Fotó: Gábos Albin
Nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy megemelheti-e a minimálbért az ügyvivő kormány. Puskás Bálint volt alkotmánybíró megkeresésünkre rámutatott, mint számos romániai törvény esetében, az erre vonatkozó jogszabály is többféleképpen értelmezhető. Meglátása szerint két politikai oldal csatározásának vagyunk szemtanúi.
2019. október 25., 11:542019. október 25., 11:54
2019. október 25., 11:572019. október 25., 11:57
Nincs pontosan szabályozva, hogy mit jelent az ügyvivő kormány tevékenysége – jelentette ki Puskás Bálint, az alkotmánybíróság volt tagja, amikor arról kérdeztük, jogában áll-e az alaptörvény előírásai szerint a Dăncilă-kabinetnek bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott, ügyvivő kormányként megemelni a minimálbért. A szakember megkeresésünkre rámutatott,
A törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy az ügyvivő kormánynak a folyamatban levő kérdéseket kell megoldania, ez pedig a minimálbér-emelés esetében két homlokegyenest ellentmondó értelmezésre ad lehetőséget: a kötelező legkisebb bér emelése lehet folyamatban levő kérdés, mint ahogy az is elfogadható érv, hogy nem tekinthető annak.
Puskás Bálint ugyanakkor kiemelte, egy kormányrendeletet egy másik kormányrendelettel bármikor vissza lehet vonni. Tehát ha ma a kormány hoz egy rendeletet, miszerint növeli a minimálbért, aztán megszavazzák az új kormányt, az az első ülésén egy másik rendelettel egyszerűen visszavonhatja elődje döntését.
„A két oldal csatározásának vagyunk tanúi: egyrészről Klaus Johannis államfő, a másik oldalról Viorica Dăncilă kormányfő minden lehetőséget kihasznál, hogy egymáson üssenek.
– szögezte le Puskás Bálint.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a munkaügyi minisztérium szerdán közvitára bocsátott egy kormányhatározat-tervezetet, aminek elfogadása nyomán a jelenlegi bruttó 2080 lejről 2262 lejre nőne a minimálbér, a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak legkisebb garantált bruttó fizetése pedig a mostani bruttó 2350 lej helyett 2620 lej lenne 2020. január elsejétől.
Van-e joga minimálbért emelni az ügyvivő kormánynak? – ez a kérdés határozza meg a romániai közbeszédet, miután a Dăncilă-kabinet a legkisebb fizetések megemelésére készül. Még az ellenzéki pártok sem értenek egyet a témában.
Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök, az ellenzéki Nemzeti Libeárlis Párt (PNL) elnöke erre reagálva leszögezte, a minimálbérről egy legitim kormánynak kell határoznia, miközben a Dăncilă-kormányt megbuktatta a parlament a bizalmatlansági indítvány megszavazásával. Nem így látta viszont a helyzetet a másik nagy ellenzéki alakulat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna, aki úgy vélekedett, ha a Dăncilă-kabinet elfogadja az emelést, a következő kormánynak tiszteletben kell tartania.
A leköszönő kormányfő ugyanakkor „minősíthetetlennek” és „sokkolónak” nevezte Ludovic Orban reakcióját, amelyben a kormányalakítással megbízott PNL-elnök az intézkedés elvetésére szólította fel a Dăncilă-kabinetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!