„Bezzegmagyarországoznak” Romániában a vasútfejlesztések láttán

Az építési és közlekedési miniszter az MTI szerint ismertette, hogy a vasút teljes belföldi hossza 8 ezer kilométer, a használt szakaszoké 6 ezer kilométer. 2010 óta 103 projekt valósult meg, vasútépítésre 2091 milliárd forint (mintegy 5,4 milliárd euró) jutott, ebből 1800 kilométer újulhatott meg mostanáig. Közölte, hogy a Magyarországnak jutó közlekedési források felfüggesztett 55 százalékát részben pótolja az Európai Beruházási Bank hitele kedvező kamattal, „de a visszatartott összeg is meg fog érkezni”.

A budapesti tárcavezető jelentős eredménynek nevezte, hogy a vasút menetrendtartó képessége 80 százalék körülire javult, törvény rögzíti az utazási szolgáltatás minimumát, továbbá 2022 óta évi 600 millióról 1,2 milliárdra nőtt a közösségi közlekedésben az utazások száma.

– mutatott rá. Lázár János úgy látja, hogy a magyar vasút több évtizedes lejtmenet után fejlődési pályára állt, és ennek a következő években már érezhető eredményei lesznek.

Tervezéssel, közbeszerzéssel együtt egy vasúti pálya megépítése körülbelül 8 évig, egy autópálya megépítése 6 évig tart, a beruházáspolitika tehát kormányzati ciklusokon átívelő feladat. A minisztérium a beruházásaival új lehetőségeket teremt a magyar vállalkozások számára, és arra törekszik, hogy Magyarország az infrastruktúra minőségét és a szolgáltatások színvonalát tekintve egyaránt fejlődjön – fogalmazott.

A tárcavezető hozzátette: tart attól, hogy vasúti és közúti fejlesztésekre a következő uniós finanszírozási ciklusból már nem lesznek források, hacsak nem sikerül ezeket legalább részben katonai beruházásokká minősíteni, mert akkor az EU rendelkezése alapján ezeket lehet költségvetésen kívüli eszközökből finanszírozni.

Vasútfejlesztés: összehangolt magyar infrastrukturális beruházások

A magyarországi minisztert idéző Club Feroviar Közép-Európa egyik legnagyobb összehangolt vasúti infrastrukturális beruházásának nevezte a magyarországi tervet, amely „egy hosszú távú stratégiai elképzelést tükröz és egyértelmű célokat tűz ki a gazdasági növekedés és a regionális versenyképesség terén”.

A román portál emlékeztet a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret övező integrált beruházásokra is, melyek vasúti, repülőtéri és közúti infrastruktúra-fejlesztést foglalnak magukban ugyanazon stratégia keretében. A 2,5 milliárd euró értékű beruházáscsomag a következőket tartalmazza a portál beszámolója szerint:

• egy 27 km-es vasútvonal, amely 15–20 perc alatt biztosítja a repülőtér megközelítését,
• egy 160 km/h sebességre tervezett vonal;
• a Szeged, Nyíregyháza, Győr, Békéscsaba és Székesfehérvár felé vezető regionális összeköttetések modernizálása;
• a 3. terminál építése, amelynek költsége 1 milliárd euró;
• egy új, 12 km hosszú gyorsforgalmi út, amely közvetlen elérést biztosít a repülőtér felé.

– állapítják meg a román portál elemzésében. Emlékeztetnek Lázár János kijelentésére, miszerint „Magyarország stratégiai előnyhöz és befolyáshoz jut, ha itt vezetnek át az összeköttetések nyugatra, emellett a belföldi térségek GDP-termelő képessége is a többszörösére nőhet”. A román vasúti szakértők szerint „ez a pozicionálás egyértelműen mutatja, hogy Budapest hogyan tekint a vasúti infrastruktúrára: nem csupán technikai projektként, hanem a gazdasági és geopolitika egyik elemeként”.

A cikkben megállapítják: a különbség nem csak mennyiségi, hanem strukturális is a két ország között.

Anélkül, hogy idealizálnánk a magyarországi helyzetet – ahol szintén vannak strukturális problémák, késések és politikai viták –, a beruházások üteme egyértelműen összehasonlíthatatlan Romániához képest. Ha a tendencia folytatódik, a két ország közötti versenyképességi és vasúti összeköttetési különbség az elkövetkező években tovább növekszik, ami közvetlen hatással lesz a gazdaságra, a mobilitásra és a befektetések vonzerejére” – olvasható a Club Feroviar cikkében.

Ezek közül kiemelte a Bukarest–Giurgiu vasútvonal 19 év után történt újranyitását, több mint 1000 kilométer vasútvonal korszerűsítésének elindítását, valamint több mint 200 új elektromos vonat és modern mozdony beszerzését, amelyek közül több már tesztelés alatt áll vagy forgalomba került.

Şerban beszámolt arról is, hogy – állítása szerint – 2026 végéig befejezik a Brassó–Segesvár és a Drobeta-Turnu Severin–Karánsebes szakasz modernizálását, míg 2027 végére megújul a Kolozsvár–magyar határ és a Karánsebes–Temesvár–Arad vonal is. Romániában jelenleg 10 766 km vasúti pálya található, ebből 4030 km villamosított.

korábban írtuk

Vasútfejlesztések: utazás a megvalósítások vonatán

Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.

korábban írtuk

Román vasúti tragikomikum: 8 év kínlódás 10 perces időnyereségért

Nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben.