A képviselőház kezében a székelyföldi kkv-k elszámolásának sorsa
Fotó: Pixabay
Akár 600 kilométert is kell utazniuk a székelyföldi vállalkozásoknak, hogy elszámolják támogatási költségeiket – erről döntött előbb a kormány, majd hétfőn a szenátus is jóváhagyta. Az RMDSZ ellenezte ezt, és kérte az abszurd rendelet módosítását – tájékoztatott szerdán a szövetség sajtóirodája
2024. április 03., 12:192024. április 03., 12:19
A Krónikához eljuttatott közlemény emlékeztet: a bukaresti kormány összevonta az országban működő kis- és közepes vállalkozásokért felelős ügynökségeket, valamint a turisztikai hivatalokat. Az átszervezés nyomán három kis- és közepes vállalkozásokért, valamint turizmusért felelős ügynökség jön létre, konstancai, brassói és ploiești-i székhellyel.
„Az ügynökségek összevonása csak látszólag tűnhet hatékonysági intézkedésnek, a kormány valójában többszáz kilométeres utakra kényszeríti a vállalkozókat, saját költségen. Marosvásárhelyről Konstancára 570 kilométert, Gyulafehérvárról 590 kilométert kell megtegyenek. Minden logikát nélkülöz, hogy Hargita, Maros és Fehér megyék ne a sokkal közelebbi brassói ügynökséghez tartozzanak. Ezek az ügynökségek a vállalkozásoknak szóló legfontosabb támogatási programokat koordinálják, de éppen a vállalkozásokat hozzák nehéz helyzetbe, ezért kértük a tervezet módosítását” – idézte a közlemény Cseke Attilának, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének a felsőházban elhangzott szavait.
„Teljesen abszurd, hogy Konstancához csatolják Székelyföld egy részét, még akkor is, ha csak egy vállalkozásokért és turizmusért felelős ügynökségről van szó. Elfogadhatatlan az az érv, hogy azokban a városokban jönnek létre a központok, ahol eddig is a legtöbb pályázatot kezelték, hiszen ezzel ahelyett, hogy egyenlő feltételeket teremtenének, még inkább hátrányba hozzák a többi megye vállalkozásait” – hangsúlyozta Tánczos Barna Hargita megyei szenátor, aki a vállalkozásügyi bizottságban sürgette a diszkriminatív rendelet módosítását.
Az RMDSZ szenátorai az átszervezésről szóló sürgősségi rendelet ellen szavaztak, amely azonban az RMDSZ módosításai nélkül kerül át a képviselőház asztalára. A tervezetről az alsóház dönt.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!