Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Miközben 1,5 millió romániai munkavállaló minimálbérért dolgozik, a munkaerőhiánnyal küszködő munkáltatók egész szépen megfizetik a külföldről „importált” munkaerőt, legalábbis egy, az ázsiai vendégmunkások itteni munkavállalásának megszervezésével foglalkozó szakember szerint. Aki azonban úgy véli, a schengeni csatlakozás után ez sem lesz elég az itt tartásukhoz.
2024. március 06., 09:532024. március 06., 09:53
Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozása számos változást hoz majd a gazdasági életben, és a munkaerőpiac az egyik szegmens, amely várhatóan jelentős változásokon megy keresztül, főként az Európai Unión kívülről érkezett külföldi munkavállalók munkakörülményei tekintetében.
A külföldi munkavállalók romániai toborzására és közvetítésére szakosodott Work From Asia ügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy a külföldi munkavállalók munkakörülményeit összhangba kell hozni az európai szinttel.
„A munkafeltételek európai normákhoz való igazítása olyan dolog, amivel a romániai munkaadóknak tisztában kell lenniük. Itt a külföldi munkavállalók számára kínált béreknek az európai uniós fizetésekkel történő kiegyenlítéséről, a hasonló munkakörülményekről, a pihenő- és túlórapénzekről, valamint a jobb szállás- és étkezési feltételek biztosításáról beszélek” – nyilatkozta az Adevărul című lapnak Yosef Gavriel Peisakh, a Work From Asia vezérigazgatója.
2024. július 1-jétől ugyanakkor további emelés várható: a minimálbér bruttó 3700 lejre, azaz nettó értékben mintegy 2300 lejre emelkedik.
Bár a külföldi munkavállalók számára a minimálbérnél többet biztosítanak, Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása után a szakember szerint növelni kell a nem uniós országokból érkező munkavállalóknak folyósított béreket annak érdekében, hogy az illető személyeket itt tudják tartani.
Ezen változtatni kell, a béreket a szakképzetlenek esetében legalább nettó 800 euróra kell emelni, a többiek esetében pedig a fizetéseknek exponenciálisan nőniük kell. A szakképzett munkavállalóknak legalább 1200–1300 euró nettó jövedelmet kellene fizetni” – fejtette ki Yosef Gavriel Peisakh.
Öt-hat hónapot kell várnia egy fülöp-szigeteki vendégmunkásnak, hogy a román hatóságok engedélyt adjanak neki a beutazásra, miközben Magyarországon ez az időszak nem több 45 napnál.
Mint ismeretes, már most rendszeresen arról szólnak a határrendészeti tájékoztatók, hogy legálisan Romániában tartózkodó ázsiai állampolgárokat tartóztattak fel a román–magyar határon, és a munkáltatók is arra panaszkodnak, hogy sorra oldanak kereket a vendégmunkások.
A bukaresti kormány nem tudja, hogy az Európai Unión kívülről a munkaerőhiány miatt behozott külföldi vendégmunkások közül hány távozott akár legálisan, akár illegálisan Romániából – írta szerdán az Economedia.ro gazdasági portál.
Tavaly év végén amúgy 75 ezer, Európai Unión kívüli vendégmunkás dolgozott Romániában a Bevándorlásügyi Felügyelőség (IGI) adatai szerint. A legnépesebb, több mint 15 ezres kontingens Bukarestben dolgozott, majd a főváros vonzáskörzetének számító Ilfov és a tengerparti Konstanca megye következett 7800, illetve 6100 vendégmunkással. A magyarlakta megyék közül Temesben (4200), Brassóban (3900), Kolozsban (3300), Szebenben (2600) és Aradban (2400) volt a legtöbb vendégmunkás. Az EU-n kívüli legtöbb munkavállaló Nepálból (18 757), Srí Lankáról (14 806), Indiából (8106) és Törökországból (6810) érkezett.
Az idei évre a bukaresti kormány ismét 100 ezer munkavállalási engedély kibocsátását hagyta jóvá EU-n kívüli állampolgárok számára, akárcsak 2022-ben és 2023-ban.
Minden ötödik, Európai Unión kívülről alkalmazott külföldi vendégmunkás alig foglalja el új aradi állását, máris megpróbál átszökni a magyar–román határon – közölték a megyei bevándorlási hivatal képviselői.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!