Hirdetés

Óriási a tej termelői és bolti ára közötti különbség, számos tejtermelő gazda nem képes finanszírozni a veszteséget

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Továbbra is elenyészően kis összeget kapnak a felvásárlóktól a tejtermelők, holott jelentősen megemelkedett a tej ára a boltokban, emiatt hosszú távon sokan nem tudják bevállalni a veszteségeket. Szakértők tarthatatlannak tartják a kialakult helyzetet, mert ha a gazdák hamarosan nem jutnak több bevételhez, a farmjuk felszámolására kényszerülhetnek.

Bíró Blanka

2022. szeptember 08., 09:222022. szeptember 08., 09:22

2022. szeptember 08., 09:392022. szeptember 08., 09:39

Óriási árkülönbség érhető tetten a romániai tejértékesítésben: miközben a nagyáruházláncok 10 lejt is elkérnek literjéért, a gazdák 1,6–2,5 lejt kapnak egy liter nyers tejért. Ilyen körülmények között egyre többen mondanak le a tehéntartásról, egymás után jelennek meg a hirdetések, amelyben a gazdák eladásra kínálják az állatokat, a farmokat.

Közben Románia tavaly több mint 100 millió euró értékben importált tejet és tejfölt, a behozatal tíz év alatt megkétszereződött.

Hirdetés

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint ez év júliusában a tej ára 16,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, márkától függően a 10 lejt is eléri a tehéntej literenkénti ára a kereskedelemben, ám a gazdák ennek az összegnek az egyötödét sem kapják meg, ezért az összeomlás veszélye fenyegeti az ágazatot.

A feldolgozók azzal magyarázzák az anomáliát, hogy az értékesítési láncon tapasztalható drágulás hatalmas nyomást gyakorol az árképzésre, egy még nagyobb mértékű áremelés drasztikusan befolyásolná az eladásokat, a forgalmat. Az őstermelői, illetve a bolti ár közötti jelentős különbség abból adódik, hogy a termék számos közvetítő kezén átmegy, amíg eljut az üzletek polcaira.

Jelentősen megemelkedtek a tejtermelők költségei, miközben csökkent a tejmennyiség •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Jelentősen megemelkedtek a tejtermelők költségei, miközben csökkent a tejmennyiség

Fotó: Barabás Ákos

„A termelőtől a begyűjtőközpontokba viszik a tejet, onnan a gyárba, majd a forgalmazóhoz, és végül a boltba, a folyamat minden szakasza költséget generál” – fejtette ki a Ziarul Financiar gazdasági-pénzügyi lapnak Dorin Cojocaru, a tejipari munkáltatók országos szövetségének elnöke, hozzátéve, a végső árat végül a kereskedő politikája szabja meg.

Beárazzák a bizonytalanságot

Fejér László Ödön háromszéki szenátor szerint mindenképpen stabilizálni kell a sok esetben indokolatlanul magas árakat. A Kézdi Lacto Coop Tejszövetkezet egyik kezdeményezője a Krónikának elmondta, a tejtermelők költségei megemelkedtek, megdrágult a takarmány, az energia, a szárazság miatt még az állatok itatása is körülményesebb volt, sok gazdaságban csökkent a tejmennyiség.

A kialakult helyzetet leginkább a kisgazdák szenvedik meg, hiszen azokon a farmokon, ahol naponta több ezer liter tejet termelnek, kisebb a szállítási költség.

A Kovászna megyei egyesület éppen azért alakult hét évvel ezelőtt, hogy segítse a kisgazdákat, reményeik szerint saját tejfeldolgozó üzemet hozhatnak létre. Az RMDSZ-es politikus úgy véli, az árképzésben sok esetben megjelenik az orosz–ukrán háború és az energiaválság okozta bizonytalanság, ezt kellene stabilizálni. Fejér László arra biztatja a gazdákat, tartsanak ki, mert éppen a bizonytalan helyzetben értékelődik fel az élelmiszer, ami előbb-utóbb a termelőnek kifizetett árakban is tükröződni fog.

Hosszú távon nem tudják finanszírozni a veszteséget

Zsigmond Péter háromszéki tejtermelő szerint a nyers tej reális felvásárlási ára literenként legalább 4 lej kellene legyen, hogy nyereségre tudjon szert tenni a gazda. A családi vállalkozása keretében, Sepsikőröspatakon több mint száz szarvasmarhát öko minősítéssel tenyésztő gazda lapunknak kifejtette, a tej önköltségi ára drasztikusan megemelkedett, mindezt az energiaárak növekedése, a takarmány drágulása közvetlenül befolyásol, ám a munkaerő is többe kerül, hiszen az infláció miatt az emberek nem vállalnak már olyan összegért munkát a farmokon, mint tavaly.

Ennek következtében a gazdák kénytelenek valamilyen módon finanszírozni a veszteséget, ám ez hosszú távon nem megoldás.

A legrosszabb forgatókönyv az, ha megvonják az állatoktól a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányt, ez esetben ugyanis csökken a tejmennyiség és csapdába kerül a vállalkozás.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

„Rövid távon kibírja mindenki, ám ha hamarosan nem nőnek a bevételeik, a gazdák egy része feladja. Ha pedig tejhiány alakulna ki, az még inkább felpörgetné a végső eladási árat” – mutatott rá a vállalkozó. Zsigmond Péter arra is kitért, hogy az állomány nagysága befolyásolja a gazdaság fenntarthatóságát:

ha egy gazdának nincs legalább száz fejőstehene, nem tud alkalmazottat foglalkoztatni.

A kisgazdáknál ugyanakkor nem ritka a 14–16 liternyi átlagfejés, ami szintén nem elég a jelenlegi körülmények között arra, hogy nyereséget termeljenek. Egy tehén napi költsége 40 lej körül mozog, és 20–21 literes napi átlagfejést kell elérni egész évben ahhoz, hogy profitot hozzon a farm.

Mélyrepülésben a biotej piaca

A biotej piacát még érzékenyebben érintette a jelenlegi válság. Az ökogazdaságot működtető háromszéki vállalkozótól megtudtuk, eddig nagyobb volt a nyereségük, mint a klasszikus termelőknek, jelenleg viszont a költségeik növekedése nem köszön vissza az árban. Magas infláció idején ugyanis csökken a lakosság vásárlóereje, az emberek az alapélelmiszereket vásárolják meg.

Emiatt a biotejért ma már csak 10 százalékkal fizetnek többet a felvásárlók, mint a klasszikus termelőknek, miközben a biofarmon drágább a takarmány, hiszen ennek előállításához nem használhatnak növényvédő szereket, műtrágyát, így hektáronként kisebb a hozam, a minták is többletköltséget generálnak. Zsigmond Péter ugyanakkor abban bízik, hamarosan megváltozik a helyzet, és a felvásárlási ár emelkedésével vagy a számottevőbb támogatás révén nagyobb bevételhez jutnak a gazdák.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 10., kedd

Mercosur-megállapodás: akár heteken belül életbe léphet a szabadkereskedelmi egyezmény

A Mercosur–Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben új lendületet kapott. Vincze Lóránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása előtt ideiglenesen életbe léptetheti az egyezményt.

Mercosur-megállapodás: akár heteken belül életbe léphet a szabadkereskedelmi egyezmény
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

Energiaügyi szakértő: a gázár növekedése még jobban felhajtja az élelmiszerárakat

A földgáz árának várható emelkedése az ipari fogyasztók esetében tovább növeli az élelmiszerárakat – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliţă.

Energiaügyi szakértő: a gázár növekedése még jobban felhajtja az élelmiszerárakat
2026. február 09., hétfő

Csökkent, de még mindig tetemes a román külkereskedelmi mérleg hiánya

Tavaly 32,743 milliárd euró volt a román külkereskedelmi mérleg hiánya, 2 százalékkal, azaz 673 millió euróval kisebb, mint 2024-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.

Csökkent, de még mindig tetemes a román külkereskedelmi mérleg hiánya
2026. február 08., vasárnap

Energetikai szakértő: az áram, a földgáz és az üzemanyagok adóterhe rontja a román ipar versenyképességét

A villamos energia, a földgáz és az üzemanyagok magas adóterhelése rontja a román ipar versenyképességét, és közvetve emeli a fogyasztási cikkek árát – állapította meg vasárnapi közleményében az Intelligens Energia Egyesület elnöke.

Energetikai szakértő: az áram, a földgáz és az üzemanyagok adóterhe rontja a román ipar versenyképességét
Hirdetés
2026. február 07., szombat

Autópálya: bőszen robbantgatnak a Kárpátok szívében

A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.

Autópálya: bőszen robbantgatnak a Kárpátok szívében
2026. február 07., szombat

Nagyon nem mindegy, milyen új hitellel refinanszírozzuk az elszállt törlesztőrészletű régi kölcsönt

A 2–3 évre fix kamatozással lekötött hitelek biztosítják a legalacsonyabb havi törlesztőrészleteket egy régi jelzálogkölcsön refinanszírozása esetén: költségük közel 20%-kal alacsonyabb a változó kamatozású ajánlatokhoz képest.

Nagyon nem mindegy, milyen új hitellel refinanszírozzuk az elszállt törlesztőrészletű régi kölcsönt
2026. február 06., péntek

Románia elriaszthatja a meglévő vendégmunkásokat is

Románia könnyedén elveszítheti az országban már jelen lévő külföldi munkaerőt Spanyolország javára, mivel a romániai jogszabályi környezet elriasztja mind a vendégmunkásokat, mind a munkáltatókat – állítják a munkaerő-közvetítők.

Románia elriaszthatja a meglévő vendégmunkásokat is
Hirdetés
2026. február 06., péntek

Gazdasági fronton jobb vagy rosszabb lesz a 2026-os év, mint a tavalyi? Tükrözve kapjuk 2025-öt Bálint Csaba szerint

Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.

Gazdasági fronton jobb vagy rosszabb lesz a 2026-os év, mint a tavalyi? Tükrözve kapjuk 2025-öt Bálint Csaba szerint
2026. február 06., péntek

Visszaélt gazdasági erőfölényével? A CFR-nél vizsgálódik a Versenytanács

Vizsgálatot indított a Versenytanács annak megállapítására, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) a romániai villamosított vasúti infrastruktúra üzemeltetőjeként visszaélt-e gazdasági erőfölényével.

Visszaélt gazdasági erőfölényével? A CFR-nél vizsgálódik a Versenytanács
2026. február 06., péntek

Gyengébb évet zárt tavaly a romániai turizmus, mint 2024-ben

A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 2,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,7 százalékkal csökkent tavaly 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

Gyengébb évet zárt tavaly a romániai turizmus, mint 2024-ben
Hirdetés
Hirdetés