Sertéspestis a határon: magyarországi fertőzés miatt szigorít a 13 gócponttal küzdő Románia

miközben a szakemberek járványügyi nyomozást folytatnak a fertőzés eredetének és esetleges továbbterjedésének felderítésére. A kitörés helyszíne körül a hatóságok védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki, valamint szállítási és forgalmi korlátozásokat vezettek be.

Az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése miatt Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter és Alexandru Bociu, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) elnöke hétfőn szigorú intézkedések bevezetését jelentette be Szatmár megyében, és kilátásba helyezte ezek szükség szerinti kiterjesztését a teljes román–magyar határszakaszra.

amelyek magukban foglalják Börvely, Lukácsfalva, Kálmánd, Csanálos, Csanáloserdő és Mezőfény települések háztáji sertéstartó gazdaságait, továbbá a csanálosi Csaba & Csaba Kft. és a kálmándi West Pig mezőgazdasági szövetkezet kereskedelmi sertéstelepeit.

Bár a román állategészségügyi hatóság közleménye kiemelt veszélyként kezeli a magyarországi gócpont megjelenését, a járványhelyzet romániai háttere ennél összetettebb. Magyarországgal ellentétben Romániában az afrikai sertéspestis közel egy évtizede folyamatosan jelen van, és az ország az Európai Unió egyik leginkább érintett tagállamának számít. Az elmúlt években számos megyében tartottak nyilván fertőzési gócpontokat, ezért Romániára ma is jelentős kereskedelmi korlátozások vonatkoznak.

Emiatt a román hatóságoknak fel kell mérniük az érintett állattartó gazdaságokat, nyilvántartásba kell venniük az állományokat, ellenőrizniük kell az állatok egészségügyi állapotát, és életbe kell léptetniük a szükséges korlátozó intézkedéseket. Ezek az előírások minden hasonló járványkitörés esetén automatikusan alkalmazandók” – mondta az alelnök.

Arra a kérdésünkre, hogy a romániai disznóhúsellátásban fontos szerepet játszó magyarországi nagyüzemi gazdaságokból származó hasított félsertések behozatalát korlátozhatják-e, Csutak Nagy László kifejtette: mivel Románia és Magyarország egyaránt a schengeni térség része, hagyományos határellenőrzés nincs. Ennek ellenére a hatóságok fokozott ellenőrzést végeznek, különösen a Szatmár megyei határátkelők térségében, ahol kiemelten figyelik az élő sertések és a sertéseredetű termékek mozgását, valamint azokat a szállítmányokat, amelyek a vírus terjedésének kockázatát jelenthetik.

Az ANSVSA alelnöke elmagyarázta, hogy az Európai Unió a fertőzés bejelentését követően az úgynevezett regionalizáció elvét alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy

• kizárólag a fertőzött övezetből tilos élő állatot vagy bizonyos sertéshús-termékeket szállítani,

• Magyarország többi területére azonban egyelőre nem vonatkozik általános kereskedelmi tilalom.

• Vagyis nem az egész országot, hanem kizárólag az érintett régiót korlátozzák.

Románia exporthelyzete továbbra is kedvezőtlen

Románia helyzete ugyanakkor jelentősen különbözik a Magyarországétól. Mivel az elmúlt közel tíz évben az ország számos megyéjében folyamatosan jelen volt az afrikai sertéspestis, és a betegséget máig nem sikerült felszámolni, Románia hosszabb ideje exportkorlátozások alatt áll. Az országból élő sertést és friss sertéshúst nem lehet szabadon exportálni a nemzetközi piacokra.

korábban írtuk

Sertéspestis Romániában: tartós válságot okoz a visszatérő járvány

Ismét új gócpont jelent meg a romániai sertéspestis-térképen: szerdán Temes megyében regisztrálták a legfrissebb fertőzést. A jelenség azonban messze nem elszigetelt eset, hanem egy évek óta visszatérő, makacs probléma része.

Az egyetlen jelentősebb könnyítés, hogy megfelelő hőkezelésen átesett, feldolgozott húskészítmények kivitelére van lehetőség. Ezeknél a termékeknél a technológiai eljárás során alkalmazott magas hőmérséklet inaktiválja a vírust, ezért azok kereskedelme bizonyos feltételek mellett engedélyezett.

Csutak Nagy László hangsúlyozta, hogy a magyarországi fertőzés miatt bevezetett uniós intézkedések is a regionalizáció elvét követik, vagyis kizárólag a fertőzött térségből származó élő állatokra és egyes sertéshús-termékekre vonatkoznak.

Számos kisgazdaságban több állatfajt – sertést, juhot, kecskét és más haszonállatokat – tartanak együtt, ami jelentősen megnehezíti a korszerű biológiai biztonsági előírások betartását.

A szakember szerint a járvány visszaszorításának két legfontosabb eszköze a biológiai biztonsági szabályok következetes alkalmazása, valamint a folyamatos és fokozott állategészségügyi ellenőrzés.

Az alelnök külön kiemelte, hogy az afrikai sertéspestis terjedésének egyik legfontosabb tényezője továbbra is az illegális állatmozgatás. Gyakran előfordul, hogy nem megfelelően azonosított, a hivatalos nyilvántartási rendszerben nem szereplő, illetve a szükséges állategészségügyi dokumentumok nélküli sertéseket szállítanak egyik gazdaságból a másikba. Az ilyen ellenőrizetlen állatmozgás jelentősen megnehezíti a fertőzési láncok felderítését és a járvány megfékezését.

Az alelnök szerint a sertéstartás szabályozásának szigorítása önmagában nem elegendő, ha az előírásokat a gyakorlatban nem tartják be következetesen. A vírus elleni védekezés egyik kulcsa éppen az lenne, hogy minden állatmozgás nyomon követhető és ellenőrizhető legyen.

Az oltás jelenthetne megoldást, de komoly kereskedelmi ára lenne

A Krónika arra is rákérdezett, hogy jelenthet-e megoldást a vakcinázás, hiszen a jelenlegi intézkedések mellett Romániának évek óta nem sikerül felszámolnia a betegséget.

Csutak Nagy László emlékeztetett arra, hogy a klasszikus sertéspestis elleni védekezés során a vakcinázás meghatározó szerepet játszott: a 2000-es évek elején alkalmazott oltási program eredményeként néhány év alatt sikerült megszüntetni a betegséget, és 2009 óta Romániában nem fordult elő klasszikus sertéspestis.

Az afrikai sertéspestis esetében is hatékony eszközt jelenthetne a vakcinázás, ugyanakkor ennek komoly kereskedelmi következményei lennének. Az Európai Unió szabályozása ugyanis jelentős exportkorlátozásokat ír elő azon országok számára, amelyek oltási programot alkalmaznak.

Hosszú távon ugyanakkor csak a biológiai biztonság javítása, az illegális állatszállítás visszaszorítása és a hatékony járványügyi ellenőrzés teremtheti meg annak feltételeit, hogy az afrikai sertéspestis terjedését sikerüljön érdemben megfékezni Romániában.

korábban írtuk

Azt hitték, hogy felszámolták a sertéspestist, de tévedtek

Két hét sem telt el azóta, hogy az Arad Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság bejelentette az utolsó aktív afrikai sertéspestisgóc felszámolását, máris egy újabb hizlaldában ütötte fel a fejét a vírus.