Több pénz áll a házhoz? Jövőre nőhet a minimálbér
Fotó: Mediafax
Van-e joga minimálbért emelni az ügyvivő kormánynak? – ez a kérdés határozza meg a romániai közbeszédet, miután a Dăncilă-kabinet a legkisebb fizetések megemelésére készül. Még az ellenzéki pártok sem értenek egyet a témában.
2019. október 24., 10:352019. október 24., 10:35
2019. október 24., 10:592019. október 24., 10:59
A jelenlegi bruttó 2080 lejről 2262 lejre nő a minimálbér, a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak legkisebb garantált bruttó fizetése pedig a mostani bruttó 2350 lej helyett 2620 lejre emelkedik 2020. január elsejétől – áll a bukaresti munkaügyi minisztérium által szerdán közvitára bocsátott kormányhatározat-tervezetben. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak (legalább havi 167,33 óra) fizetése 8,7 százalékkal emelkedik, órabérük pedig eléri majd a 13,51 lejt, az egyetemet végzettek bére pedig 11,5 százalékkal gyarapodik, az órabérük pedig 15,65 lejre nő.
A munkaügyi tárca tervezete úgy fogalmaz, hogy
A minimálbér-emelés gondolatát kedden vetette fel Marius Budăi munkaügyi miniszter. Mint fogalmazott, szerda reggel közvitára bocsátanak egy kormányhatározat-tervezetet a 100 lejes minimálbér-emelésről. Nem sokkal később Viorica Dăncilă miniszterelnök egy botoșani-i kampányrendezvényen szintén úgy nyilatkozott, kormánya 100 lejjel megemeli a minimálbért.
Rögtön reagált Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök, aki leszögezte,
viszont a Dăncilă-kormányt megbuktatta a parlament a bizalmatlansági indítvány megszavazásával. Nem így látja viszont a helyzetet a másik nagy ellenzéki alakulat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna, aki kedd esti televíziós nyilatkozatában leszögezte, ha a Dăncilă-kabinet elfogadja az emelést, a következő kormánynak tiszteletben kell tartania. Barna ugyanakkor ironikusan odaszúrt a PSD-nek, megjegyezve: 1989 decemberében
A kormány részéről szerdán Marius Budăi munkaügyi miniszter válaszolt Orbannak, Facebook-bejegyzésében leszögezve: a minimálbér emelése visszaszorítaná a szegénységet és lassítaná a kivándorlást. „De Orban úr ezt nem tudja, és nem is érdeklik ezek a dolgok” – szögezte le a tárcavezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!