik, a nyaralás az, amiről a legkönnyebben lemondhat a lakosság, nagyon sok román állampolgár nem engedheti meg magának, hogy nyaralni menjen. Ugyanakkor az emberek nagy része egyebekről is kénytelen lemondani. Mindez valójában egyre növekvő szorongáshoz vezet, nem feltétlenül csak országos szinten, hanem világszerte” – fogalmazta meg Dincovici.
a háborús konfliktusok, globális szinten bekövetkezett események, áremelkedések – ezek nagyon messze vannak tőlünk. „Ezért a lakosság egyre kevésbé magabiztos a jövőt illetően. Ez az aggodalom főleg a fiatal generációk esetében fog megjelenni, hiszen ők bizonytalanná válnak a közelebbi és távolabbi jövőt illetően is” – tette hozzá a szociológus.

Minden hat romániaiból alig egy nyaral idén külföldön, a legtöbben autóval indulnak útnak és az utazásra szánt büdzsét nagyon sokan csökkentették a tavalyi évhez képest – erre derül fény egyebek egy felmérésből.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!