Lehet választani: több pénz, vagy több pihenés
Fotó: Pixabay.com
Munkanap lehet a szombati nap is – azonban kizárólag abban az esetben, ha erre a munkavállaló is rábólint. A hét hatodik napját is munkanappá minősítő törvény tervezetét az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyái terjesztették a parlament elé.
2019. szeptember 04., 19:192019. szeptember 04., 19:19
A jogszabályjavaslat értelmében a ledolgozott hétvégi órákat csakis anyagi erőforrásokkal lehetne kompenzálni, vagyis a munkáltató nem lenne köteles szabadnapot adni, ami által a 48 órás kötelező heti pihenés 24 órára csökkenne. Jelenleg ugyanis a törvény heti két szabadnapot ír elő az alkalmazottaknak, ami a legtöbb munkahelyen a szombatot és a vasárnapot jelenti. A liberálisok viszont
– igaz, csak abban az esetben, ha az alkalmazott vállalja, hogy szombaton is bemegy dolgozni, a munkáltató pedig ezt honorálja. A jogszabálytervezet szigorúan leszögezi ugyanakkor, hogy a munkanap nem haladhatja meg a 8 órát.
„Megadjuk a lehetőséget a munkavállalónak, hogy válasszon, csak hét közben akar túlórázni, vagy be akar jönni szombaton is. Mindössze ennyiről szól az új törvénytervezet. A jogszabály jelenleg gyakorlatilag nem teszi lehetővé sem a munkavállalók, sem a munkáltatók számára, hogy szombaton úgy dolgozzanak, hogy ne kelljen emiatt extra szabadnapot adni. Ha valaki akar szombaton dolgozni, és 75 százalékos bónuszt kap a fizetésére, szigorúan az ő döntése” – magyarázta a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva Dan Vîlceanu liberális párti képviselő, a jogszabály kezdeményezője.
„Valamennyi munkáltatónak munkaerőhiánnyal kell szembenéznie, és ha valaki nem talál új alkalmazottakat, próbál a rendelkezésre álló dolgozókkal boldogulni túlórákkal. Az előírás már benne van a munka törvénykönyvében, és azok a vállalatok, amelyeknek szükségük van hasonló programra, már a belső szabályzatban írtak elő hasonló munkafolyamatot. A munkavállalóknak előnyös, hiszen extra jövedelemre tesznek szert” – értékelte a kezdeményezést Corina Diaconu, egy HR-cég igazgatója.
Nem mindenki ért egyet azonban a liberálisok kezdeményezésével. Vasile Neagu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője például a napokban azt mondta, közös megállapodás mentén lehetővé lehet tenni a szombati munkát is, de ez nem mehet a szabadidő kárára.
A PNL a képviselőház elé terjesztette be a jogszabályjavaslatot, a szenátus lesz a döntéshozó testület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás