Romániában életszínvonal-csökkenést hozhatnak az EU-csúcsgazdaságmentő döntései

Elengedik Görögország adósságának 50 százalékát a hitelező magánbefektetők, miután a Brüsszelben tárgyaló európai uniós vezetők csütörtök hajnalban kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel, ez mintegy 100 milliárd eurónyi öszszeget jelent. A döntés következtében 2020-ig a görög államadósság a GDP-hez képest a jelenlegi 160-ról 120 százalékra csökkenhet.

Az euróövezeti vezetők találkozóján emellett több olyan döntés született, amelyek szakértői vélemények szerint hozzájárulnak a zónában kialakult adósságválság kezeléséhez, valamint a nemzetközi pénzügyi piacok bizalmának visszanyeréséhez. Az uniós vezetők arról is döntöttek, hogy 1000 milliárd euróra növelik az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hatóerejét, amely a fizetési gondokkal szembesülő euróövezeti államok kisegítésére használható. A kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől az eurózónán kívüli befektetéseket is fogadhat. Még az esti órákban, a 27 tagországot magába foglaló EU-csúcstalálkozón megállapodás született a bankrendszer feltőkésítéséről is, ennek forrásszükséglete az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint 106,4 milliárd euró. Olaszország ugyanakkor további reformok beindítására vállalt kötelezettséget, az ország GDP-jéhez viszonyított 120 százalékos államadósság ugyanis egyre inkább aggasztja a nemzetközi pénzügyi piacokat.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke úgy vélekedett: a meghozott döntések bizonyítják, hogy az EU mindent megtesz az euró stabilitásának megőrzéséért. A kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy szerint az EFSF hatóerejének növelése tűzfalként fogja megakadályozni az adósságválság továbbterjedését. Mint mondta, a következő hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségét is. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök elégedettségüket fejezték ki a meghozott döntésekkel kapcsolatban, Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pedig úgy vélte: országa életében új korszak körvonalazódik a megállapodásoknak köszönhetően.

Băsescu elégedett

Traian Băsescu román államelnök szintén elégedettségét fejezte ki a bankok feltőkésítéséről hozott döntéssel kapcsolatban. „A határozat biztosítékot jelent az Európai Unió tagállamainak arra nézve, hogy az anyabankok leányvállalatai a következő évekre is elegendő tőkével fognak rendelkezni. A bankok tőkésítése a reálgazdaság hitelezésének hoszszú távú folyamatát biztosítja” – vélekedett az államfő. Hozzátette: a bankrendszer így megfelelő mennyiségű és minőségű tőkével fog rendelkezni, amely képes lesz ellátni a tagállamok gazdasági, illetve hitelezési szükségleteit. Băsescu ugyanakkor hangsúlyozta: Románia problémái megoldásra találtak. „A döntésnek köszönhetően Romániának lehetősége lesz mind a gazdasági hitelezésre, mind az államkassza hiányát fedező alapok beszerzésére. Az ország egyszerűen megtarthatja jelenlegi pozícióját a nemzetközi piacon” – fogalmazott az államelnök.

Winkler: jó döntés ez Romániára nézve is

Az euróövezet stabilizálódásának Romániára nézve is pozitív hatásai lesznek, azonban csak két-három hét múlva lehet pontosan meghatározni, hogy az uniós vezetők által csütörtök hajnalra meghozott intézkedések hogyan befolyásolják a tagállamok gazdasági és politikai szféráit – jelentette ki a Krónika kérdésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Mint mondta, az EFSF hatóerejének 1000 milliárd euróra való emelése azt jelenti, hogy az euróövezet országai – elsősorban Németország – kötelezettséget vállalnak a többi tagállammal szemben.

„Tulajdonképpen egy európai valutaalapról beszélünk, amelynek felépítése hasonló a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF). A döntés hozzájárul ahhoz, hogy a Görögországban végbement események ne támadhassák meg a többi gyengélkedő euróövezeti államot. A stabilitási mechanizmus ugyanakkor ahhoz is hozzájárul, hogy ne fordulhasson elő ismételten a 2008-as helyzet” – fogalmazott Winkler. Hozzátette: a bankok tőkésítésére azért is szükség volt, mivel az Európai Unió jelenlegi, szolidaritás nélküli állapotában nem fog tudni fennmaradni.

„Integrációra van szükségünk, emellett nagyon fontos, hogy a jelenlegi döntéseket politikai lépések kövessék az egyes tagországok részéről is. Úgy gondolom, hogy a következő hónapokban is főként az európai stabilitás szül majd vitákat, ez csupán az első lépés volt a cél elérésének érdekében” – hangsúlyozta a képviselő. Mint mondta, Romániának nincsenek pénzügyi kötelezettségei a határozatokkal kapcsolatban, azonban – mivel gazdasága szervesen kapcsolódik az EU gazdaságához – az övezetben végbemenő pozitív változások szerencsésen fognak kihatni a hazai államgazdaságra.

„Óvatosan fogalmaznék a jövő évi változásokkal kapcsolatban, ugyanis az államok költségvetési tervei még nem készültek el. Az árfolyambörzék ugyanakkor máris pozitívan reagáltak a történtekre, az euróval szembeni bizalom pedig mindenképpen az euró-lej árfolyamának stabilizálódását fogja jelenteni. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy az üzemanyag és energia ára ne érje el a beharangozott tragikus értéket” – részletezte az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának tagja.

Ilie Şerbănescu gazdasági elemző rosszra számít

Nem ilyen derűlátó azonban Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. „Erre a kérdésre határozott és egyértelmű a válaszom: semmi kétségem afelől, hogy csökkenni fog az életszínvonal” – jelentette ki, amikor arról faggattuk, milyen hatása lehet a gazdasági válság enyhítését célzó brüsszeli megállapodásoknak a romániai hétköznapokra. Şerbănescu a Krónika kérdésére elmondta: kétségei vannak afelől, hogy az euróövezet tagjai gyakorlatba tudják-e ültetni azt, amit elterveztek. „Kétséges, hogy tényleg elengedik-e a görög államadósság felét, mert ebbe a bankoknak és a hitelező országok kormányainak is kivétel nélkül bele kell egyezniük. Ha mégis elengedik a görög tartozás egy részét, annak a legnagyobb vesztesei a görög bankok lesznek. Eddig ugyanis a görög állam finanszírozta a pénzintézeteket, de a csődbe jutott állam nem fogja tudni feltőkésíteni saját bankjait. Nagy a baj, halvány sejtésem sincs, hogy ki fogja ezt mégis megtenni, hacsak nem vásárolják fel a görög bankokat a nyugat-európai pénzintézetek” – adott hangot kételyeinek a gazdasági elemző.

Kérdésünkre, hogy mire lehet jó, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) keretét 1000 milliárd euróra növelik, Şerbănescu úgy nyilatkozott: elvileg ezzel megmentik a súlyosan eladósodott európai államokat – Portugáliát, Olaszországot, Spanyolországot és Írországot – de szerinte erre 1000 milliárd euró nem lesz elég. „Nem tudom, honnan teremtik elő ezt a pénzt, vagy hogyan fog működni ez a mechanizmus. Ezt a pénzt használják tűzoltásra, vagy csak garanciaként szolgál az újabb hitelek felvételéhez?” – tette fel a kérdést. Şerbănescu ugyanakkor úgy fogalmazott: isteni kegyelem, hogy Nagy-Britannia nem volt hajlandó beszállni a mentőintézkedések finanszírozásába, így az intézkedés-sorozat csak az eurózóna államaira vonatkozik, Románia – szintén eurózónán kívüli államként – ugyanis ennek köszönheti, hogy nem kell aktív részt vállalnia a görög csőd finanszírozásából.

Túl sok az IMF-pénz?

Şerbănescu szerint Románia hibát követett el, amikor 20 milliárd euró kölcsönt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), ugyanis annak egyharmada is elég lett volna az ország gondjainak orvoslására, a hitel kétharmada a bankok megsegítésére ment. Mint részletezte, a 2009-es kölcsön törlesztését 2012-ben kell Romániának elkezdenie. Kérdésünkre, hogy ez milyen következményekkel jár majd, Şerbănescu mindössze annyit válaszolt: „ebbe bele se merek gondolni”. Hozzáfűzte: attól tart, hogy előbb-utóbb Romániának is be kell szállnia a csőd szélén álló országok megmentésébe, ami azzal jár majd, hogy újabb IMF-hitel felvételére kényszerítik az országot. „Nagyon félek, hogy a válságrendezés költségeit a bankok az államokra, az államok pedig a lakosságra hárítják, újabb adósságvállalásból ugyanis nem lehet régi adósságot törleszteni” – fogalmazta meg félelmeit a gazdasági elemző. Kérdésünkre, hogy mi lehet a legkedvezőbb forgatókönyv, Şerbănescu úgy fogalmazott: az lenne a legjobb, ha az államok mindent betartanának abból, amiben megállapodtak, és a bankok, amelyeknek a mohósága a leginkább felelős a válság kialakulásáért, átvállalják a veszteségek egy részét.