
Veszélyeztetett kapacitás? Bukarest szerint egy új erőmű csökkentené a már meglevő két létesítmény által termelt áram mennyiségét
Felborzolta a kedélyeket Bukarestben, hogy Szerbia újabb erőművet építene a Dunán, a Vaskapunál: a román energiaügyi miniszter máris jelezte, hogy a terv egyáltalán nincs a bukaresti illetékesek ínyére.
2024. augusztus 06., 17:352024. augusztus 06., 17:35
2024. augusztus 06., 17:402024. augusztus 06., 17:40
„Románia nem fog kompromisszumot kötni a Vaskapu I. és II. vízerőművek villamosenergia-termelésével kapcsolatban” – szögezte le hétfőn Sebastian Burduja miniszter.
Burduja hétfőn a Vaskapu I.-hez látogatott, ahol a szerb energiaügyi miniszterrel memorandumot írt alá a két ország közötti gázvezeték megvalósításáról.
„Végül, de nem utolsósorban, a Djerdap III. (a Szerbia és Románia határán építeni terevzett vízerőmű), egy Szerbia területén épülő szivattyús-tározós erőmű témája is szóba került, amely a megvalósíthatósági tanulmány előzetes fázisában van. A szerb fél együttműködik az amerikai Bechtel céggel, amely ezt az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt készítette, és egy héttel ezelőtt bemutatták az előzetes adatokat erről a beruházásról és annak lehetséges hatásáról a Vaskapu I. és Vaskapu II. infrastruktúrájára” – mondta Burduja.
Hozzátette, hogy mind a román vízerőműveket üzemeltető Hidroelectrica vezetősége, mind a minisztérium maximális figyelmet fordít ezekre a beruházási tervekre.
– tette hozzá az energiaügyi miniszter. Májusban a belgrádi Bánya- és Energiaügyi Minisztérium sajtóközleményben tudatta, hogy közös munkacsoportot hoztak létre a Vaskapu III: vízerőmű megvalósítására.
Ugyanakkor az illetékes bukaresti minisztérium erre reagálva azt közölte, hogy nem létezik közös munkacsoport, és hogy egy ilyen projektet részletesen meg kell vitatni, mivel jelentős hatással lehet a környezetre és a Duna hajózhatóságára.
„A szerb fél tájékoztatta a román felet arról a szándékáról is, hogy szivattyús víztározós vízerőművet kívánnak építeni a Vaskapunál. A román fél azt válaszolta, hogy Szerbia számára elengedhetetlen, hogy proaktívan kommunikáljon a román féllel erről a projektről. A projekt pozitív lehet, és Románia esetleg hajlandó lenne egyenlő részesedéssel csatlakozni. Másfelől azonban a környezeti és hajózhatósági következményeket alaposan meg kell fontolni, és a szerb fél nem tudja másként megvalósítani ezt a projektet, mint Romániával szoros együttműködésben.
– olvasható a bukaresti minisztérium májusban kiadott közleményében. Korábban már többször fölmerült egy, a Dunán építendő új vízerőműgát ötlete, amely Szerbiával és Bulgáriával partnerségben épülhetne meg.
Ugyanakkor a HotNews.ro hírportál szakértőkre hivatkozva arról ír:
A Vaskapu I. a legnagyobb vízerőmű Romániában és a Dunán, beépített kapacitása 2160 MW (1166 MW a román oldalon), a folyásirányban pedig a Vaskapu II. vízerőmű található 500 MW beépített kapacitással (251 MW a román oldalon).
Mindkét erőművet Szerbiával közösen üzemeltetik.
Románia várhatóan elveszíti egy részét az európai uniós helyreállítási program (PNRR) keretében neki járó összegnek a belpolitikai események miatt – jelentette ki Tánczos Barna.
Az összes nagyobb töltőállomáslánc emelte péntek reggel az üzemanyagárakat, miután számos kútnál csütörtökön kifogyott a készlet az elmúlt napok gyors árcsökkenése miatt.
A jelentős árcsökkenések nyomán felgyorsult keresletnövekedés következtében egyes töltőállomásokon átmenetileg üzemanyaghiány léphet fel – közölte hivatalosan az OMV Petrom.
A román kormány az Európai Unión kívülről érkező külföldi munkaerő toborzását szigorító sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön.
Az idei év első két hónapjában nominálisan 3,3 százalékkal csökkent az ipari vállalatok üzleti forgalma 2025 azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben több európai légitársaság megszorításokat eszközöl az üzemanyagproblémák miatt, a Wizz Air bejelentette, hogy egyelőre rendben fog működni.
Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya a 2024-es 9,3 százalékról 7,9 százalékra csökkent tavaly az Eurostat adatai szerint, amelyek azt igazolják, hogy az irány helyes, a gazdaság stabilizálódik – vont mérleget szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés.
A munkaképes korú (15–64 éves) népesség foglalkoztatottsági rátája 2025-ben 63 százalék volt, 0,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!