Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Miközben 1,5 millió romániai munkavállaló minimálbérért dolgozik, a munkaerőhiánnyal küszködő munkáltatók egész szépen megfizetik a külföldről „importált” munkaerőt, legalábbis egy, az ázsiai vendégmunkások itteni munkavállalásának megszervezésével foglalkozó szakember szerint. Aki azonban úgy véli, a schengeni csatlakozás után ez sem lesz elég az itt tartásukhoz.
2024. március 06., 09:532024. március 06., 09:53
Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozása számos változást hoz majd a gazdasági életben, és a munkaerőpiac az egyik szegmens, amely várhatóan jelentős változásokon megy keresztül, főként az Európai Unión kívülről érkezett külföldi munkavállalók munkakörülményei tekintetében.
A külföldi munkavállalók romániai toborzására és közvetítésére szakosodott Work From Asia ügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy a külföldi munkavállalók munkakörülményeit összhangba kell hozni az európai szinttel.
„A munkafeltételek európai normákhoz való igazítása olyan dolog, amivel a romániai munkaadóknak tisztában kell lenniük. Itt a külföldi munkavállalók számára kínált béreknek az európai uniós fizetésekkel történő kiegyenlítéséről, a hasonló munkakörülményekről, a pihenő- és túlórapénzekről, valamint a jobb szállás- és étkezési feltételek biztosításáról beszélek” – nyilatkozta az Adevărul című lapnak Yosef Gavriel Peisakh, a Work From Asia vezérigazgatója.
2024. július 1-jétől ugyanakkor további emelés várható: a minimálbér bruttó 3700 lejre, azaz nettó értékben mintegy 2300 lejre emelkedik.
Bár a külföldi munkavállalók számára a minimálbérnél többet biztosítanak, Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása után a szakember szerint növelni kell a nem uniós országokból érkező munkavállalóknak folyósított béreket annak érdekében, hogy az illető személyeket itt tudják tartani.
Ezen változtatni kell, a béreket a szakképzetlenek esetében legalább nettó 800 euróra kell emelni, a többiek esetében pedig a fizetéseknek exponenciálisan nőniük kell. A szakképzett munkavállalóknak legalább 1200–1300 euró nettó jövedelmet kellene fizetni” – fejtette ki Yosef Gavriel Peisakh.
Öt-hat hónapot kell várnia egy fülöp-szigeteki vendégmunkásnak, hogy a román hatóságok engedélyt adjanak neki a beutazásra, miközben Magyarországon ez az időszak nem több 45 napnál.
Mint ismeretes, már most rendszeresen arról szólnak a határrendészeti tájékoztatók, hogy legálisan Romániában tartózkodó ázsiai állampolgárokat tartóztattak fel a román–magyar határon, és a munkáltatók is arra panaszkodnak, hogy sorra oldanak kereket a vendégmunkások.
A bukaresti kormány nem tudja, hogy az Európai Unión kívülről a munkaerőhiány miatt behozott külföldi vendégmunkások közül hány távozott akár legálisan, akár illegálisan Romániából – írta szerdán az Economedia.ro gazdasági portál.
Tavaly év végén amúgy 75 ezer, Európai Unión kívüli vendégmunkás dolgozott Romániában a Bevándorlásügyi Felügyelőség (IGI) adatai szerint. A legnépesebb, több mint 15 ezres kontingens Bukarestben dolgozott, majd a főváros vonzáskörzetének számító Ilfov és a tengerparti Konstanca megye következett 7800, illetve 6100 vendégmunkással. A magyarlakta megyék közül Temesben (4200), Brassóban (3900), Kolozsban (3300), Szebenben (2600) és Aradban (2400) volt a legtöbb vendégmunkás. Az EU-n kívüli legtöbb munkavállaló Nepálból (18 757), Srí Lankáról (14 806), Indiából (8106) és Törökországból (6810) érkezett.
Az idei évre a bukaresti kormány ismét 100 ezer munkavállalási engedély kibocsátását hagyta jóvá EU-n kívüli állampolgárok számára, akárcsak 2022-ben és 2023-ban.
Minden ötödik, Európai Unión kívülről alkalmazott külföldi vendégmunkás alig foglalja el új aradi állását, máris megpróbál átszökni a magyar–román határon – közölték a megyei bevándorlási hivatal képviselői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!