Papp László: ha nem tűnt volna fel, akkor most is verseny van, és az elmúlt években is az volt a debreceni és a nagyváradi repülőtér között
Fotó: Facebook/Papp László
Kemény hangon reagált Papp László, Debrecen polgármestere Ilie Bolojan nagyváradi elöljáró felvetésére, miszerint versengés helyett inkább együttműködést kellene kialakítani a két város repülőtere között.
2019. október 30., 08:202019. október 30., 08:20
2019. október 30., 08:302019. október 30., 08:30
A partiumi polgármester szerint egyebek mellett abban nyilvánulna meg a „csapatmunka”, hogy bizonyos járatok Debrecenből, mások Nagyváradról indulnának, és nem lennének olyan célállomások, amelyek felé mindkét légikikötőből indul járat.
Nagyvárad polgármestere szerint együttműködést kell kialakítani a nagyváradi és a debreceni repülőtér között. Ilie Bolojannak a nagyváradi repülőtérrel kapcsolatos álláspontját az Agerpres hírügynökség ismertette hétfőn.
„Az elmúlt hetek nagyváradi repülőtérrel kapcsolatos sajtóhírei arra utalnak, hogy a váradi repülőtér ügye az ottani politikai küzdelmek középpontjába került.
– szögezi le Papp László a Krónikához eljuttatott állásfoglalásban.
A cívisváros elöljárója ugyanakkor hangsúlyozza: a Debreceni Nemzetközi Repülőtér az elmúlt hét év alatt a régió meghatározó, és egyben 2019-re a legnagyobb forgalmú regionális repülőterévé fejlődött. „Az idáig vezető utat a saját stratégiánknak megfelelően jártuk végig, abban egyedül Magyarország kormánya volt Debrecen segítségére. Az elmúlt öt évben minden olyan eredményt, amelynek nemzetközi relevanciája van, legyen szó gazdaságról vagy akár légi közlekedésről, versenyben ért el Debrecen.
– emeli ki Papp László.
Fotó: Facebook/Debrecen International Airport
A két régióközpont közötti verseny kapcsán pedig úgy látja, „a régió gazdasági súlypontja Debrecenben van, és még inkább itt lesz a következő évek folyamatainak köszönhetően”. „Ez jelentős hatással bír a régió életére, többek között a légi közlekedésre. Ahol kialakul egy régió gazdasági központja, ott lesz a közlekedési, logisztikai központja is.
Mindemellett – mint ahogy eddig is – Debrecen kifejezetten törekszik a Nagyváraddal való kiegyensúlyozott és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása melletti kapcsolatok fejlesztésére” – zárja állásfoglalását Debrecen polgármestere.
Amint arról beszámoltunk, a nagyváradi repülőtér helyzete kiemelt témája volt az elmúlt hónapokban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által vezetett nagyváradi önkormányzat és a Szociáldemokrata Párt (PSD)–RMDSZ–Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) koalíciója által irányított Bihar megyei önkormányzat politikai csatájának. A megyei önkormányzat, valamint a légikikötő vezetőinek állandóan felrótták: a rossz menedzsment az oka annak, hogy nincsenek menetrend szerinti külföldi járatok Váradról. Gheorghe Pasc, a bihari megyeszékhely légikikötőjének volt igazgatója pedig menesztését követően azzal rukkolt elő, hogy
A kialakult nyilatkozatháború közepette ugyanakkor szeptember végén menesztették a váradi légikikötő igazgatótanácsát, azóta pedig megalakult az új testület, amelyben nagyjából a PNL és az ALDE által javasolt személyek kapnak helyet. A héttagú testülettől most azt várják, hogy kiírja a versenytárgyalást, és a lehető legrövidebb időn belül egy szakértő kerül a reptér igazgatói székébe, hogy az új menedzser megkezdhesse a tárgyalásokat a légitársaságokkal a rég várt nemzetközi járatok beindításáról.
Mint ismeretes, az elmúlt években felújított nagyváradi repülőtérről jelenleg csak Bukarestbe indulnak menetrend szerinti járatok, nyáron pedig a törökországi Antalyába és az egyiptomi Gurdakába repültek charterjáratok. A debreceni repülőtér idén mintegy 600 ezer utassal számol. A 2012-es indulása óta ez lesz a legnagyobb növekedés a reptér életében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás