
Fotó: Gábos Albin
Nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy megemelheti-e a minimálbért az ügyvivő kormány. Puskás Bálint volt alkotmánybíró megkeresésünkre rámutatott, mint számos romániai törvény esetében, az erre vonatkozó jogszabály is többféleképpen értelmezhető. Meglátása szerint két politikai oldal csatározásának vagyunk szemtanúi.
2019. október 25., 11:542019. október 25., 11:54
2019. október 25., 11:572019. október 25., 11:57
Nincs pontosan szabályozva, hogy mit jelent az ügyvivő kormány tevékenysége – jelentette ki Puskás Bálint, az alkotmánybíróság volt tagja, amikor arról kérdeztük, jogában áll-e az alaptörvény előírásai szerint a Dăncilă-kabinetnek bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott, ügyvivő kormányként megemelni a minimálbért. A szakember megkeresésünkre rámutatott,
A törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy az ügyvivő kormánynak a folyamatban levő kérdéseket kell megoldania, ez pedig a minimálbér-emelés esetében két homlokegyenest ellentmondó értelmezésre ad lehetőséget: a kötelező legkisebb bér emelése lehet folyamatban levő kérdés, mint ahogy az is elfogadható érv, hogy nem tekinthető annak.
Puskás Bálint ugyanakkor kiemelte, egy kormányrendeletet egy másik kormányrendelettel bármikor vissza lehet vonni. Tehát ha ma a kormány hoz egy rendeletet, miszerint növeli a minimálbért, aztán megszavazzák az új kormányt, az az első ülésén egy másik rendelettel egyszerűen visszavonhatja elődje döntését.
„A két oldal csatározásának vagyunk tanúi: egyrészről Klaus Johannis államfő, a másik oldalról Viorica Dăncilă kormányfő minden lehetőséget kihasznál, hogy egymáson üssenek.
– szögezte le Puskás Bálint.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a munkaügyi minisztérium szerdán közvitára bocsátott egy kormányhatározat-tervezetet, aminek elfogadása nyomán a jelenlegi bruttó 2080 lejről 2262 lejre nőne a minimálbér, a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak legkisebb garantált bruttó fizetése pedig a mostani bruttó 2350 lej helyett 2620 lej lenne 2020. január elsejétől.

Van-e joga minimálbért emelni az ügyvivő kormánynak? – ez a kérdés határozza meg a romániai közbeszédet, miután a Dăncilă-kabinet a legkisebb fizetések megemelésére készül. Még az ellenzéki pártok sem értenek egyet a témában.
Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök, az ellenzéki Nemzeti Libeárlis Párt (PNL) elnöke erre reagálva leszögezte, a minimálbérről egy legitim kormánynak kell határoznia, miközben a Dăncilă-kormányt megbuktatta a parlament a bizalmatlansági indítvány megszavazásával. Nem így látta viszont a helyzetet a másik nagy ellenzéki alakulat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna, aki úgy vélekedett, ha a Dăncilă-kabinet elfogadja az emelést, a következő kormánynak tiszteletben kell tartania.
A leköszönő kormányfő ugyanakkor „minősíthetetlennek” és „sokkolónak” nevezte Ludovic Orban reakcióját, amelyben a kormányalakítással megbízott PNL-elnök az intézkedés elvetésére szólította fel a Dăncilă-kabinetet.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!