Fotó: Gábos Albin
Nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy megemelheti-e a minimálbért az ügyvivő kormány. Puskás Bálint volt alkotmánybíró megkeresésünkre rámutatott, mint számos romániai törvény esetében, az erre vonatkozó jogszabály is többféleképpen értelmezhető. Meglátása szerint két politikai oldal csatározásának vagyunk szemtanúi.
2019. október 25., 11:542019. október 25., 11:54
2019. október 25., 11:572019. október 25., 11:57
Nincs pontosan szabályozva, hogy mit jelent az ügyvivő kormány tevékenysége – jelentette ki Puskás Bálint, az alkotmánybíróság volt tagja, amikor arról kérdeztük, jogában áll-e az alaptörvény előírásai szerint a Dăncilă-kabinetnek bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott, ügyvivő kormányként megemelni a minimálbért. A szakember megkeresésünkre rámutatott,
A törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy az ügyvivő kormánynak a folyamatban levő kérdéseket kell megoldania, ez pedig a minimálbér-emelés esetében két homlokegyenest ellentmondó értelmezésre ad lehetőséget: a kötelező legkisebb bér emelése lehet folyamatban levő kérdés, mint ahogy az is elfogadható érv, hogy nem tekinthető annak.
Puskás Bálint ugyanakkor kiemelte, egy kormányrendeletet egy másik kormányrendelettel bármikor vissza lehet vonni. Tehát ha ma a kormány hoz egy rendeletet, miszerint növeli a minimálbért, aztán megszavazzák az új kormányt, az az első ülésén egy másik rendelettel egyszerűen visszavonhatja elődje döntését.
„A két oldal csatározásának vagyunk tanúi: egyrészről Klaus Johannis államfő, a másik oldalról Viorica Dăncilă kormányfő minden lehetőséget kihasznál, hogy egymáson üssenek.
– szögezte le Puskás Bálint.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a munkaügyi minisztérium szerdán közvitára bocsátott egy kormányhatározat-tervezetet, aminek elfogadása nyomán a jelenlegi bruttó 2080 lejről 2262 lejre nőne a minimálbér, a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak legkisebb garantált bruttó fizetése pedig a mostani bruttó 2350 lej helyett 2620 lej lenne 2020. január elsejétől.
Van-e joga minimálbért emelni az ügyvivő kormánynak? – ez a kérdés határozza meg a romániai közbeszédet, miután a Dăncilă-kabinet a legkisebb fizetések megemelésére készül. Még az ellenzéki pártok sem értenek egyet a témában.
Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök, az ellenzéki Nemzeti Libeárlis Párt (PNL) elnöke erre reagálva leszögezte, a minimálbérről egy legitim kormánynak kell határoznia, miközben a Dăncilă-kormányt megbuktatta a parlament a bizalmatlansági indítvány megszavazásával. Nem így látta viszont a helyzetet a másik nagy ellenzéki alakulat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna, aki úgy vélekedett, ha a Dăncilă-kabinet elfogadja az emelést, a következő kormánynak tiszteletben kell tartania.
A leköszönő kormányfő ugyanakkor „minősíthetetlennek” és „sokkolónak” nevezte Ludovic Orban reakcióját, amelyben a kormányalakítással megbízott PNL-elnök az intézkedés elvetésére szólította fel a Dăncilă-kabinetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!