Fotó: Veres Nándor
Továbbra is elenyészően kis összeget kapnak a felvásárlóktól a tejtermelők, holott jelentősen megemelkedett a tej ára a boltokban, emiatt hosszú távon sokan nem tudják bevállalni a veszteségeket. Szakértők tarthatatlannak tartják a kialakult helyzetet, mert ha a gazdák hamarosan nem jutnak több bevételhez, a farmjuk felszámolására kényszerülhetnek.
2022. szeptember 08., 09:222022. szeptember 08., 09:22
2022. szeptember 08., 09:392022. szeptember 08., 09:39
Óriási árkülönbség érhető tetten a romániai tejértékesítésben: miközben a nagyáruházláncok 10 lejt is elkérnek literjéért, a gazdák 1,6–2,5 lejt kapnak egy liter nyers tejért. Ilyen körülmények között egyre többen mondanak le a tehéntartásról, egymás után jelennek meg a hirdetések, amelyben a gazdák eladásra kínálják az állatokat, a farmokat.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint ez év júliusában a tej ára 16,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, márkától függően a 10 lejt is eléri a tehéntej literenkénti ára a kereskedelemben, ám a gazdák ennek az összegnek az egyötödét sem kapják meg, ezért az összeomlás veszélye fenyegeti az ágazatot.
A feldolgozók azzal magyarázzák az anomáliát, hogy az értékesítési láncon tapasztalható drágulás hatalmas nyomást gyakorol az árképzésre, egy még nagyobb mértékű áremelés drasztikusan befolyásolná az eladásokat, a forgalmat. Az őstermelői, illetve a bolti ár közötti jelentős különbség abból adódik, hogy a termék számos közvetítő kezén átmegy, amíg eljut az üzletek polcaira.
Jelentősen megemelkedtek a tejtermelők költségei, miközben csökkent a tejmennyiség
Fotó: Barabás Ákos
„A termelőtől a begyűjtőközpontokba viszik a tejet, onnan a gyárba, majd a forgalmazóhoz, és végül a boltba, a folyamat minden szakasza költséget generál” – fejtette ki a Ziarul Financiar gazdasági-pénzügyi lapnak Dorin Cojocaru, a tejipari munkáltatók országos szövetségének elnöke, hozzátéve, a végső árat végül a kereskedő politikája szabja meg.
Fejér László Ödön háromszéki szenátor szerint mindenképpen stabilizálni kell a sok esetben indokolatlanul magas árakat. A Kézdi Lacto Coop Tejszövetkezet egyik kezdeményezője a Krónikának elmondta, a tejtermelők költségei megemelkedtek, megdrágult a takarmány, az energia, a szárazság miatt még az állatok itatása is körülményesebb volt, sok gazdaságban csökkent a tejmennyiség.
A Kovászna megyei egyesület éppen azért alakult hét évvel ezelőtt, hogy segítse a kisgazdákat, reményeik szerint saját tejfeldolgozó üzemet hozhatnak létre. Az RMDSZ-es politikus úgy véli, az árképzésben sok esetben megjelenik az orosz–ukrán háború és az energiaválság okozta bizonytalanság, ezt kellene stabilizálni. Fejér László arra biztatja a gazdákat, tartsanak ki, mert éppen a bizonytalan helyzetben értékelődik fel az élelmiszer, ami előbb-utóbb a termelőnek kifizetett árakban is tükröződni fog.
Zsigmond Péter háromszéki tejtermelő szerint a nyers tej reális felvásárlási ára literenként legalább 4 lej kellene legyen, hogy nyereségre tudjon szert tenni a gazda. A családi vállalkozása keretében, Sepsikőröspatakon több mint száz szarvasmarhát öko minősítéssel tenyésztő gazda lapunknak kifejtette, a tej önköltségi ára drasztikusan megemelkedett, mindezt az energiaárak növekedése, a takarmány drágulása közvetlenül befolyásol, ám a munkaerő is többe kerül, hiszen az infláció miatt az emberek nem vállalnak már olyan összegért munkát a farmokon, mint tavaly.
A legrosszabb forgatókönyv az, ha megvonják az állatoktól a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányt, ez esetben ugyanis csökken a tejmennyiség és csapdába kerül a vállalkozás.
Fotó: Veres Nándor
„Rövid távon kibírja mindenki, ám ha hamarosan nem nőnek a bevételeik, a gazdák egy része feladja. Ha pedig tejhiány alakulna ki, az még inkább felpörgetné a végső eladási árat” – mutatott rá a vállalkozó. Zsigmond Péter arra is kitért, hogy az állomány nagysága befolyásolja a gazdaság fenntarthatóságát:
A kisgazdáknál ugyanakkor nem ritka a 14–16 liternyi átlagfejés, ami szintén nem elég a jelenlegi körülmények között arra, hogy nyereséget termeljenek. Egy tehén napi költsége 40 lej körül mozog, és 20–21 literes napi átlagfejést kell elérni egész évben ahhoz, hogy profitot hozzon a farm.
A biotej piacát még érzékenyebben érintette a jelenlegi válság. Az ökogazdaságot működtető háromszéki vállalkozótól megtudtuk, eddig nagyobb volt a nyereségük, mint a klasszikus termelőknek, jelenleg viszont a költségeik növekedése nem köszön vissza az árban. Magas infláció idején ugyanis csökken a lakosság vásárlóereje, az emberek az alapélelmiszereket vásárolják meg.
Emiatt a biotejért ma már csak 10 százalékkal fizetnek többet a felvásárlók, mint a klasszikus termelőknek, miközben a biofarmon drágább a takarmány, hiszen ennek előállításához nem használhatnak növényvédő szereket, műtrágyát, így hektáronként kisebb a hozam, a minták is többletköltséget generálnak. Zsigmond Péter ugyanakkor abban bízik, hamarosan megváltozik a helyzet, és a felvásárlási ár emelkedésével vagy a számottevőbb támogatás révén nagyobb bevételhez jutnak a gazdák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!