
Kozma Mónika a Pro Economica Alapítvány marosvásárhelyi irodájában
Fotó: Makkay József
A román és a magyar kormány megállapodásától függ, hogy a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány mikor indíthatja útjára a Bihar, Szatmár és Szilágy megyében meghirdetésre kerülő gazdaságfejlesztési pályázatait. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója az előkészületekről, illetve a székelyföldi pályázatok elszámolásának mérlegéről nyilatkozott a Krónikának.
2021. május 17., 17:162021. május 17., 17:16
2021. május 17., 19:092021. május 17., 19:09
– Sok gazda és vállalkozó már az év eleje óta várja a partiumi megyékben a magyar kormány által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program pályázatainak kiírását. A program erdélyi koordinátoraként mit tud ígérni az embereknek?
– A pályázatok meghirdetésének időpontjáról azt tudom mondani, amit a politikusok az április 28-án Gyulán rendezett magyar–román külügyminiszteri találkozó kapcsán nyilatkoztak: a két ország kormánya keresi a megoldást, hogy a programot olyan keretbe foglalják, ami a román fél számára is megnyugtató. Amint a hivatalos megállapodás megszületik, a Pro Economica Alapítvány készen áll, hogy ígéretéhez híven a programot elindítsa. Az előkészületek megtörténtek, csupán a politikai egyezségre várunk. Az emberektől türelmet kérünk, és azt, hogy csak az alapítványtól tájékozódjanak.
– Több helyen pályázatíró cégek népszerűsítik a magyar gazdaságfejlesztési program kiírásait. Ezekről tudnak önök, és mi az alapítvány álláspontja?
– Ezekhez a szolgáltatásokhoz a Pro Economica Alapítványnak nincs semmi köze. Több cég, amelyik pályázatainkban üzletet lát, lelkesen tájékoztat, és gyűléseket szervez, de ezt nem a mi megbízásunkból teszik. Arról is tudomást szereztünk, hogy bizonyos vállalkozók arra ösztönzik a gazdákat, hogy 500 lej előleget fizessenek, amiért úgymond elsőbbséget kapnak a pályázatok benyújtásához. Szó sem lehet ilyesmiről! Éppen ezért minden érdekelt gazdát és vállalkozót arra kérünk, hogy kizárólag az alapítvány honlapjáról – www.proeconomicaalapitvany.ro – tájékozódjon, illetve az általunk szervezet rendezvényeken. Amikor a kis- és nagyösszegű támogatási pályázatok meghirdetésre kerülnek, a sajtóból is tudomást szerezhetnek majd.
Pap Zoltán szászrégeni gazda mezőgépsort vásárolt a magyar pályázaton
Fotó: Makkay József
– A pályázati kiírások forgatókönyve kapcsán mi várható?
– Az eredeti terveken valószínűleg nem fogunk változtatni. A székelyföldi program mintájára három partiumi megyében hirdetnénk meg az új pályázatokat: Szatmárban, Biharban és Szilágy megyében. A 16 erdélyi megyére érvényes, és korábban kidolgozott stratégia szerint a termelők és a feldolgozó üzemek integrációját szeretnénk előmozdítani. Ehhez szükséges a kistermelők támogatása a 20 ezer eurós de minimis program keretében. A nagyösszegű pályázatokkal székelyföldi mintára a feldolgozóegységek létrehozását, illetve fejlesztését támogatjuk. Csak politikai akarat kérdése, hogy a három partiumi megyében elindíthassuk a programot.
– A végéhez közeledik a mintegy ötezer székelyföldi gazdapályázat keretében megvásárolt berendezések, gépek, tenyészállatok és egyéb kisberuházások helyszíni ellenőrzése. Milyen tapasztalattal zárják a Maros, Hargita és Kovászna megyei kisösszegű támogatások elszámolását?
– Jó tapasztalataink vannak. A mintegy ötezer nyertes pályázatból mindössze hárommal van gondunk. Ez kiváló arány, ami jól mutatja a közös bizalomra épülő pályázati rendszerünk sikerét. A három problémás pályázó közül sem a gazdák a hibásak: egy-két esetben valószínűleg bírósági eljárásra kerül sor a termék leszállítását nem teljesítő cég ellen. Az ellenőrzéseket május végéig szeretnénk befejezni, a pályázó gazdákkal nagyon jó együttműködés alakult ki.
– A nagyösszegű beruházásoknál hogyan tudnak együttműködni a cégekkel?
– Itt annyiban könnyebb a helyzetünk, hogy a cégek utófinanszírozással jutnak az alapítványtól elnyert pályázati pénzhez. Nagyberuházásoknál minden kifizetést helyszíni terepszemle és ellenőrzés előz meg. Ekkor derül ki, hogy a kifizetési kérelemhez csatolt számlák szerinti tételek valósak-e. Leellenőrizzük, hogy elkészült-e az épület, megérkezett-e a berendezés, stb. A cégekkel is jók a tapasztalataink: akik a rendszerben maradtak, mindenben partnereink.
Fazekas Miklós az alapítvány pályázatán vásárolt traktorával
Fotó: Makkay József
– Mi történt a kirostálódott vállalatokkal?
– Ilyenek is voltak, akikkel nem sikerült szerződést kötnünk, mert nem tudták teljesíteni a szükséges feltételeket, illetve visszaléptek. Ennek következtében megjelent egy maradványösszeg, amelyre tavaly ősszel meghirdettünk egy új pályázati kiírást. A három székelyföldi megyéből összesen 53 pályázatot nyújtottak be, amelyre előreláthatólag júniusban fogunk eredményt hirdetni. Jellemzően állattelepek és élelmiszer-feldolgozó cégek pályáztak. Az előző kiíráshoz képest átgondoltabb és jobban összeállított pályázatok érkeztek. Az igényelt összeg meghaladja a rendelkezésünkre álló maradványösszeg keretét, így a nyertes pályázatok számára forráskiegészítést fogunk igényelni.
– Sok nagyberuházás már megvalósult, vagy a végéhez közeledik az új üzemek, üzemrészek átadása. Mennyire elégedettek?
– A nagyberuházásokat támogató székelyföldi pályázatok első kiírása 2018-ban történt. 53 nyertes pályázóval kötöttünk támogatási szerződést több mint 20 milliárd forint értékben. 2021. december 31-ig kell minden nyertes pályázatot elszámolni, azaz év végéig valamennyi nagyberuházás termelni fog. Több általunk támogatott nagyüzem már sikertörténetnek számít. A Csíki Csipsz olyan minőségű burgonyaszirmot állít elő, amely nemzetközi piacokon is megállja a helyét. Ez egy jövőbe mutató integrációs beruházás: nemcsak a feldolgozó nagyüzem megépítését támogattuk, hanem a környék pityókatermelő gazdáit is. De említhetem a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem megépült és üzemelő gabonasilóját, amely a környékbeli és a környező megyék gazdáitól vásárolja fel a gabonát. A gyergyóremetei tejporgyárat most építik: Kelet-Közép-Európa egyik fontos biotejfeldolgozó nagyüzeme lesz, amely prémium minőségű tápszereket gyárt. Az 53 beruházásból nagyjából 10–15 nagyobb értékű és hatásfokú, amely a környék gazdáinak a termelését integrálja. Vannak kisebb beruházások is: több közbirtokosság például kisvágóhíd létrehozására pályázott, hogy könnyebben jussanak piacra az általuk megtermelt hússal. A pályázati paletta igen színes, és ez fontos tapasztalatot jelent a Pro Economica Alapítvány munkaközössége számára a folytatáshoz.
Fazakas Csaba a család nyárádkarácsoni zöldségesében
Fotó: Makkay József
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!