
Lehet választani: több pénz, vagy több pihenés
Fotó: Pixabay.com
Munkanap lehet a szombati nap is – azonban kizárólag abban az esetben, ha erre a munkavállaló is rábólint. A hét hatodik napját is munkanappá minősítő törvény tervezetét az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyái terjesztették a parlament elé.
2019. szeptember 04., 19:192019. szeptember 04., 19:19
A jogszabályjavaslat értelmében a ledolgozott hétvégi órákat csakis anyagi erőforrásokkal lehetne kompenzálni, vagyis a munkáltató nem lenne köteles szabadnapot adni, ami által a 48 órás kötelező heti pihenés 24 órára csökkenne. Jelenleg ugyanis a törvény heti két szabadnapot ír elő az alkalmazottaknak, ami a legtöbb munkahelyen a szombatot és a vasárnapot jelenti. A liberálisok viszont
– igaz, csak abban az esetben, ha az alkalmazott vállalja, hogy szombaton is bemegy dolgozni, a munkáltató pedig ezt honorálja. A jogszabálytervezet szigorúan leszögezi ugyanakkor, hogy a munkanap nem haladhatja meg a 8 órát.
„Megadjuk a lehetőséget a munkavállalónak, hogy válasszon, csak hét közben akar túlórázni, vagy be akar jönni szombaton is. Mindössze ennyiről szól az új törvénytervezet. A jogszabály jelenleg gyakorlatilag nem teszi lehetővé sem a munkavállalók, sem a munkáltatók számára, hogy szombaton úgy dolgozzanak, hogy ne kelljen emiatt extra szabadnapot adni. Ha valaki akar szombaton dolgozni, és 75 százalékos bónuszt kap a fizetésére, szigorúan az ő döntése” – magyarázta a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva Dan Vîlceanu liberális párti képviselő, a jogszabály kezdeményezője.
„Valamennyi munkáltatónak munkaerőhiánnyal kell szembenéznie, és ha valaki nem talál új alkalmazottakat, próbál a rendelkezésre álló dolgozókkal boldogulni túlórákkal. Az előírás már benne van a munka törvénykönyvében, és azok a vállalatok, amelyeknek szükségük van hasonló programra, már a belső szabályzatban írtak elő hasonló munkafolyamatot. A munkavállalóknak előnyös, hiszen extra jövedelemre tesznek szert” – értékelte a kezdeményezést Corina Diaconu, egy HR-cég igazgatója.
Nem mindenki ért egyet azonban a liberálisok kezdeményezésével. Vasile Neagu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője például a napokban azt mondta, közös megállapodás mentén lehetővé lehet tenni a szombati munkát is, de ez nem mehet a szabadidő kárára.
A PNL a képviselőház elé terjesztette be a jogszabályjavaslatot, a szenátus lesz a döntéshozó testület.
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
1 hozzászólás