Fotó: Pixabay
Új állami hatóságot hoz létre a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta bukaresti nagykoalíciós kormány az állami cégek felügyeletére, amelynek alkalmazottai nem panaszkodhatnak majd a javadalmazásukra.
2023. július 05., 21:362023. július 05., 21:36
Az Állami Cégek Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökség (AMEPIP) létrehozásáról még a kormányfőcsere előtt döntés született. A hivatalos indoklás szerint az új közalkalmazotti státusok létrehozásával is járó új intézmény azért szükséges, hogy
Az ügynökség a kormány alárendeltségébe tartozik majd, és a miniszterelnök irányítja a kormányfőtitkárságon keresztül. Mint ismert, a miniszterelnöki tisztséget a csere után a PSD-s Marcel Ciolacu tölti be, a kormányfőtitkárság élére viszont a liberális Mircea Abrudeant nevezték ki, vagyis a két kormánypárt gondoskodott arról, hogy meglegyen a befolyása a leendő intézményben.
Az ügynökség élén a kormányfőtitkárság által közzétett törvénytervezet szerint egy elnök és két alelnök áll majd. Mandátumuk négy évre szól, ami egyszer meghosszabbítható. A tervezet szerint javadalmazásuk bőkezű lesz:
Egy államtitkár jelenleg bruttó 16 640, azaz nettó 9734 lejes havi javadalmazást kap, ami nagyjából 2000 eurónak felel meg. De nem panaszkodhatnak majd a hamarosan létrehozandó ügynökség beosztott munkatársai sem.
A kormány apparátusában a szolgálati idő függvényében alakul a bérezés. Így egy kezdő tanácsos nagyjából nettó 3500 lejt kap, míg egy nyugdíjazás előtt álló nettó 6000 lej körüli összeget – az új ügynökség alkalmazottainak kezét viszont ezeknél 50 százalékkal magasabb jövedelem üti majd.
Az ügynökség bevételei részben a kirótt bírságok 30 százalékából, illetve a cégek tevékenységének monitorozásáért végzett tevékenység fejében a vállalatok által befizetendő összegből állnak majd, amely az éves nyereségük 0,1 százalékát teszi majd ki.
nyomon követi és értékeli az állami vállalkozások által elért teljesítménymutatókat, tanácsadással szolgál a vállalatirányítással kapcsolatban, elemzéseket és jelentéseket készít különböző állami vállalatokról vagy gazdasági területekről, amelyeken állami vállalatok működnek, illetve időszakos kiadványokat állít össze, amelyek bemutatják az állami vállalatok portfólióját.
Emellett képzéseket szervez az állami vállalatok vagy az állami felügyeleti hatóságok alkalmazottai számára. Az elfogadás előtt álló törvénytervezet kimondja, hogy
Továbbá ha a szankcionált cég ismételten nem teljesíti a célkitűzéseket, a kormány által jóváhagyott szabályozási aktus révén az AMEPIP átveheti a közfelügyeleti hatósági státust.
Rekordnyereséget értek el tavaly az állami cégek
Rekordösszegű bruttó nyereséget értek el tavaly az állam által ellenőrzött cégek Romániában, 245 százalékkal többet, mint 2021-ben. A Profit.ro gazdasági portál által közölt adatokból kiderül: a 17,89 milliárd lejes eredményt nagyban befolyásolták a magas energiaárak, amelyek rekordbevételt eredményeztek az energetikai ágazat cégei számára. Az állam az ágazat fontos vállalatai, például a Hidroelectrica, a Nuclearelectrica, a Romgaz felett rendelkezik, így a rekordprofit egyik fő haszonélvezője volt. Az állam által teljes egészében vagy többségi részesedéssel ellenőrzött 201 vállalat 2022-ben 17,89 milliárd lejre tett szert – az adatokat a tavalyi éves pénzügyi kimutatások benyújtása után számolták ki.
A kormánynak alárendelt cégek 2021-re bruttó 5,18 milliárd lejes nyereséget jelentettek be.
Ezeknek a cégeknek az összbevétele 92,43 milliárd lej volt, ami a 2021-es 62,58 milliárd lejhez képest impozáns összeg. A 201 vállalat 163 258 alkalmazottat foglalkoztat.
Míg a nagy állami cégek profitáltak a magas energiaárakból, és jókora nyereséget értek el, addig a 999 kisebb önkormányzati cég, amelyet nem érintettek az energiapiac kedvező folyamatai, 33,42 millió lejes bruttó nyereséget ért el, ami csekély, de sokkal jobb, mint a 2021-es 230,98 millió lejes negatív bruttó profit.
A 2023. évi állami költségvetésről szóló törvény előírja, hogy az állami cégek valamint a közhasznú társaságok 2022-es pénzügyi évre vonatkozó nettó nyereségének 90 százalékát kitevő osztalék/osztalékbevétel kerüljön az állami költségvetésbe. Ez idén a GDP 0,6 százalékát jelenti, számszerűen 9,7 milliárd lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Ingyenes szakmai felkészítő tanfolyamot indít Bánffyhunyad önkormányzata a Kolozsvári Felnőttképző Regionális Központtal (CRFPA) együttműködésben. A képzéseket február 16. és március 13. között kerül tartják a Kolozs megyei település művelődési házában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!