Fotó: Pixabay
Új állami hatóságot hoz létre a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta bukaresti nagykoalíciós kormány az állami cégek felügyeletére, amelynek alkalmazottai nem panaszkodhatnak majd a javadalmazásukra.
2023. július 05., 21:362023. július 05., 21:36
Az Állami Cégek Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökség (AMEPIP) létrehozásáról még a kormányfőcsere előtt döntés született. A hivatalos indoklás szerint az új közalkalmazotti státusok létrehozásával is járó új intézmény azért szükséges, hogy
Az ügynökség a kormány alárendeltségébe tartozik majd, és a miniszterelnök irányítja a kormányfőtitkárságon keresztül. Mint ismert, a miniszterelnöki tisztséget a csere után a PSD-s Marcel Ciolacu tölti be, a kormányfőtitkárság élére viszont a liberális Mircea Abrudeant nevezték ki, vagyis a két kormánypárt gondoskodott arról, hogy meglegyen a befolyása a leendő intézményben.
Az ügynökség élén a kormányfőtitkárság által közzétett törvénytervezet szerint egy elnök és két alelnök áll majd. Mandátumuk négy évre szól, ami egyszer meghosszabbítható. A tervezet szerint javadalmazásuk bőkezű lesz:
Egy államtitkár jelenleg bruttó 16 640, azaz nettó 9734 lejes havi javadalmazást kap, ami nagyjából 2000 eurónak felel meg. De nem panaszkodhatnak majd a hamarosan létrehozandó ügynökség beosztott munkatársai sem.
A kormány apparátusában a szolgálati idő függvényében alakul a bérezés. Így egy kezdő tanácsos nagyjából nettó 3500 lejt kap, míg egy nyugdíjazás előtt álló nettó 6000 lej körüli összeget – az új ügynökség alkalmazottainak kezét viszont ezeknél 50 százalékkal magasabb jövedelem üti majd.
Az ügynökség bevételei részben a kirótt bírságok 30 százalékából, illetve a cégek tevékenységének monitorozásáért végzett tevékenység fejében a vállalatok által befizetendő összegből állnak majd, amely az éves nyereségük 0,1 százalékát teszi majd ki.
nyomon követi és értékeli az állami vállalkozások által elért teljesítménymutatókat, tanácsadással szolgál a vállalatirányítással kapcsolatban, elemzéseket és jelentéseket készít különböző állami vállalatokról vagy gazdasági területekről, amelyeken állami vállalatok működnek, illetve időszakos kiadványokat állít össze, amelyek bemutatják az állami vállalatok portfólióját.
Emellett képzéseket szervez az állami vállalatok vagy az állami felügyeleti hatóságok alkalmazottai számára. Az elfogadás előtt álló törvénytervezet kimondja, hogy
Továbbá ha a szankcionált cég ismételten nem teljesíti a célkitűzéseket, a kormány által jóváhagyott szabályozási aktus révén az AMEPIP átveheti a közfelügyeleti hatósági státust.
Rekordnyereséget értek el tavaly az állami cégek
Rekordösszegű bruttó nyereséget értek el tavaly az állam által ellenőrzött cégek Romániában, 245 százalékkal többet, mint 2021-ben. A Profit.ro gazdasági portál által közölt adatokból kiderül: a 17,89 milliárd lejes eredményt nagyban befolyásolták a magas energiaárak, amelyek rekordbevételt eredményeztek az energetikai ágazat cégei számára. Az állam az ágazat fontos vállalatai, például a Hidroelectrica, a Nuclearelectrica, a Romgaz felett rendelkezik, így a rekordprofit egyik fő haszonélvezője volt. Az állam által teljes egészében vagy többségi részesedéssel ellenőrzött 201 vállalat 2022-ben 17,89 milliárd lejre tett szert – az adatokat a tavalyi éves pénzügyi kimutatások benyújtása után számolták ki.
A kormánynak alárendelt cégek 2021-re bruttó 5,18 milliárd lejes nyereséget jelentettek be.
Ezeknek a cégeknek az összbevétele 92,43 milliárd lej volt, ami a 2021-es 62,58 milliárd lejhez képest impozáns összeg. A 201 vállalat 163 258 alkalmazottat foglalkoztat.
Míg a nagy állami cégek profitáltak a magas energiaárakból, és jókora nyereséget értek el, addig a 999 kisebb önkormányzati cég, amelyet nem érintettek az energiapiac kedvező folyamatai, 33,42 millió lejes bruttó nyereséget ért el, ami csekély, de sokkal jobb, mint a 2021-es 230,98 millió lejes negatív bruttó profit.
A 2023. évi állami költségvetésről szóló törvény előírja, hogy az állami cégek valamint a közhasznú társaságok 2022-es pénzügyi évre vonatkozó nettó nyereségének 90 százalékát kitevő osztalék/osztalékbevétel kerüljön az állami költségvetésbe. Ez idén a GDP 0,6 százalékát jelenti, számszerűen 9,7 milliárd lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
Idén januárban 36,69 százalékkal 529-re nőtt a fizetésképtelen cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első hónapjához viszonyítva – derül ki az Országos Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján pénteken közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!