Papp László: ha nem tűnt volna fel, akkor most is verseny van, és az elmúlt években is az volt a debreceni és a nagyváradi repülőtér között
Fotó: Facebook/Papp László
Kemény hangon reagált Papp László, Debrecen polgármestere Ilie Bolojan nagyváradi elöljáró felvetésére, miszerint versengés helyett inkább együttműködést kellene kialakítani a két város repülőtere között.
2019. október 30., 08:202019. október 30., 08:20
2019. október 30., 08:302019. október 30., 08:30
A partiumi polgármester szerint egyebek mellett abban nyilvánulna meg a „csapatmunka”, hogy bizonyos járatok Debrecenből, mások Nagyváradról indulnának, és nem lennének olyan célállomások, amelyek felé mindkét légikikötőből indul járat.
Nagyvárad polgármestere szerint együttműködést kell kialakítani a nagyváradi és a debreceni repülőtér között. Ilie Bolojannak a nagyváradi repülőtérrel kapcsolatos álláspontját az Agerpres hírügynökség ismertette hétfőn.
„Az elmúlt hetek nagyváradi repülőtérrel kapcsolatos sajtóhírei arra utalnak, hogy a váradi repülőtér ügye az ottani politikai küzdelmek középpontjába került.
– szögezi le Papp László a Krónikához eljuttatott állásfoglalásban.
A cívisváros elöljárója ugyanakkor hangsúlyozza: a Debreceni Nemzetközi Repülőtér az elmúlt hét év alatt a régió meghatározó, és egyben 2019-re a legnagyobb forgalmú regionális repülőterévé fejlődött. „Az idáig vezető utat a saját stratégiánknak megfelelően jártuk végig, abban egyedül Magyarország kormánya volt Debrecen segítségére. Az elmúlt öt évben minden olyan eredményt, amelynek nemzetközi relevanciája van, legyen szó gazdaságról vagy akár légi közlekedésről, versenyben ért el Debrecen.
– emeli ki Papp László.
Fotó: Facebook/Debrecen International Airport
A két régióközpont közötti verseny kapcsán pedig úgy látja, „a régió gazdasági súlypontja Debrecenben van, és még inkább itt lesz a következő évek folyamatainak köszönhetően”. „Ez jelentős hatással bír a régió életére, többek között a légi közlekedésre. Ahol kialakul egy régió gazdasági központja, ott lesz a közlekedési, logisztikai központja is.
Mindemellett – mint ahogy eddig is – Debrecen kifejezetten törekszik a Nagyváraddal való kiegyensúlyozott és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása melletti kapcsolatok fejlesztésére” – zárja állásfoglalását Debrecen polgármestere.
Amint arról beszámoltunk, a nagyváradi repülőtér helyzete kiemelt témája volt az elmúlt hónapokban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által vezetett nagyváradi önkormányzat és a Szociáldemokrata Párt (PSD)–RMDSZ–Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) koalíciója által irányított Bihar megyei önkormányzat politikai csatájának. A megyei önkormányzat, valamint a légikikötő vezetőinek állandóan felrótták: a rossz menedzsment az oka annak, hogy nincsenek menetrend szerinti külföldi járatok Váradról. Gheorghe Pasc, a bihari megyeszékhely légikikötőjének volt igazgatója pedig menesztését követően azzal rukkolt elő, hogy
A kialakult nyilatkozatháború közepette ugyanakkor szeptember végén menesztették a váradi légikikötő igazgatótanácsát, azóta pedig megalakult az új testület, amelyben nagyjából a PNL és az ALDE által javasolt személyek kapnak helyet. A héttagú testülettől most azt várják, hogy kiírja a versenytárgyalást, és a lehető legrövidebb időn belül egy szakértő kerül a reptér igazgatói székébe, hogy az új menedzser megkezdhesse a tárgyalásokat a légitársaságokkal a rég várt nemzetközi járatok beindításáról.
Mint ismeretes, az elmúlt években felújított nagyváradi repülőtérről jelenleg csak Bukarestbe indulnak menetrend szerinti járatok, nyáron pedig a törökországi Antalyába és az egyiptomi Gurdakába repültek charterjáratok. A debreceni repülőtér idén mintegy 600 ezer utassal számol. A 2012-es indulása óta ez lesz a legnagyobb növekedés a reptér életében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás