Fotó: Veres Nándor
Továbbra is elenyészően kis összeget kapnak a felvásárlóktól a tejtermelők, holott jelentősen megemelkedett a tej ára a boltokban, emiatt hosszú távon sokan nem tudják bevállalni a veszteségeket. Szakértők tarthatatlannak tartják a kialakult helyzetet, mert ha a gazdák hamarosan nem jutnak több bevételhez, a farmjuk felszámolására kényszerülhetnek.
2022. szeptember 08., 09:222022. szeptember 08., 09:22
2022. szeptember 08., 09:392022. szeptember 08., 09:39
Óriási árkülönbség érhető tetten a romániai tejértékesítésben: miközben a nagyáruházláncok 10 lejt is elkérnek literjéért, a gazdák 1,6–2,5 lejt kapnak egy liter nyers tejért. Ilyen körülmények között egyre többen mondanak le a tehéntartásról, egymás után jelennek meg a hirdetések, amelyben a gazdák eladásra kínálják az állatokat, a farmokat.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint ez év júliusában a tej ára 16,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, márkától függően a 10 lejt is eléri a tehéntej literenkénti ára a kereskedelemben, ám a gazdák ennek az összegnek az egyötödét sem kapják meg, ezért az összeomlás veszélye fenyegeti az ágazatot.
A feldolgozók azzal magyarázzák az anomáliát, hogy az értékesítési láncon tapasztalható drágulás hatalmas nyomást gyakorol az árképzésre, egy még nagyobb mértékű áremelés drasztikusan befolyásolná az eladásokat, a forgalmat. Az őstermelői, illetve a bolti ár közötti jelentős különbség abból adódik, hogy a termék számos közvetítő kezén átmegy, amíg eljut az üzletek polcaira.
Jelentősen megemelkedtek a tejtermelők költségei, miközben csökkent a tejmennyiség
Fotó: Barabás Ákos
„A termelőtől a begyűjtőközpontokba viszik a tejet, onnan a gyárba, majd a forgalmazóhoz, és végül a boltba, a folyamat minden szakasza költséget generál” – fejtette ki a Ziarul Financiar gazdasági-pénzügyi lapnak Dorin Cojocaru, a tejipari munkáltatók országos szövetségének elnöke, hozzátéve, a végső árat végül a kereskedő politikája szabja meg.
Fejér László Ödön háromszéki szenátor szerint mindenképpen stabilizálni kell a sok esetben indokolatlanul magas árakat. A Kézdi Lacto Coop Tejszövetkezet egyik kezdeményezője a Krónikának elmondta, a tejtermelők költségei megemelkedtek, megdrágult a takarmány, az energia, a szárazság miatt még az állatok itatása is körülményesebb volt, sok gazdaságban csökkent a tejmennyiség.
A Kovászna megyei egyesület éppen azért alakult hét évvel ezelőtt, hogy segítse a kisgazdákat, reményeik szerint saját tejfeldolgozó üzemet hozhatnak létre. Az RMDSZ-es politikus úgy véli, az árképzésben sok esetben megjelenik az orosz–ukrán háború és az energiaválság okozta bizonytalanság, ezt kellene stabilizálni. Fejér László arra biztatja a gazdákat, tartsanak ki, mert éppen a bizonytalan helyzetben értékelődik fel az élelmiszer, ami előbb-utóbb a termelőnek kifizetett árakban is tükröződni fog.
Zsigmond Péter háromszéki tejtermelő szerint a nyers tej reális felvásárlási ára literenként legalább 4 lej kellene legyen, hogy nyereségre tudjon szert tenni a gazda. A családi vállalkozása keretében, Sepsikőröspatakon több mint száz szarvasmarhát öko minősítéssel tenyésztő gazda lapunknak kifejtette, a tej önköltségi ára drasztikusan megemelkedett, mindezt az energiaárak növekedése, a takarmány drágulása közvetlenül befolyásol, ám a munkaerő is többe kerül, hiszen az infláció miatt az emberek nem vállalnak már olyan összegért munkát a farmokon, mint tavaly.
A legrosszabb forgatókönyv az, ha megvonják az állatoktól a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányt, ez esetben ugyanis csökken a tejmennyiség és csapdába kerül a vállalkozás.
Fotó: Veres Nándor
„Rövid távon kibírja mindenki, ám ha hamarosan nem nőnek a bevételeik, a gazdák egy része feladja. Ha pedig tejhiány alakulna ki, az még inkább felpörgetné a végső eladási árat” – mutatott rá a vállalkozó. Zsigmond Péter arra is kitért, hogy az állomány nagysága befolyásolja a gazdaság fenntarthatóságát:
A kisgazdáknál ugyanakkor nem ritka a 14–16 liternyi átlagfejés, ami szintén nem elég a jelenlegi körülmények között arra, hogy nyereséget termeljenek. Egy tehén napi költsége 40 lej körül mozog, és 20–21 literes napi átlagfejést kell elérni egész évben ahhoz, hogy profitot hozzon a farm.
A biotej piacát még érzékenyebben érintette a jelenlegi válság. Az ökogazdaságot működtető háromszéki vállalkozótól megtudtuk, eddig nagyobb volt a nyereségük, mint a klasszikus termelőknek, jelenleg viszont a költségeik növekedése nem köszön vissza az árban. Magas infláció idején ugyanis csökken a lakosság vásárlóereje, az emberek az alapélelmiszereket vásárolják meg.
Emiatt a biotejért ma már csak 10 százalékkal fizetnek többet a felvásárlók, mint a klasszikus termelőknek, miközben a biofarmon drágább a takarmány, hiszen ennek előállításához nem használhatnak növényvédő szereket, műtrágyát, így hektáronként kisebb a hozam, a minták is többletköltséget generálnak. Zsigmond Péter ugyanakkor abban bízik, hamarosan megváltozik a helyzet, és a felvásárlási ár emelkedésével vagy a számottevőbb támogatás révén nagyobb bevételhez jutnak a gazdák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
Kedden rajtol a Tengerpart mindenkinek elnevezésű program, amelynek keretében szeptember 30-ig személyenként és éjszakánként 39 lejtől lehet szállást foglalni.
Ahogy az várható volt, a jövedéki adó újabb csökkentése nyomán kedden literenként 17 banival csökkent a standard gázolaj ára a piacvezető Petromnál – akárcsak az OMV-nél –, és egyes versenytársak már a reggeli órákban hasonló árcsökkentést alkalmaztak.
Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!