Fotó: Veres Nándor
Továbbra is elenyészően kis összeget kapnak a felvásárlóktól a tejtermelők, holott jelentősen megemelkedett a tej ára a boltokban, emiatt hosszú távon sokan nem tudják bevállalni a veszteségeket. Szakértők tarthatatlannak tartják a kialakult helyzetet, mert ha a gazdák hamarosan nem jutnak több bevételhez, a farmjuk felszámolására kényszerülhetnek.
2022. szeptember 08., 09:222022. szeptember 08., 09:22
2022. szeptember 08., 09:392022. szeptember 08., 09:39
Óriási árkülönbség érhető tetten a romániai tejértékesítésben: miközben a nagyáruházláncok 10 lejt is elkérnek literjéért, a gazdák 1,6–2,5 lejt kapnak egy liter nyers tejért. Ilyen körülmények között egyre többen mondanak le a tehéntartásról, egymás után jelennek meg a hirdetések, amelyben a gazdák eladásra kínálják az állatokat, a farmokat.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint ez év júliusában a tej ára 16,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, márkától függően a 10 lejt is eléri a tehéntej literenkénti ára a kereskedelemben, ám a gazdák ennek az összegnek az egyötödét sem kapják meg, ezért az összeomlás veszélye fenyegeti az ágazatot.
A feldolgozók azzal magyarázzák az anomáliát, hogy az értékesítési láncon tapasztalható drágulás hatalmas nyomást gyakorol az árképzésre, egy még nagyobb mértékű áremelés drasztikusan befolyásolná az eladásokat, a forgalmat. Az őstermelői, illetve a bolti ár közötti jelentős különbség abból adódik, hogy a termék számos közvetítő kezén átmegy, amíg eljut az üzletek polcaira.
Jelentősen megemelkedtek a tejtermelők költségei, miközben csökkent a tejmennyiség
Fotó: Barabás Ákos
„A termelőtől a begyűjtőközpontokba viszik a tejet, onnan a gyárba, majd a forgalmazóhoz, és végül a boltba, a folyamat minden szakasza költséget generál” – fejtette ki a Ziarul Financiar gazdasági-pénzügyi lapnak Dorin Cojocaru, a tejipari munkáltatók országos szövetségének elnöke, hozzátéve, a végső árat végül a kereskedő politikája szabja meg.
Fejér László Ödön háromszéki szenátor szerint mindenképpen stabilizálni kell a sok esetben indokolatlanul magas árakat. A Kézdi Lacto Coop Tejszövetkezet egyik kezdeményezője a Krónikának elmondta, a tejtermelők költségei megemelkedtek, megdrágult a takarmány, az energia, a szárazság miatt még az állatok itatása is körülményesebb volt, sok gazdaságban csökkent a tejmennyiség.
A Kovászna megyei egyesület éppen azért alakult hét évvel ezelőtt, hogy segítse a kisgazdákat, reményeik szerint saját tejfeldolgozó üzemet hozhatnak létre. Az RMDSZ-es politikus úgy véli, az árképzésben sok esetben megjelenik az orosz–ukrán háború és az energiaválság okozta bizonytalanság, ezt kellene stabilizálni. Fejér László arra biztatja a gazdákat, tartsanak ki, mert éppen a bizonytalan helyzetben értékelődik fel az élelmiszer, ami előbb-utóbb a termelőnek kifizetett árakban is tükröződni fog.
Zsigmond Péter háromszéki tejtermelő szerint a nyers tej reális felvásárlási ára literenként legalább 4 lej kellene legyen, hogy nyereségre tudjon szert tenni a gazda. A családi vállalkozása keretében, Sepsikőröspatakon több mint száz szarvasmarhát öko minősítéssel tenyésztő gazda lapunknak kifejtette, a tej önköltségi ára drasztikusan megemelkedett, mindezt az energiaárak növekedése, a takarmány drágulása közvetlenül befolyásol, ám a munkaerő is többe kerül, hiszen az infláció miatt az emberek nem vállalnak már olyan összegért munkát a farmokon, mint tavaly.
A legrosszabb forgatókönyv az, ha megvonják az állatoktól a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányt, ez esetben ugyanis csökken a tejmennyiség és csapdába kerül a vállalkozás.
Fotó: Veres Nándor
„Rövid távon kibírja mindenki, ám ha hamarosan nem nőnek a bevételeik, a gazdák egy része feladja. Ha pedig tejhiány alakulna ki, az még inkább felpörgetné a végső eladási árat” – mutatott rá a vállalkozó. Zsigmond Péter arra is kitért, hogy az állomány nagysága befolyásolja a gazdaság fenntarthatóságát:
A kisgazdáknál ugyanakkor nem ritka a 14–16 liternyi átlagfejés, ami szintén nem elég a jelenlegi körülmények között arra, hogy nyereséget termeljenek. Egy tehén napi költsége 40 lej körül mozog, és 20–21 literes napi átlagfejést kell elérni egész évben ahhoz, hogy profitot hozzon a farm.
A biotej piacát még érzékenyebben érintette a jelenlegi válság. Az ökogazdaságot működtető háromszéki vállalkozótól megtudtuk, eddig nagyobb volt a nyereségük, mint a klasszikus termelőknek, jelenleg viszont a költségeik növekedése nem köszön vissza az árban. Magas infláció idején ugyanis csökken a lakosság vásárlóereje, az emberek az alapélelmiszereket vásárolják meg.
Emiatt a biotejért ma már csak 10 százalékkal fizetnek többet a felvásárlók, mint a klasszikus termelőknek, miközben a biofarmon drágább a takarmány, hiszen ennek előállításához nem használhatnak növényvédő szereket, műtrágyát, így hektáronként kisebb a hozam, a minták is többletköltséget generálnak. Zsigmond Péter ugyanakkor abban bízik, hamarosan megváltozik a helyzet, és a felvásárlási ár emelkedésével vagy a számottevőbb támogatás révén nagyobb bevételhez jutnak a gazdák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!