Fotó: Haáz Vince
Miközben közfelháborodás övezi, hogy a bukaresti kormánynak nem sikerült megnyugtatóan rendeznie a különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati időskori juttatások értékét, a nyugdíjpont folyamatos emelésével jobbról előztek az állami nyugdíjalapból kiutalt, nagy összegű járandóságok, amelyek közül ma a legnagyobbak jócskán lekörözik a nyugdíjas bírák, ügyészek, pilóták havi juttatását.
2023. október 24., 20:242023. október 24., 20:24
Az állami nyugdíjak reformja még mindig várat magára, nem sikerült tartani az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt határidőt, a jogszabályi változásokig a pedig a legmagasabb nyugdíj meghaladja a bruttó 95 000 lejt, míg több mint egymillió nyugdíjas a minimális havi jövedelmet kapja, ami alig 1125 lej – irányította rá a figyelmet friss elemzésében az Adevărul.ro hírportál. Amely aláhúzza:
A jövedelemskála felső végét a nyugdíjasok többsége nehezen foghatja fel, amikor 1,14 millió nyugdíjas 1125 lejes garantált minimáljövedelmet kap, míg az átlagnyugdíj 2108 lej.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint Romániában 4,97 millió nyugdíjas van. Közülük
a legmagasabb bruttó nyugdíj 95 423 lej, a második legmagasabb pedig 71 147 lej. A dobogó alsó fokán egy 68 981 lejes bruttó nyugdíjjal rendelkező személyt találunk, míg a negyedik és ötödik helyen olyan idősek állnak, akiknek a havi bruttó jövedelme – az állami nyugdíjbiztosító által a portál rendelkezésére bocsátott adatsorok szerint – 64 385 lej, illetve 60 352 lej.
Mindez pedig azt jelenti, hogy az állami nyugdíjakból származó legmagasabb jövedelmek meghaladják a legnagyobb különleges nyugdíjak szintjét, amelyek közül a legmagasabb 58 191 lej, míg a második és harmadik legnagyobb összegű speciális juttatás 56 875 lej, illetve 56 447 lej.
A különnyugdíjakat szabályozó törvény az országos helyreállítási terv (PNRR) idei mérföldkövei közül a legnehezebb és legfontosabb volt – jelentette ki a pénteki kormányülésen Marcel Ciolacu.
Az elemzés rámutat: miközben az állami nyugdíjakat kizárólag az aktív évek alatt az államnak fizetett járulékok alapján folyósítják, és
addig a különlegesek juttatások kiszámításakor más képleteket vesznek figyelembe: a tevékenység utolsó hónapjának vagy hónapjainak átlagjövedelmének egy százalékát, és emelésükre minden alkalommal sor kerül, amikor indexálják a fizetéseket abban a kategóriában, amelybe tartoznak.
Az elemzés ugyanakkor emlékeztet: új állami nyugdíjtörvénynek 2023. március 31-ig kellett volna elkészülnie, de a koalíció ezt elhalasztotta, máig nem bocsátották közvitára a vonatkozó tervezetet. A helyreállítási tervbe foglaltak szerint egyértelmű mechanizmust kell találni arra, hogy a nyugdíjakat kiszámítható időközönként emeljék, ne pedig ad hoc döntésekkel, azaz akkor, amikor egyik vagy másik kormány akarja, a cél pedig az egyenlőtlenségek csökkentése.
Marcel Ciolacu miniszterelnök azt mondja, január 1-jéig szeretné kihirdetni a nyugdíjtörvényt, a teljes nyugdíjreformot.
Augusztus végén 4 766 378 nyugdíjasa volt Romániának, az átlagnyugdíj értéke 1965 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adataiból.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!