
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Miközben 1,5 millió romániai munkavállaló minimálbérért dolgozik, a munkaerőhiánnyal küszködő munkáltatók egész szépen megfizetik a külföldről „importált” munkaerőt, legalábbis egy, az ázsiai vendégmunkások itteni munkavállalásának megszervezésével foglalkozó szakember szerint. Aki azonban úgy véli, a schengeni csatlakozás után ez sem lesz elég az itt tartásukhoz.
2024. március 06., 09:532024. március 06., 09:53
Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozása számos változást hoz majd a gazdasági életben, és a munkaerőpiac az egyik szegmens, amely várhatóan jelentős változásokon megy keresztül, főként az Európai Unión kívülről érkezett külföldi munkavállalók munkakörülményei tekintetében.
A külföldi munkavállalók romániai toborzására és közvetítésére szakosodott Work From Asia ügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy a külföldi munkavállalók munkakörülményeit összhangba kell hozni az európai szinttel.
„A munkafeltételek európai normákhoz való igazítása olyan dolog, amivel a romániai munkaadóknak tisztában kell lenniük. Itt a külföldi munkavállalók számára kínált béreknek az európai uniós fizetésekkel történő kiegyenlítéséről, a hasonló munkakörülményekről, a pihenő- és túlórapénzekről, valamint a jobb szállás- és étkezési feltételek biztosításáról beszélek” – nyilatkozta az Adevărul című lapnak Yosef Gavriel Peisakh, a Work From Asia vezérigazgatója.
2024. július 1-jétől ugyanakkor további emelés várható: a minimálbér bruttó 3700 lejre, azaz nettó értékben mintegy 2300 lejre emelkedik.
Bár a külföldi munkavállalók számára a minimálbérnél többet biztosítanak, Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása után a szakember szerint növelni kell a nem uniós országokból érkező munkavállalóknak folyósított béreket annak érdekében, hogy az illető személyeket itt tudják tartani.
Ezen változtatni kell, a béreket a szakképzetlenek esetében legalább nettó 800 euróra kell emelni, a többiek esetében pedig a fizetéseknek exponenciálisan nőniük kell. A szakképzett munkavállalóknak legalább 1200–1300 euró nettó jövedelmet kellene fizetni” – fejtette ki Yosef Gavriel Peisakh.

Öt-hat hónapot kell várnia egy fülöp-szigeteki vendégmunkásnak, hogy a román hatóságok engedélyt adjanak neki a beutazásra, miközben Magyarországon ez az időszak nem több 45 napnál.
Mint ismeretes, már most rendszeresen arról szólnak a határrendészeti tájékoztatók, hogy legálisan Romániában tartózkodó ázsiai állampolgárokat tartóztattak fel a román–magyar határon, és a munkáltatók is arra panaszkodnak, hogy sorra oldanak kereket a vendégmunkások.

A bukaresti kormány nem tudja, hogy az Európai Unión kívülről a munkaerőhiány miatt behozott külföldi vendégmunkások közül hány távozott akár legálisan, akár illegálisan Romániából – írta szerdán az Economedia.ro gazdasági portál.
Tavaly év végén amúgy 75 ezer, Európai Unión kívüli vendégmunkás dolgozott Romániában a Bevándorlásügyi Felügyelőség (IGI) adatai szerint. A legnépesebb, több mint 15 ezres kontingens Bukarestben dolgozott, majd a főváros vonzáskörzetének számító Ilfov és a tengerparti Konstanca megye következett 7800, illetve 6100 vendégmunkással. A magyarlakta megyék közül Temesben (4200), Brassóban (3900), Kolozsban (3300), Szebenben (2600) és Aradban (2400) volt a legtöbb vendégmunkás. Az EU-n kívüli legtöbb munkavállaló Nepálból (18 757), Srí Lankáról (14 806), Indiából (8106) és Törökországból (6810) érkezett.
Az idei évre a bukaresti kormány ismét 100 ezer munkavállalási engedély kibocsátását hagyta jóvá EU-n kívüli állampolgárok számára, akárcsak 2022-ben és 2023-ban.

Minden ötödik, Európai Unión kívülről alkalmazott külföldi vendégmunkás alig foglalja el új aradi állását, máris megpróbál átszökni a magyar–román határon – közölték a megyei bevándorlási hivatal képviselői.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
szóljon hozzá!