
Kozma Mónika a Pro Economica Alapítvány marosvásárhelyi irodájában
Fotó: Makkay József
A román és a magyar kormány megállapodásától függ, hogy a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány mikor indíthatja útjára a Bihar, Szatmár és Szilágy megyében meghirdetésre kerülő gazdaságfejlesztési pályázatait. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója az előkészületekről, illetve a székelyföldi pályázatok elszámolásának mérlegéről nyilatkozott a Krónikának.
2021. május 17., 17:162021. május 17., 17:16
2021. május 17., 19:092021. május 17., 19:09
– Sok gazda és vállalkozó már az év eleje óta várja a partiumi megyékben a magyar kormány által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program pályázatainak kiírását. A program erdélyi koordinátoraként mit tud ígérni az embereknek?
– A pályázatok meghirdetésének időpontjáról azt tudom mondani, amit a politikusok az április 28-án Gyulán rendezett magyar–román külügyminiszteri találkozó kapcsán nyilatkoztak: a két ország kormánya keresi a megoldást, hogy a programot olyan keretbe foglalják, ami a román fél számára is megnyugtató. Amint a hivatalos megállapodás megszületik, a Pro Economica Alapítvány készen áll, hogy ígéretéhez híven a programot elindítsa. Az előkészületek megtörténtek, csupán a politikai egyezségre várunk. Az emberektől türelmet kérünk, és azt, hogy csak az alapítványtól tájékozódjanak.
– Több helyen pályázatíró cégek népszerűsítik a magyar gazdaságfejlesztési program kiírásait. Ezekről tudnak önök, és mi az alapítvány álláspontja?
– Ezekhez a szolgáltatásokhoz a Pro Economica Alapítványnak nincs semmi köze. Több cég, amelyik pályázatainkban üzletet lát, lelkesen tájékoztat, és gyűléseket szervez, de ezt nem a mi megbízásunkból teszik. Arról is tudomást szereztünk, hogy bizonyos vállalkozók arra ösztönzik a gazdákat, hogy 500 lej előleget fizessenek, amiért úgymond elsőbbséget kapnak a pályázatok benyújtásához. Szó sem lehet ilyesmiről! Éppen ezért minden érdekelt gazdát és vállalkozót arra kérünk, hogy kizárólag az alapítvány honlapjáról – www.proeconomicaalapitvany.ro – tájékozódjon, illetve az általunk szervezet rendezvényeken. Amikor a kis- és nagyösszegű támogatási pályázatok meghirdetésre kerülnek, a sajtóból is tudomást szerezhetnek majd.
Pap Zoltán szászrégeni gazda mezőgépsort vásárolt a magyar pályázaton
Fotó: Makkay József
– A pályázati kiírások forgatókönyve kapcsán mi várható?
– Az eredeti terveken valószínűleg nem fogunk változtatni. A székelyföldi program mintájára három partiumi megyében hirdetnénk meg az új pályázatokat: Szatmárban, Biharban és Szilágy megyében. A 16 erdélyi megyére érvényes, és korábban kidolgozott stratégia szerint a termelők és a feldolgozó üzemek integrációját szeretnénk előmozdítani. Ehhez szükséges a kistermelők támogatása a 20 ezer eurós de minimis program keretében. A nagyösszegű pályázatokkal székelyföldi mintára a feldolgozóegységek létrehozását, illetve fejlesztését támogatjuk. Csak politikai akarat kérdése, hogy a három partiumi megyében elindíthassuk a programot.
– A végéhez közeledik a mintegy ötezer székelyföldi gazdapályázat keretében megvásárolt berendezések, gépek, tenyészállatok és egyéb kisberuházások helyszíni ellenőrzése. Milyen tapasztalattal zárják a Maros, Hargita és Kovászna megyei kisösszegű támogatások elszámolását?
– Jó tapasztalataink vannak. A mintegy ötezer nyertes pályázatból mindössze hárommal van gondunk. Ez kiváló arány, ami jól mutatja a közös bizalomra épülő pályázati rendszerünk sikerét. A három problémás pályázó közül sem a gazdák a hibásak: egy-két esetben valószínűleg bírósági eljárásra kerül sor a termék leszállítását nem teljesítő cég ellen. Az ellenőrzéseket május végéig szeretnénk befejezni, a pályázó gazdákkal nagyon jó együttműködés alakult ki.
– A nagyösszegű beruházásoknál hogyan tudnak együttműködni a cégekkel?
– Itt annyiban könnyebb a helyzetünk, hogy a cégek utófinanszírozással jutnak az alapítványtól elnyert pályázati pénzhez. Nagyberuházásoknál minden kifizetést helyszíni terepszemle és ellenőrzés előz meg. Ekkor derül ki, hogy a kifizetési kérelemhez csatolt számlák szerinti tételek valósak-e. Leellenőrizzük, hogy elkészült-e az épület, megérkezett-e a berendezés, stb. A cégekkel is jók a tapasztalataink: akik a rendszerben maradtak, mindenben partnereink.
Fazekas Miklós az alapítvány pályázatán vásárolt traktorával
Fotó: Makkay József
– Mi történt a kirostálódott vállalatokkal?
– Ilyenek is voltak, akikkel nem sikerült szerződést kötnünk, mert nem tudták teljesíteni a szükséges feltételeket, illetve visszaléptek. Ennek következtében megjelent egy maradványösszeg, amelyre tavaly ősszel meghirdettünk egy új pályázati kiírást. A három székelyföldi megyéből összesen 53 pályázatot nyújtottak be, amelyre előreláthatólag júniusban fogunk eredményt hirdetni. Jellemzően állattelepek és élelmiszer-feldolgozó cégek pályáztak. Az előző kiíráshoz képest átgondoltabb és jobban összeállított pályázatok érkeztek. Az igényelt összeg meghaladja a rendelkezésünkre álló maradványösszeg keretét, így a nyertes pályázatok számára forráskiegészítést fogunk igényelni.
– Sok nagyberuházás már megvalósult, vagy a végéhez közeledik az új üzemek, üzemrészek átadása. Mennyire elégedettek?
– A nagyberuházásokat támogató székelyföldi pályázatok első kiírása 2018-ban történt. 53 nyertes pályázóval kötöttünk támogatási szerződést több mint 20 milliárd forint értékben. 2021. december 31-ig kell minden nyertes pályázatot elszámolni, azaz év végéig valamennyi nagyberuházás termelni fog. Több általunk támogatott nagyüzem már sikertörténetnek számít. A Csíki Csipsz olyan minőségű burgonyaszirmot állít elő, amely nemzetközi piacokon is megállja a helyét. Ez egy jövőbe mutató integrációs beruházás: nemcsak a feldolgozó nagyüzem megépítését támogattuk, hanem a környék pityókatermelő gazdáit is. De említhetem a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem megépült és üzemelő gabonasilóját, amely a környékbeli és a környező megyék gazdáitól vásárolja fel a gabonát. A gyergyóremetei tejporgyárat most építik: Kelet-Közép-Európa egyik fontos biotejfeldolgozó nagyüzeme lesz, amely prémium minőségű tápszereket gyárt. Az 53 beruházásból nagyjából 10–15 nagyobb értékű és hatásfokú, amely a környék gazdáinak a termelését integrálja. Vannak kisebb beruházások is: több közbirtokosság például kisvágóhíd létrehozására pályázott, hogy könnyebben jussanak piacra az általuk megtermelt hússal. A pályázati paletta igen színes, és ez fontos tapasztalatot jelent a Pro Economica Alapítvány munkaközössége számára a folytatáshoz.
Fazakas Csaba a család nyárádkarácsoni zöldségesében
Fotó: Makkay József
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!