
Románia az Európai Unió második legolcsóbb országa, de az alacsony fizetések visszahúznak
Fotó: Orbán Orsolya
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten. Ebből kiviláglik, hogy Románia olcsósága inkább a korlátozott gazdasági teljesítmény tünete, semmint a lakosság anyagi erőssége. Magyarország is az EU alsó árszintű országai közé tartozik, de ott kicsit „drágább az élet”. Az olcsóság mindkét országban akkor válhat igazi értékké, ha életszínvonal-növekedés is társul hozzá.
2026. január 19., 08:002026. január 19., 08:00
Románia az Európai Unió második legolcsóbb országa az Országos Statisztikai Hivatal (INS) friss jelentése szerint, mely az Eurostat 2024-es adataira épít. A statisztikai összefoglaló azt mutatja, hogyan alakultak a fogyasztói árak és a vásárlóerő. Az együttes megközelítésből kiviláglik: a relatív olcsóság nem feltétlenül jelent valódi anyagi jólétet, hanem strukturális különbségekből ered.
Más európai országok, különösen a skandináv és nyugat-európai államok, jelentősen drágábbak: például Dániában 41 százalékkal, Írországban 37, Luxemburgban pedig 31 százalékkal haladják meg az uniós átlagot.
Az árkülönbséget leginkább azzal szemléltetik, hogy egy azonos fogyasztói kosár – amely alapvető élelmiszereket, közlekedést, lakhatást és szolgáltatásokat tartalmaz – Romániában kb. 64 euróba kerül, míg az uniós átlag 100 euró.
Hasonlóan alacsony szinten vannak a lakhatással kapcsolatos rezsiköltségek is – víz, villany, gáz – amelyek körülbelül 50 százalékkal maradnak el az uniós átlagtól. A közlekedés és a vendéglátás terén is szerényebb a romániai árszint, például a vendéglátásban az átlag 71 százalék körül van az EU-hoz képest.
Ám az alacsony árak nem jelentik azt, hogy a lakosság valóban „többet kap a pénzéért”. Ezt a vásárlóerő-paritáson számított, egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) mutató szemlélteti, amely Romániában az EU-átlag kb. 77 százaléka. Ez azt jelzi, hogy bár az árak olcsóbbak, a jövedelmek és a termelékenység messze elmarad a fejlettebb tagállamokétól.
Merre tovább? A kulcskérdés nem az árak további leszorítása, hanem a jövedelmek fenntartható növelése
Fotó: Orbán Orsolya
A HotNews hírportál a statisztikai jelentést boncolgató elemzésében kifejti, hogy
A fizetések és a termelékenység alacsonyabbak, a kereslet szerkezete más: a háztartások jelentős része a legalapvetőbb fogyasztásra koncentrál, kevesebb a prémium vagy szolgáltatásigényes kereslet. Ezek a tényezők fenntartják az alacsony árakat, de nem feltétlenül tükrözik a valódi vásárlóerőt vagy jólétet.
A HotNews cikke külön kitér arra, hogy a Balassa-Samuelson-elmélet miként magyarázza a közép- és kelet-európai országok olcsóbb árszintjét. Ez az elmélet azt mondja, hogy azokban az országokban, ahol a termelékenység és a bérek alacsonyabbak, a fogyasztási árak is alacsonyabbak maradnak – különösen a nem kereskedelmi szektorokban, mint a vendéglátás, lakhatás vagy szolgáltatások.
Ezzel összefüggésben a fogyasztói szerkezet – tehát az, hogy a romániai háztartások nagy része még mindig elsősorban alapvető szükségletekre költ – szintén fenntartja az olyan árkategóriákban az alacsony szintet, amelyek kevesebb hozzáadott értéket és prémium szolgáltatást tartalmaznak.
Nem élünk egy olcsó országban, hanem egy országban, ahol minden olcsó – de a jövedelmek is alacsonyak – írja Dan Popa, a Hotnews elemzője.
Ez az ellentmondás magyarázatot adhat arra is, miért érzik sokan Romániában, Erdélyben azt, hogy bár a Nyugathoz képest kevésbé drágák az árak – például a mindennapi bevásárlás vagy a lakhatás –, a keresetek nem tartanak lépést az EU-átlaggal, ami befolyásolja a megélhetést, a fogyasztási döntéseket és a hosszú távú gazdasági kilátásokat.
Az amúgy éppen folyamatos drágításokat, adóemeléseket végrehajtó Románia relatív olcsósága strukturális tényezők eredménye, nem pedig automatikus jólétet jelent. Az alacsony árak mögött alacsonyabb jövedelmek, termelékenység és vásárlóerő állnak. A statisztikai adatok is arról tanúskodnak, hogy amíg ezek a gazdasági alapok nem változnak tartósan, az ország olcsósága inkább a korlátozott gazdasági teljesítmény tünete, semmint a lakosság anyagi erőssége.
Egy azonos fogyasztói kosár Magyarországon átlagosan 26 százalékkal kerül kevesebbe, mint az EU egészében
Fotó: Orbán Orsolya
A román statisztikai hivatal jelentéséből kiszűrhetők Magyarországra vonatkozó adatok is. Eszerint
A fogyasztói árak összességében az uniós átlag 74 százalékát érik el, ami azt jelenti, hogy egy azonos fogyasztói kosár Magyarországon átlagosan 26 százalékkal kerül kevesebbe, mint az EU egészében.
Az élelmiszerek és alkoholmentes italok árszintje 95 százalékos, vagyis ebben a kategóriában Magyarország már közelít az uniós átlaghoz, és drágább, mint Románia vagy Lengyelország. Az alkoholos italok és dohánytermékek ára 85 százalékon áll, míg a ruházati cikkek és lábbelik árszintje 86 százalék, ami szintén a középmezőny alsó részét jelzi.
A közlekedés költségei 81 százalékot, a szabadidő, kultúra és sport 70 százalékot, míg a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások 69 százalékot érnek el az EU-átlaghoz viszonyítva.
A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP Magyarországon az uniós átlag 76 százaléka, ami Romániához (77) nagyon közeli érték, és arra utal, hogy az alacsonyabb – de a romániainál magasabb – árszintet szintén mérsékeltebb jövedelmi és termelékenységi szint kíséri.
A romániai és magyarországi alacsonyabb árszint önmagában nem garancia a jobb életminőségre: ahhoz, hogy az „olcsóság” valódi életszínvonal-emelkedéssé váljon, szerkezeti gazdasági változásokra van szükség. A nemzetközi és hazai gazdasági elemzések egybehangzóan azt mutatják, hogy
Az olcsóság akkor válhat előnnyé, ha magasabb bérekkel, jobb szolgáltatásokkal és stabil intézményi háttérrel párosul. Enélkül Románia és Magyarország továbbra is olcsó marad – de nem feltétlenül élhetőbb.

Nem vagyunk túl a nehezén: nem hoz jó híreket a 2026-os év sem.

Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.

Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.

Románia gazdasága az óvatosság jegyében lép be a 2026-os évbe.
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) képviselői szombaton a paraguayi fővárosban, Asunciónban több mint huszonöt éven át tartó tárgyalás után aláírták a két szervezet közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
szóljon hozzá!