Az afrikai sertéspestis Romániában elsősorban a háztáji gazdaságokban jelenik meg
Fotó: Orbán Orsolya
Ismét új gócpont jelent meg a romániai sertéspestis-térképen: szerdán Temes megyében regisztrálták a legfrissebb fertőzést. A jelenség azonban messze nem elszigetelt eset, hanem egy évek óta visszatérő, makacs probléma része. A sertéspestis terjedése, gazdasági következményei és a védekezés nehézségei kapcsán Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonság Hatóság (ANSVSA) alelnöke nyilatkozott a Krónikának.
2026. március 19., 20:022026. március 19., 20:02
2026. március 20., 08:342026. március 20., 08:34
A sertéspestis romániai jelenléte már több mint egy évtizede tart, és bár időszakosan sikerült visszaszorítani, az állatorvosok eddig nem tudták felszámolni. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonság Hatóság helyettes vezetője szerint a betegség „visszatérő jellegű”, ami nemcsak Romániára, hanem egész Európára jellemző, azonban a romániai állattartókat érinti legjobban.
A vadállomány szabadon mozog, folyamatosan új területeket keres, és ezzel észrevétlenül hurcolja magával a fertőzést. Nemcsak erdőkben, hanem városi környezetben – például parkokban – is megjelenhetnek, ami tovább növeli a kockázatot.
Az állatorvos szerint a másik komoly probléma az illegális állatszállítás. Különösen tavasszal, amikor felélénkül a malacvásárlás, gyakori, hogy nem tartják be az előírásokat. Az ellenőrizetlen, dokumentumok nélküli szállítmányok ideális feltételeket teremtenek a vírus gyors terjedéséhez.
Országos szinten jelenleg mintegy húsz aktív afrikai sertéspestis-gócpontot tartanak nyilván. Ezek túlnyomó többsége háztáji gazdaságokban található, és mindössze egy nagyobb farm érintett Neamț megyében. A fertőzések több erdélyi megye állattartó gazdáinál is felbukkantak: Bihar, Kolozs, Maros, Szilágy és legutóbb Temes megyében. Az állategészségügyi hatóság friss kimutatása is azt mutatja, hogy a vírus gyakorlatilag az egész országban jelen van – még ha nem is egyenletes intenzitással.
A gazdák akkor kapnak kártérítést, ha betartották az előírásokat – például az állatok fülszámozását és nyilvántartását” – fogalmaz a hatósági állatorvos.
Minden gyanús esetet az állatorvosoknak kell jelenteni
Két hét sem telt el azóta, hogy az Arad Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság bejelentette az utolsó aktív afrikai sertéspestisgóc felszámolását, máris egy újabb hizlaldában ütötte fel a fejét a vírus.
A sertéspestis egyik legsúlyosabb következménye a romániai disznóhúsexport teljes leállása az Európai Unió irányába. Az ország úgynevezett „harmadik zónába” (piros zónába) került, ami azt jelenti, hogy nem exportálhat sem élő sertést, sem friss húst az EU-tagállamokba.
Sokatmondó jelenség, hogy habár más uniós tagországokban is előfordul az afrikai sertéspestis vírusa, az Európai Unió 27 tagállama közül egyedül Romániát sújtja a teljes exportzárlat, ami a hazai húsfeldolgozó cégeket hozza igen nehéz helyzetbe. Bár bizonyos harmadik országok felé van export, ez mindig egyedi feltételekhez kötött, így nem jelent valódi megoldást.
– fogalmaz a szakember.
Csutak Nagy László tájékoztatása szerint amikor más uniós országokban is megjelent a fertőzés, az távolról sem öltött akkora méreteket, mint Romániában, ezért az Unió korábban csak régiós korlátozásokat vezetett be egy-egy ország esetében, és Románia az első, amelyre teljes exporttilalom érvényes.
Jelenleg a sertések felvásárlási ára rendkívül alacsony, sok esetben az önköltséget sem fedezi. Eközben Románia sertéshús-szükségletének mintegy 80 százalékát importból fedezi. Ez paradox helyzetet teremt: miközben lenne hazai termelés, az nem versenyképes a külföldi – gyakran olcsóbb – termékekkel szemben.
A szakember szerint a probléma nem kizárólag a sertéspestis következménye. A szabad piac és az olcsó importáruk szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai termelők kiszoruljanak.
A hazai sertéstartók számára egyre nagyobb károkat okoz a visszatérő járvány
Fotó: Makkay József
Hosszú ideje vita tárgya, hogy a háztáji gazdaságok mennyiben felelősek a járvány fennmaradásáért. A 2023-ban elfogadott „disznótörvény” már szigorú szabályokat ír elő számukra, de ezek betartása nem mindig következetes. A hatóság szerint nem maga a háztáji tartás a probléma, hanem a szabályok figyelmen kívül hagyása.
A járvány elleni küzdelem egyik kulcsa egy hatékony vakcina lenne, ám ez egyelőre nem áll rendelkezésre. Bár Vietnam kísérletezett egy oltóanyaggal, annak fejlesztése még nem zárult le.
A szakember szerint az Európai Unióban is évek óta dolgoznak a megoldáson, de eddig nem sikerült olyan vakcinát kifejleszteni, amely egyaránt alkalmazható lenne a házi sertések és a vaddisznók esetében.
A szakértő szerint a megoldás több tényező együttes kezelésében rejlik:
Szigorúbb ellenőrzések: különösen az állatszállítás területén
A tartási rendszerek reformja: átláthatóbb, ellenőrizhetőbb gazdaságok
A szabályok betartatása: különösen a háztáji gazdaságokban
Nemzetközi tapasztalatok átvétele: például Spanyolország és Portugália évtizedes küzdelméből
A vakcinafejlesztés felgyorsítása
A szakember hangsúlyozza: más országoknak is évtizedekbe telt, mire sikerült visszaszorítani a betegséget, így Romániában sem várható gyors megoldás.
A jelenlegi helyzet azt mutatja: a vírus továbbra is jelen van, a „virális nyomás” nem szűnt meg. A kérdés már nem az, hogy eltűnik-e, hanem az, hogy sikerül-e kordában tartani – és közben életben tartani egy egész ágazatot.
A szakemberek egyelőre mérsékelt optimizmussal vették tudomásul, hogy vietnámi kutatók kifejlesztették az afrikai sertéspestis ellenszerét. Románia egyelőre tízezer dózist vásárolt kísérleti jelleggel az oltóanyagból.
Leszálló ágon van az afrikai sertéspestis terjedése Romániában, azonban a szigorú hatósági felügyelet ellenére mégis megjelennek új fertőzésgócok. Ahogyan pár napja történt a Temes megyei Vejtében, ahol ötvenezer sertés leölését kezdték el a szakemberek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!