Magyarországon kiszámítható ütemterv szerint zajlanak a vasútfejlesztések a román szakportál szerint
Fotó: Facebook/MÁV-csoport
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik, ez pedig tovább mélyítheti a két ország közötti szintkülönbséget a vasúti versenyképesség és kapcsolatháló terén – állapítja meg összehasonlító elemzésében egy román vasúti szakportál. A bukaresti lap a Lázár János budapesti miniszter által felvázolt vasútfejlesztési terveket veti össze a romániai helyzettel.
2025. december 12., 19:062025. december 12., 19:06
A Club Feroviar szaklap „Magyarország 1000 km vasútvonal modernizálására készül. Románia messze lemarad” címmel közölt cikket a minap a vasútfejlesztések témájában. A román portál Lázár János építési és közlekedési miniszter bejelentése alapján foglalta össze a Magyarországon várható felújítási startégiát, majd az általános képet összehasonlította a Romániában tapasztaltakkal.
Az elemzés magyarországi adatokra vonatkozó részében a Clubferoviar.ro az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt tartott múlt heti meghallgatáson elhangzottakat idézi. Ezen Lázár János kijelentette:
Az építési és közlekedési miniszter az MTI szerint ismertette, hogy a vasút teljes belföldi hossza 8 ezer kilométer, a használt szakaszoké 6 ezer kilométer. 2010 óta 103 projekt valósult meg, vasútépítésre 2091 milliárd forint (mintegy 5,4 milliárd euró) jutott, ebből 1800 kilométer újulhatott meg mostanáig. Közölte, hogy a Magyarországnak jutó közlekedési források felfüggesztett 55 százalékát részben pótolja az Európai Beruházási Bank hitele kedvező kamattal, „de a visszatartott összeg is meg fog érkezni”.
A budapesti tárcavezető jelentős eredménynek nevezte, hogy a vasút menetrendtartó képessége 80 százalék körülire javult, törvény rögzíti az utazási szolgáltatás minimumát, továbbá 2022 óta évi 600 millióról 1,2 milliárdra nőtt a közösségi közlekedésben az utazások száma.
– mutatott rá. Lázár János úgy látja, hogy a magyar vasút több évtizedes lejtmenet után fejlődési pályára állt, és ennek a következő években már érezhető eredményei lesznek.
Tervezéssel, közbeszerzéssel együtt egy vasúti pálya megépítése körülbelül 8 évig, egy autópálya megépítése 6 évig tart, a beruházáspolitika tehát kormányzati ciklusokon átívelő feladat. A minisztérium a beruházásaival új lehetőségeket teremt a magyar vállalkozások számára, és arra törekszik, hogy Magyarország az infrastruktúra minőségét és a szolgáltatások színvonalát tekintve egyaránt fejlődjön – fogalmazott.
A tárcavezető hozzátette: tart attól, hogy vasúti és közúti fejlesztésekre a következő uniós finanszírozási ciklusból már nem lesznek források, hacsak nem sikerül ezeket legalább részben katonai beruházásokká minősíteni, mert akkor az EU rendelkezése alapján ezeket lehet költségvetésen kívüli eszközökből finanszírozni.
A magyarországi minisztert idéző Club Feroviar Közép-Európa egyik legnagyobb összehangolt vasúti infrastrukturális beruházásának nevezte a magyarországi tervet, amely „egy hosszú távú stratégiai elképzelést tükröz és egyértelmű célokat tűz ki a gazdasági növekedés és a regionális versenyképesség terén”.
A román portál emlékeztet a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret övező integrált beruházásokra is, melyek vasúti, repülőtéri és közúti infrastruktúra-fejlesztést foglalnak magukban ugyanazon stratégia keretében. A 2,5 milliárd euró értékű beruházáscsomag a következőket tartalmazza a portál beszámolója szerint:
– állapítják meg a román portál elemzésében. Emlékeztetnek Lázár János kijelentésére, miszerint „Magyarország stratégiai előnyhöz és befolyáshoz jut, ha itt vezetnek át az összeköttetések nyugatra, emellett a belföldi térségek GDP-termelő képessége is a többszörösére nőhet”. A román vasúti szakértők szerint „ez a pozicionálás egyértelműen mutatja, hogy Budapest hogyan tekint a vasúti infrastruktúrára: nem csupán technikai projektként, hanem a gazdasági és geopolitika egyik elemeként”.
A cikkben megállapítják: a különbség nem csak mennyiségi, hanem strukturális is a két ország között.
Anélkül, hogy idealizálnánk a magyarországi helyzetet – ahol szintén vannak strukturális problémák, késések és politikai viták –, a beruházások üteme egyértelműen összehasonlíthatatlan Romániához képest. Ha a tendencia folytatódik, a két ország közötti versenyképességi és vasúti összeköttetési különbség az elkövetkező években tovább növekszik, ami közvetlen hatással lesz a gazdaságra, a mobilitásra és a befektetések vonzerejére” – olvasható a Club Feroviar cikkében.
Románia messze lemarad Magyarországtól a vasútfejlesztések terén
Fotó: Gazda Árpád
Az írásban emlékeztetnek Románia megvalósításaira is: hat év alatt körülbelül 291 km-t modernizáltak, többnyire célirányos, nem átfogó projektek vagy részleges átadások keretében.
Az átadott kilométerek száma az elmúlt években Romániában:
Ehhez képest a román vasúti szakportál szerint Magyarországon „évente 200-300 km-nyi vasutat újítanak fel, az európai alapok részleges blokkolása ellenére is”. Ez a szám ugyanakkor igencsak eltúlzottnak tűnik, hiszen a Lázár János által közöltek szerint az elmúlt 15 évben 1800 km-nyi sínpár újult meg, ami átlagosan évi 120 kilométert jelent. Szintén lehűtik a „túlzott rajongást” a Magyar vasútfejlesztések a 2020-as években című Wikipédia-oldal adatai, melyek szerint ebben az évtizedben mintegy 435 kilométernyi vasút újult meg (azaz évente átlagosan kevesebb mint 100 km), és további 180 km modernizálása van folyamatban.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Ezzel együtt Romániában közismerten nagyon rosszul haladnak a vasútfejlesztések: a hírek rendszerint az óriási késésekről, bürokráciáról, adósságokról, a hatóságok vagy az építők alkalmatlanságáról szólnak a hírek. Ugyanakkor Ciprian Şerban jelenlegi szállításügyi miniszter néhány hete nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett az ellene benyújtott, elbukott bizalmatlansági indítványra, amelynek parlamenti vitáján a tárcavezető megragadta az alkalmat, hogy beszámoljon többek között Románia „dübörgő” vasútfejlesztéseiről is.
Ezek közül kiemelte a Bukarest–Giurgiu vasútvonal 19 év után történt újranyitását, több mint 1000 kilométer vasútvonal korszerűsítésének elindítását, valamint több mint 200 új elektromos vonat és modern mozdony beszerzését, amelyek közül több már tesztelés alatt áll vagy forgalomba került.
Şerban beszámolt arról is, hogy – állítása szerint – 2026 végéig befejezik a Brassó–Segesvár és a Drobeta-Turnu Severin–Karánsebes szakasz modernizálását, míg 2027 végére megújul a Kolozsvár–magyar határ és a Karánsebes–Temesvár–Arad vonal is. Romániában jelenleg 10 766 km vasúti pálya található, ebből 4030 km villamosított.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!